A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
A világegyetem kutatásának és az űr meghódításának legfrissebb fejleményeit Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Hirn Attila, az egyik legjelentősebb hazai űripari cég ügyvezetője és Arnócz István, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára osztja meg a hallgatósággal a Határtalan tudás következő beszélgetésén.
A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.
Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.
A CEU InnovationsLab inkubátortból kikerült startupok már Kaliforniától Szingapúrig jelen vannak a világban, vagy éppen Európa piacvezető szolgáltatását nyújtják. Az októberben induló új évadra szeptember 26-ig lehet jelentkezni.
A versenyen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók indulhattak, az első díj 250 ezer forint volt.
A fenntarthatósági célok elérése nehéz, de nem lehetetlen, csak épp a globális gazdaságot és környezetvédelmet kell összehangolni hozzá. A nemnövekedés elmélete, a veganizmus vagy a szuperfehérre festett épületek tetőkertjei is segíthetnek ebben, de egy biztos: összefogás nélkül nincs jövője a mai társadalomnak.
Miért működhet a kereszténydemokrácia politikai terméke, ha a magyar lakosságnak legfeljebb 15-20 százaléka vallásos? Miért jön kapóra a Fidesznek XVI. Benedek és az ellenpápának tartott Ferenc? Mit jelent egyáltalán az, hogy illiberális demokrácia? A Bibó István Szabadegyetem csütörtöki előadásán teológus, lelkész és ateista jogtudós szakértők vitáztak.
Az emberiség hozzávetőlegesen 2000 mesetípust variál időtlen idők óta, ezért sem létezik a sokak által emlegetett nemzeti mesekarakter – hangzott el a CEU Határtalan Tudás című sorozatának június 4-i előadásában, ahol arra is fény derült, hogy egyáltalán nem minden magyar népmese kezdődik a hol, volt, hol nem volt felütéssel.
A kocsmai, kávéházi mesekörökben egyre többen mesélik és még többen hallgatják az élőben, fejből mondott népmeséket. A CEU Határtalan tudás sorozatának pénteki előadója, Sándor Ildikó néprajzkutató szerint a slam poetry-től a stand up-ig számtalan műfajra bomló jelenség közösségszervező, tudásátadó, traumafeldolgozó funkciót is betölt a modern társadalmakban.
A versenyen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók indulhatnak, az első díj 250 ezer forint.
Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.
A stigmatizáció, a vallás és a test volt a központi témája a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozata utolsó idei előadásának, ahol kiderült, hogy a kereszténység több stigmatizált nőt tart számon, mint férfit, és hogy a test, bármekkora nyűgnek is tűnhet számos vallás számára, azért mégis jó valamire – például van minek feltámadnia.
A CEU következő, online követhető előadásán a vallás és a testiség témáját járja körbe hétfő délután öt órától. A beszélgetés résztvevői: Klaniczay Gábor történész, Geréby György filozófus, Perczel István vallástudós és Deák Hedvig Viktória teológus, a Szent Domonkos Rendi Nővérek elöljárója.
A molekuláris biológia fejlődésével tudományos polgárjogot nyerő epigenetikai kutatások azt igyekeznek bizonyítani, hogy a felmenőket ért traumák az utódgenerációkra is hatással vannak. Erről beszélgetett csütörtök este Almási Kitti szakpszichológus, Falus András immunológus és Wolf Péter zeneszerző a CEU Határtalan tudás sorozatában.
A várandósság alatti történések utódokra gyakorolt hatásától az élet- és gondolkodásmód egészségi vetületein át a zene viselkedést befolyásoló mechanizmusáig számos izgalmas kérdés terítékre kerül csütörtök este hattól Falus András, immunológus, Almási Kitti szakpszichológus és Wolf Péter zeneszerző kerekasztal-beszélgetésében.
A társaságot Farkas Katalin, a CEU filozófia tanszékének vezetője és rektorhelyettese irányítja. Az irányító bizottságba 13 európai egyetem delegált tagokat.
Miközben az óvodába járó roma gyerekek aránya jelentősen javult az elmúlt 15 évben, a romák helyzete az oktatás minden területén jelentősen romlik, és a különböző iskolai fokok teljesítése szempontjából egyre nagyobb a szakadék a romák és a teljes tanulónépesség között. A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának kutatása a magyarországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és szerbiai roma gyerekek helyzetét vizsgálta.
A járvány lecsengésével lassan mindenkit a járvány utóélete foglalkoztat: attól eltekintve, hogy vajon lesz-e még több hullám, még a jelenlegi szociális és gazdasági következményeiről is csak találgatnak a szakemberek. A CEU csütörtöki Határtalan tudás kerekasztal-beszélgetésén a járvány eddigi tanulságairól és a várható változásokról beszélgetett Sándor Judit, Koren Miklós és Michael Dorsch.
A rossz hivatalos kommunikáció miatt veszélyes helyzetben találhatjuk magunkat, hangzott el csütörtökön a CEU Határtalan tudás rendezvényén, ahol szó esett a személyes szabadság állami korlátozásáról, a járványügyi kontroll orvosbiológiai és etikai vonatkozásairól, az orvos-beteg kapcsolat sérülékenységéről és a gyógyszer- és vakcinafejlesztés nehézségeiről is.
Az újranyitás orvosbiológiai szempontból egyértelműen veszélyes, állítja Falus András immunológusprofesszor, a CEU csütörtöki online rendezvénye, a Határtalan tudás előadója. Falus a nyitást ennek ellenére elkerülhetetlennek látja, de éberségre int.
A mostani járványba a civilizáció még nem fog beleroppanni, sőt ha az emberiség tanul a krízisből, a klímaváltozás kihívásait is olcsóbban és hatékonyabban kezelheti. A CEU Határtalan tudás rendezvényén Pléh Csaba kognitív tudós, Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Laszlovszky József régész és Kertész János hálózatkutató vitatta meg a koronavírus-világjárvány első tanulságait a társas távolságtartás szabályainak maximális betartásával.
A világjárvány különböző aspektusaival foglalkoznak a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának előadói április 30-án csütörtökön 18 órától.
Még ha egyszerűnek tűnik is, nem biztos, hogy el tudjuk dönteni a mellettünk ülő emberről, hogy férfi-e vagy nő. A nemváltás intézménye a középkori Európában is létezett, és már a Bibliában is benne van, hogy „nincs férfi, sem nő”, derült ki csütörtök este a CEU Határtalan tudás sorozatának genderszemlélettel foglalkozó rendezvényén.
Frappáns kijelentésnek tűnhet, hogy az emberek nemi identitása, nemi szerepei biológiailag meghatározottak vagy eleve elrendeltek. A gond csak az, hogy ezt a neurobiológiai kutatások nem támasztják alá, mondja Acsády László neurobiológus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának február 27-i előadója.
Kelet-Európa, vagy az, amit a Kaliforniában annak neveznek, kemény dió lehet a tengerentúli történészeknek. John Connelly, a Berkeley Egyetem professzora mégis megpróbálta feltörni: csaknem ezer oldalon át eredt az identitás, a néplélek és a nacionalizmus nyomába. Frissen megjelent kötetét, a Peoples Into Nations: Writing Eastern European History című monumentális munkát kedd este mutatta be a CEU-n.
Ha valaki jó filmsorozatot akar nézni, pláne forgatni, nem érdemes a gépek piackutatásaira hagyatkoznia, viszont ha eredményesebben akar daganatos betegséget gyógyítani, érdemes a kezelési stratégiát egy szimulációs szoftverrel is megvitatni, foglalható össze a big data aktuális társadalmi haszna. A CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának december 16-i, telt házas előadásának fő üzenete, hogy a mesterséges intelligenciától nem félni kell, hanem jól használni.
Valamilyen oknál fogva éppen azok az intézmények kapják csak a minimálisan megítélhető pénzt, amelyek 2018 végén közös nyilatkozatban fogalmaztak meg kritikát a kormány felsőoktatást érintő döntéseivel szemben.
November 23-áig Budapest ad otthont a Tudományos Világfórumnak, amelynek ötlete 1999-ben ugyancsak a magyar fővárosban született. Az MTA-n a világ minden tájáról összegyűlt tudósok a tudomány felelősségéről, etikájáról, szabadságáról beszélgetnek. A német tudományos akadémia volt elnöke csütörtök este a CEU-ról üzent a magyar kutatóknak.
Afelől nincs kétség, hogy már elkezdődött a globális lassulás, és visszaesés lesz belőle. Csak abban nem értettek egyet a CEU Határtalan tudás estjének résztvevői, hogy mennyire lesz súlyos a recesszió, és lehet-e válságról beszélni. A magyar gazdaság kegyelmi állapota is véget ér, és bár az ország két kevéssé válságálló szektorra támaszkodik, még van esély elkerülni a bukást.
Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.
„Soha még a magyar történetírásban ilyen nagy volumenű kutatási kapacitásbővítés nem zajlott le, mint az elmúlt évtizedekben. Történt ez mindenféle átlátható szakmai vita és a nemzetközileg elismert vonatkoztatási pontok figyelembe vétele nélkül” – Pető Andrea történész és Barna Ildikó szociológus folytatja a történetírás szabadságáról szóló vitát.
A magyar kormány CEU elleni hadjárata nem önmagában álló esemény volt, „Bécstől mindössze 2,5 órányi távolságra, az Európai Unió kellős közepén egypártrendszer épül és erősödik” – figyelmeztetett a CEU rektora az egyetem most bemutatott bécsi kampuszán. Idén még vegyes rendszer van, jövőre már minden képzés Bécsben indul.
Ugyanazzal a technológiával kutatnak az Árpád-kori romok után a Pilisben, amellyel nemrégiben Guatemalában egy komplett maja romvárost találtak. A CEU Határtalan tudás című rendezvényén csütörtök este a régészeté volt a főszerep.
Az ősi budai vár rejtélyeiről és a Föld Pilisben dobogó szívéről Laszlovszky József régészt kérdeztük, aki csütörtök este a CEU Határtalan tudás című rendezvényén több kutatótársával együtt ismerteti a régészetet a 21. században segítő technológiák és a közösségi régészet szerepét.
Szeptember 19-én újraindul a CEU tudománynépszerűsítő sorozata, a Határtalan tudás. Ezúttal a régészeté lesz a főszerep. Nemcsak arra derül fény, hogyan működhetnek együtt a hobbirégészek a hivatásos szakemberekkel, hanem arra is, hogy rejtheti-e a Pilis az Árpád-házi királyok első, ősi Buda-várát.
Jövő szombaton rendezik meg a CEU fesztivált műhelyprogramokkal, előadásokkal, koncertekkel és rövidfilm-bemutatóval.
Aki arra kíváncsi, hogyan és mit tanulnak meg a csecsemők, videón is megnézheti a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának évadzáró beszélgetését.
A megismeréstudomány hazai nagyágyúja szerint mások utánzásának képessége egyszerre felelős a hatékony emberi tanulásért és azért, hogy nem nagyon kételkedünk a véleményformálók hitelességében. Az emberiség kognitív fejlődésére jellemző gyors tanulás ára viszont az lehet, hogy csökken a kreativitás.
Hogyan tanul egy csecsemő, miként másolja a viselkedési mintákat, és milyen előnyökkel vagy veszélyekkel jár mindez? A világviszonylatban is figyelemre méltó magyar egyetemi babalaborokban zajló munkáról szólt a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának csütörtöki évadzáró eseménye.
Csütörtök este ismét határtalan a tudás a CEU-n, ahol ezúttal a kisgyermekkori kognitív fejlődés lesz a téma. Előadók: Pléh Csaba nyelvész-pszichológus, Csibra Gergely és Király Ildikó kognitív pszichológusok.
A Föld nagyon pontosan adott optimális hőmérsékletre van kalibrálva, és hosszú távon néhány foknyi eltérés is katasztrofális következményekkel járhat – hangzott el a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának éghajlatváltozással foglalkozó első rendezvényén.
Már videón is látható a CEU Határtalan tudás című sorozatának március 22-i előadása, ahol Barabási Albert-László fizikus, Vedres Balázs szociológus és Palya Bea énekes-dalszerző osztotta meg kutatási eredményeit és tapasztalatait a sikerről.
Ha a teljesítmény hagyományos eszközökkel nem mérhető, a hálózat határozza meg a sikert, mondta a világhírű hálózatkutató péntek este a CEU-n, ahol Vedres Balázzsal és Palya Beával eredtek a siker nyomába az egyetem Határtalan tudás című rendezvénysorozatán.
Március 22-én a CEU Határtalan tudás előadás-sorozatán lép fel a világhírű kutató, Barabási Albert-László.
A világszerte idézett QS-lista tudományterületek szerint bontott verziójában magasan a CEU szerepelt a legjobban a magyar egyetemek közül. Humán tudományokban az ELTE fért még be az első 500-ba, az intézmányi listán a szegedi a legjobb magyar egyetem.
Hogyan tudjuk megállítani az éghajlatváltozást? Sokkoló klímaadatokkal és praktikus tippekkel-trükkökkel indult szerdán a Határtalan tudás, a CEU nagyszabású rendezvénysorozata.
Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.
Február 7-én 18 órakor startol a CEU előadássorozata, amelyben hazai szakemberek járják körül a legaktuálisabb globális problémákat, elsőként a klímaváltozást. Sztárelőadó: Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató.
Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora szerint a magyar állam jogi bizonytalanságban tartja az intézményt, ezért az egyetem a budapesti megtartása mellett az intézmény Bécsben is nyit egy új kampuszt. A 2019-20-as tanév mesterszakos és doktori hallgatói már Ausztriában tanulnak, az egyetem kuratóriuma 2018. december elsejével hagyta jóvá a költözést.