Világméretű mikrobiom-bankot építenek, hogy legyen hová nyúlni, ha jön egy pusztító járvány
Kutatók szeretnének létrehozni egy olyan gyűjteményt, ahol az emberi mikrobiótákat őriznék meg. A kutatók egy politikailag semleges, elszigetelt helyszínen tárolnák a különböző populációk mintáit.
A microbiotavault projektben résztvevő tudósok célja az emberi mikrobiom (mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer) megőrzése az utókor számára: az emberi testben élő baktériumok, vírusok és gombák, amelyeket mikrobiomként sokan már külön szervként kezelnek, folyamatos kölcsönhatásban állnak a szervezettel, és ennek megfelelően folyamatos változásban is vannak. Ezért szeretnék megőrizni a különböző elszigetelt csoportok mikrobiomját egy olyan helyen, amelyet a lehető legkevésbé érintenek a hétköznapi élet eseményei.
Noé bárkája
Nem ez lenne az első hasonló konzervációs program: a norvégiai Svalbardban már működik a Nemzetközi Magbunker, amely hasonló célokkal jött létre, csak éppen a növénynemesítés és génmódosítás során esetleg elkallódó növényfajtákat őrzi meg az utókor számára, egyfajta biztonsági mentésként, ha valami félresikerülne.
A Microbiotavault ennek mintájára leginkább az izolált civilizáció mikrobiomkincsét szeretné megőrizni, mielőtt még túl késő lenne. A program célja a járványmegelőzés lenne: ha többet tudunk a velünk együtt fejlődő mikrobiomról, amely azt a célt is szolgálja, hogy megóvja az embert a betegségekkel szemben, hatékonyabban is védekezhetünk a jövőbeli fertőzésekkel szemben.
A programot vezető Maria Gloria Dominguez-Bello, a Rutgers egyetem biológiaprofesszora szerint az elmúlt néhány generációnál az emberiség sokat veszített a mikrobiom sokszínűségéből, ez pedig súlyos egészségügyi következményekkel járt. Minél kisebb a változatosság, annál több immunológiai problémával kell majd szembesülnünk, ezért is fontos az eddig még elzárt, főleg Dél-Amerikában élő törzsek mikrobiomjának megőrzése.
Az iparosodás beköszöntével uniformizálódó mikrobiom a professzor szerint egy sor betegségért tehető felelőssé az autizmustól egészen az asztmáig és a különféle allergiákig, ennek pedig javarészt az az oka, hogy többé-kevésbé mindannyian ugyanazoknak az ingereknek vagyunk kitéve, ezért lenne fontos az elszigetelt minták begyűjtése. A kutatók szerint a vadászó-gyűjtögető törzsekben ugyanis feleannyian betegek csak, mint Észak-Amerikában.
Arról nem érkezett híradás, hogy milyen módszerekkel kívánják begyűjteni a mintákat, azt azonban külön hangsúlyozták a program résztvevői, hogy különösen ügyelnek majd arra, hogy az elzárt közösségeket ne ismertessék meg különféle újdonságnak számító betegségekkel, mint például a himlő, mert ez nagyban csökkentené a diverzitást.
Betegségek és a mikrobiom
Azt, hogy a bélbaktériumok és a szájban élő mikrobióták különböző betegségekkel lehetnek összefüggésben, régóta sejtik, bár a pontos összefüggéseket még jelenleg is kutatják. A szájban élő baktériumok, gombák és vírusok feltérképezésére az Egyesült Államokban külön adatbázist hoztak létre, de Kínában is történtek hasonló lépések – ez is mutatja, hogy földrészenként, kultúránként és számos egyéb faktor mentén is igen nagy a szórás.
A mikrobiom feltérképezése már megkezdődött: a Nature-ben 2017-ben jelent meg egy összefoglaló tanulmány, ebben bioinformatikusok, makrobiológusok és statisztikusok összegezték a világ minden tájáról érkező adatokat, a minták megőrzését azonban most először tűzték ki célnak.