A kutatók a hatvanas évek óta vitatkoznak rajta, hogy lehetséges-e oxigént juttatni egy emlős szervezetébe a rektumán keresztül. Egy friss japán tanulmány szerint lehetséges: oxigénszegény környezetben disznók és egerek véroxigén-szintjét is sikerült szinten tartani egy új eljárással, ami később akár emberéleteket is menthet.
A GKN1 fehérje blokkolása varázslatos hatással volt a laboregerekre egy amerikai kutatásban: hiába ettek többet, nem híztak, nem nőtt a testzsírjuk, és nem indultak el kóros folyamatok a szervezetükben.
Egy friss vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a hasznos bélbaktériumokat támogató táplálék annak ellenére nagyobb súlygyarapodáshoz vezetett a vizsgálatba bevont gyerekeknél, hogy a kontrollcsoportnál 20 százalékkal kisebb kalóriaértékű ennivalót kaptak.
Toldi Gergely, a Birminghami Egyetem kórházának neonatológusa a Conversation című nemzetközi tudományos magazinban számolt be kutatócsoportjának legfrissebb eredményeiről.
Amerikai kutatók szerint a bélbaktériumok összetétele nemhogy fontos, hanem egyenesen a legerősebb előrejelzője a COVID-19 súlyosságának – nem véletlen, hogy a mikrobiomot megbolygató krónikus betegségekkel élőknek a legrosszabbak a kilátásaik. Az egyik főkolompos a mindenütt jelen lévő, de a kórházi fertőzések során különösen veszedelmes Enterococcus faecalis lehet.
Amerikai kutatók több mint 52 ezer élőlény genomját határozták meg, és 12 ezer új mikrobafajt fedeztek fel, ami 44 százalékkal terjeszti ki az eddig ismert baktériumok és archeák közé tartozó mikroorganizmusok mennyiségét.
Az ELTE etológusainak új vizsgálata szerint az anyagcserét és az agy működését is befolyásoló bélben élő baktériumok aránya eltérő az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyáknál.
A koronavírus-járvány idején elengedhetetlen a változatos táplálkozás, mivel csak így tartható fenn a mikrobiom rendkívül gazdag biológiai és genetikai diverzitása. A baktériumflóra és a további mikroorganizmus-populáció egészsége kulcsszerepet játszik a koronavírus által kiváltott túlzott immunválaszok megfékezésében.
Kétféleképpen lehet csökkenteni a kézen megjelenő kórokozók számát: vagy eltávolítja, vagy megöli őket az ember. Bár az utóbbi tűnik drasztikusabbnak, egy mikrobiológus a jó öreg szappan és a víz mellett érvel.
Amerikai tudósok egy nagyszabású, több kontinensre kiterjedő kutatásban elsőként térképezték fel a hüvely mikrobiomját.
A gyomorsav pH-ja, a belek hossza és mikroorganizmusainak összetétele, valamint az élelmiszerfeldolgozás egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az emberi faj végleg elváljon a főemlősökkel közös ősétől, és a bolygó minden szegletében megtelepedjen.
A mikrobiom változásai egy sor folyamatot indíthatnak be az ember szervezetében: egyes esetekben ez állhat az elhízás, az Alzheimer-kór és bizonyos ráktípusok mögött is. Egy friss kutatás arra jutott, hogy az emberek egymás mikrobiomjára is hatással vannak, ezzel pedig több olyan betegség is átmehet az egyik személyről a másikra, amelyről korábban azt hitték, hogy nem „ragályos”.
A Bacteroides és a Prevotella baktérium-nemzetség tagjai akár 15 százalékkal is növelhetik a belek rákos megbetegedéseinek kockázatát, derítették ki a Bristoli Egyetem kutatói.
A hagyományos módszereknél olcsóbb és környezetbarátabb módon, baktériumok segítségével érnék el, hogy ne csússzon ki a lábunk alól a talaj.
Ma a páciens általában akkor jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben, ha már kialakult a betegsége, és utána próbálják az orvosok kezelni a problémát gyógyszerekkel vagy különböző beavatkozásokkal. Létezik alternatíva?
A mikrobiomként emlegetett élő, egy-egy szervezetben 1 és 2,5 kiló közöttire becsült tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják. Mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.
A haszonállatok bélgázából és böfögéséből több káros anyag kerül a légkörbe, mint az összes közlekedési eszközből. Egy nemzetközi kutatócsoport a szarvasmarhák mikrobiomjának radikális átalakításával csökkentené az állatok által kibocsátott metán mennyiségét.
Egereknél már kimutatták a tejsav lebontásával a fáradságot csökkentő bélbaktériumok teljesítményfokozó hatását, és az élsportolóktól vett minták alapján embereknél is működhet doppingként a Veillonella nevű baktérium.
Sikerült azonosítani azt a két bélbaktériumot, amelyek túl korán már az emésztőrendszerben lebontják azt a gyógyszerhatóanyagot, amelynek csak az agy-vér gáton átjutva kellene dopaminná alakulni. Szerencsére megvan az ellenszer is.
Két évvel a kezelés után azzal hívták fel az autista gyerekek szülei a kutatókat, hogy még mindig fokozatosan javul az állapotuk. A kulcs: a bakteriális sokféleség.
Az emésztőrendszer baktériumflórája az általa termelt nitrogén-monoxid segítségével kommunikál az emlősök szervezetével. A molekula nem csak a jelátvitelt segíti, de közvetlenül befolyásolja a génexpressziót, ezáltal az immunrendszer működését, derül ki egy friss amerikai kutatásból.
Ezúttal a genetikai kutatások nagy öregjéről, az ecetmuslicáról derült ki, hogy amennyiben nem segítenek neki az emésztésben a tejsavbaktériumok, szó szerint megkergül és hiperaktívan viselkedik.
A neurológusok eddig a vér-agy gát kóros hibájának tudták be, ha baktériumokat találtak az emberi agyban. A legújabb kutatások szerint azonban az emésztő- és az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak az egészséges idegrendszerben is lehet feladatuk
Svalbardban, az északi sarkkör közelében már létezik egy Nemzetközi Magbunker, most ennek mintájára szeretnének létrehozni egy olyan gyűjteményt, ahol az emberi mikrobiomot őriznék meg. Hátha szükség lesz rá egyszer, ha esetleg beütne a világégés.
Javult a tejsavbacilusokkal beoltott rágcsálók memóriája, egy talajlakó baktérium pedig az egerek stressztűrő képességét fokozta jelentősen. Gyűlnek a tudományos eredmények az emésztőszervek és az agy közötti közvetlen kapcsolatról, a bélbaktériumok akár az orvoslás jövőjét is jelenthetik.
A dél-koreai téli olimpia nyitónapján kisebb pánikot keltő tömeges vírusfertőzés mellett elsősorban az élsporttal járó fizikai és lelki terhelés okozza az olimpikonokat kínzó emésztőrendszeri problémákat.