Két anyától, apa nélkül született egy vagon kisegér Kínában

Az emlősök körében is születhet egynemű szülőknek közös, csak a két szülő genetikai állományát hordozó gyermeke. A bravúr mondjuk egyelőre csak egereknek sikerült, és azok is kiterjedt génsebészeti eljárásokra szorultak. A Cell tudományos szakfolyóiratcsoporthoz tartozó Stem Cell folyóiratban cikkező kínai kutatócsoport szerint embereknél mindezt annyival bonyolultabb lenne kivitelezni, hogy valószínűleg soha nem kerül rá sor. 

A kutatók összesen 210 embriót hoztak létre ivartalan szaporítással, közülük végül csak 29-et sikerült világra is segíteni. A két anyától származó egérutódokhoz az egyik nősténytől egy petesejtre, a másiktól pedig az embrionális őssejtek egy speciális fajtájára volt szükség a mutatványhoz. 

Ivartalanul fogant egérembriókForrás: Stem Cell

A kutatóknak ezen kívül néhány genetikai parancssort is ki kellett iktatniuk, illetve helyettesíteniük kellett. Ehhez  a szövegszerkesztők kivágás-beillesztés parancssorához hasonlóan működő, a humán tudósok által amúgy baktériumoktól kölcsönzött molekuláris rendszert, a CRISPR-Cas technológiát használták. 

Nőstények nélkül még az egereknek sem megy

Amikor két apával próbálkoztak, a folyamat még bonyolultabbnak bizonyult. A hímivarsejten és a speciális hím őssejten kívül a folyamathoz elengedhetetlenül szükséges volt egy petesejt is, még ha utóbbit meg is szabadították a saját örökítőanyagától. De még így is 7 további gén törlésére vagy kikapcsolására volt szükség ahhoz, hogy a folyamat működni kezdjen. 

Az ivartalan fogantatás folyamatábrája egereknélForrás: Stem Cell

Már amennyire működött. A két anyától származó kölykök egy része ugyan fejlődési rendellenességekkel jött világra, a többiek azonban megérték e a felnőttkort, és saját utódaik is születtek. A kétapás szülés azonban a jelek szerint problémásabb: a végül ekképp nagy nehezen világra jött egerek is nagyon súlyos deformitásokkal születtek. Ráadásul kivétel nélkül mind elpusztultak néhány napon belül, a genetikai állományuk továbbörökítésére pedig szemernyi esélyük sem volt.

A kutatók hangsúlyozták, hogy munkájuknak még burkoltan sem volt célja, hogy más emlősök, pláne emberek körében vállalkozzanak hasonló bravúrokra. A genetikusok igazából azt szerették volna kideríteni, miért szükséges a szaporodáshoz a szexuális együttlét. A kísérlettel sikerült is jobban megérteniük azokat a biológiai folyamatokat, amelyek miatt – néhány halfajjal, hüllővel, illetve kétéltűvel ellentétben – az emlősök nem tudnak ivartalanul szaporodni.

A CRISPR-Cas technológiáról és az abban rejlő potenciális lehetőségekről bővebben:


A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.