Két anyától, apa nélkül született egy vagon kisegér Kínában
Az emlősök körében is születhet egynemű szülőknek közös, csak a két szülő genetikai állományát hordozó gyermeke. A bravúr mondjuk egyelőre csak egereknek sikerült, és azok is kiterjedt génsebészeti eljárásokra szorultak. A Cell tudományos szakfolyóiratcsoporthoz tartozó Stem Cell folyóiratban cikkező kínai kutatócsoport szerint embereknél mindezt annyival bonyolultabb lenne kivitelezni, hogy valószínűleg soha nem kerül rá sor.
A kutatók összesen 210 embriót hoztak létre ivartalan szaporítással, közülük végül csak 29-et sikerült világra is segíteni. A két anyától származó egérutódokhoz az egyik nősténytől egy petesejtre, a másiktól pedig az embrionális őssejtek egy speciális fajtájára volt szükség a mutatványhoz.
A kutatóknak ezen kívül néhány genetikai parancssort is ki kellett iktatniuk, illetve helyettesíteniük kellett. Ehhez a szövegszerkesztők kivágás-beillesztés parancssorához hasonlóan működő, a humán tudósok által amúgy baktériumoktól kölcsönzött molekuláris rendszert, a CRISPR-Cas technológiát használták.
Nőstények nélkül még az egereknek sem megy
Amikor két apával próbálkoztak, a folyamat még bonyolultabbnak bizonyult. A hímivarsejten és a speciális hím őssejten kívül a folyamathoz elengedhetetlenül szükséges volt egy petesejt is, még ha utóbbit meg is szabadították a saját örökítőanyagától. De még így is 7 további gén törlésére vagy kikapcsolására volt szükség ahhoz, hogy a folyamat működni kezdjen.
Már amennyire működött. A két anyától származó kölykök egy része ugyan fejlődési rendellenességekkel jött világra, a többiek azonban megérték e a felnőttkort, és saját utódaik is születtek. A kétapás szülés azonban a jelek szerint problémásabb: a végül ekképp nagy nehezen világra jött egerek is nagyon súlyos deformitásokkal születtek. Ráadásul kivétel nélkül mind elpusztultak néhány napon belül, a genetikai állományuk továbbörökítésére pedig szemernyi esélyük sem volt.
A kutatók hangsúlyozták, hogy munkájuknak még burkoltan sem volt célja, hogy más emlősök, pláne emberek körében vállalkozzanak hasonló bravúrokra. A genetikusok igazából azt szerették volna kideríteni, miért szükséges a szaporodáshoz a szexuális együttlét. A kísérlettel sikerült is jobban megérteniük azokat a biológiai folyamatokat, amelyek miatt – néhány halfajjal, hüllővel, illetve kétéltűvel ellentétben – az emlősök nem tudnak ivartalanul szaporodni.
A CRISPR-Cas technológiáról és az abban rejlő potenciális lehetőségekről bővebben:
