Botrány a Harvardon: hamis adatok miatt követelik 31 tanulmány visszavonását
Piero Anversa, a Harvard Egyetem volt kardiológus oktatója még 2001-ben robbant be a köztudatba egy korszakalkotónak tartott tanulmánnyal, amelyben azt állította, hogy az eddig elfogadott állásponttal ellentétben az infarktus következtében sérült szövet őssejt befecskendezésével helyreállítható. Most azonban úgy tűnik, hogy harminc hasonló publikációjával együtt ezt a szenzációs felfedezését sem tudja bizonyítani, így a Harvard a tanulmányok visszavonását követeli.
A felfedezés felvillanyozta a kardiológusokat, az első, egereken végzett kísérletek pedig sikeresnek tűntek: a csontvelőből kinyert őssejtek befecskendezése után a szövetek helyrejöttek, legalábbis Anversa és csapata erről számoltak be. Egyből több céget is alapítottak a technika fejlesztésére, maga Anversa is az élére állt egynek, emellett néhány startup is meglátta a fantáziát a technikában – más kutatók viszont képtelenek voltak reprodukálni a kardiológus eredményeit. Többek között Irving Weissman, a Stanford őssejtkutató tanszékének vezetője is arra jutott, hogy hiába fecskendezünk csontvelőt a szívbe, az attól még csak csontvelő marad.
Neki sikerült, másnak nem?
Nem ez volt az első eset, hogy Anversa eredményeit kétségbe vonták: már az első, tőle független kísérletek is legalábbis felemás eredményekkel zárultak, bár volt, aki fel tudott mutatni valamit, csak éppen az nem volt világos, hogy mit – Roberto Bolli például arra jutott, hogy a kezelés hozott valamiféle eredményt, csak épp azt nem tudták kimutatni, hogy mi ennek az oka.
Jeffery D. Molkentin, Anversa egyik legrégebbi kritikusa 2014-ben kimutatta, hogy az őssejtek nem változnak szívizomsejtekké, ezután a Harvard és a Brigham and Women's kórház is arra jutott, hogy a kutató eredményei felülvizsgálatra szorulnak. 2015-ben a vizsgálat kimutatta, hogy Anversa fals adatok felhasználásával jutott állami támogatáshoz, a két intézmény pedig beleegyezett, hogy tízmillió dollárt fizet ki az államnak. Jonathan Epstein, a Pennsylvaniai Egyetem kardiológusa szerint a hamis adatok az egész szakmának hatalmas kárt okoztak, nem csupán az érintett intézményeknek és cégeknek, sok fiatal kutató ugyanis készpénznek vette a felfedezéseket, és erre alapozta volna a karrierjét – miközben úgy tűnik, hogy ez mindennek nevezhető, csak szilárd alapnak nem.
Száz tanulmány
Anversa és társai több mint száz publikációt jegyeznek, ezek közül egyelőre 31-et ítéltek különösen problémásnak, de még folynak a vizsgálatot, több lap a Harvard részletes kifogásaira vár, mielőtt visszavonnák a tanulmányokat. Suzanne Grant, az American Heart Association szóvivője szerint még vizsgálják, pontosan hány kutatást érinthet a probléma, de a Cedars-Sinai kórház kardiológusa szerint akárhogy is legyen, Anversa munkája nagyban befolyásolta a szakmai életet, és reméli, hogy a hiba nem veszélyeztette egyetlen beteg életét sem.