Újságírók százainak állásába került a Facebook történetének legnagyobb hazugsága

A Facebook több mint egy éven keresztül szándékosan hamis adatokat prezentált a videós tartalmak és hirdetések megtekintéseiről, állítják a cég ellen csoportos keresetet benyújtó felperesek.

A 2015-ben észlelt csalásnak (vagy a Facebook hivatalos álláspontja szerint: hibának) két súlyos következménye volt: a hirdetőket a kozmetikázott számokkal csalogatták a Facebookra más platformokról, a nagyobb elérés reményével; a médiacégek pedig a mérési adatok miatt elkezdtek a videós tartalmakra fókuszálni az írott anyagok kárára, és ez minimum több száz újságíró munkájába került.

Tudtak a „hibáról”, vagyis csaltak

A keresetet benyújtó ügyvédi irodák által közzétett dokumentum szerint a hirdetők 2015 elején kezdtek arra gyanakodni, hogy a mért megtekintési adatok nem felelnek meg a valóságnak. A felpereseknek sikerült megszerezniük körülbelül 80 ezer oldalnyi belső Facebook-dokumentumot, amely szerint a cég csak 2016 júniusában, tehát a beérkező panaszok után több mint egy évvel kezdett foglalkozni az üggyel, de még utána is több hónapon keresztül a hibásan mért számokat közölte a hirdetőkkel.

A dokumentumban az is szerepel, hogy a cég úgy döntött, a szőnyeg alá söpri az ügyet, és a hibás adatokat úgy váltja fel a helyes számokkal, hogy más nevet ad a statisztikának: a „megtekintés átlagos hossza” helyett például „átlagos megtekintési idő” néven vezette volna be a valós adatokat. 2016 augusztusában aztán  a Facebook elkezdte felvenni a kapcsolatot néhány nagy hirdetővel, és azt kommunikálta, hogy nemrég észrevett egy hibát a mérési adatokban – miközben a belső levelezésben többen jelezték, hogy a „nemrég” szó használata enyhe ferdítés.

2016. szeptember 23-án hivatalos közleményben jelentették be, hogy a Facebook rossz mérőszámokat közölt, de a hibát kijavították. A poszt szerint „a mérési adatoknak úgy kellett volna kinézniük, hogy a videó teljes megtekintési idejét elosztjuk a videót megtekintő összes ember számával. Ehelyett a teljes megtekintési időt csak azon emberek számával osztottuk el, akik legalább három másodpercig nézték a videót”. A cég becslése szerint így a hirdetőknek 60-80 százalékkal magasabb megtekintési adatokat küldtek ki.

A felperesek szerint viszont sokkal súlyosabb a helyzet: a kiperelt dokumentumok alapján 150 és 900 százalék között lehet az a szám, amennyivel nagyobb mérési adatokat szolgáltatott a Facebook a videós tartalmakat közlő cégeknek. Ekkora vélt előny már bőven elég lehet ahhoz, hogy bárkit rávegyenek arra, hogy a Youtube, a Twitter vagy más platformok helyett a Facebookon hirdessenek.

A médiapiac is alkalmazkodott az elcsalt adatokhoz, de a Facebook még mindig tagad

A hirdetők mellett a médiacégeket is jelentős mértékben érintette az ügy. 2015-ben és 2016-ban az amerikai történelem talán legkaotikusabb elnökválasztási procedúrájáról kellett tudósítani, miközben a médiapiac átalakulása során óriási hatalmat szerzett, megkerülhetetlenné vált Facebook a legnagyobb algoritmusváltozásait hajtotta végre. 2016 egyik legnagyobb médiatrendje így az lett, hogy a Facebook-videók nézettségi adatai miatt a nagy cégek elkezdtek megválni újságíróiktól, és óriási összegeket és energiát invesztáltak a videós tartalomgyártásba.

Fotó: JUSTIN SULLIVAN/AFP

Csak 2016-ban és 2017-ben olyan cégek rúgtak ki tízesével-húszasával újságírókat és szöveges tartalomgyártókat, mint a Vice, a Fox Sports, az MTV News, a Mic, az Upworthy, a Mashable, a Fusion, a Thrillist vagy a Vocativ – az Atlantic cikke szerint az indok mindenhol ugyanaz volt: a videós tartalmak felé való nyitás. Ennek hatása hónapok alatt megmutatkozott, csak épp a remélthez képest ellenkező irányba: a Fox Sports közönségének 88 százalékát veszítette el, a Mic olvasottsága 17 millió egyedi felhasználóról 5 millióra csökkent, és a brit Digiday szerint az ok – több másik oldalhoz hasonlóan – a videós irányváltás volt.

Idén már elkezdődött a videósok elbocsátási hulláma is: a Vox Media 50 munkatársától vált meg, a CNN Digital pedig közel 50 pozíciót szüntetett meg, mindkét esetben „a videós munkák monetizálásának sikertelensége” volt az ok. Az Atlantic számítása szerint legalább 350 újságíró esett a Facebook mérési csalásának áldozatául.

Elsőként a Wall Street Journalnek szólalt meg a legfrissebb botrányról a Facebook, a cég szóvivője szerint azonban „bármilyen feltételezés arra vonatkozóan, hogy igyekeztünk eltitkolni az ügyet a partnereink elől, valótlan. Beszámoltunk a hibáról az ügyfeleinknek, amint azt felfedeztük – az ügyfélszolgálatunkat pedig tájékoztattuk, hogy el tudják magyarázni a problémát”. A cég arról is beszámolt, hogy a Facebookon posztolt videók megtekintési adatait a saját fejlesztésű mérőrendszer helyett már külsős cégek mérik, és a Media Rating Council nevű médiafelügyelő szervezet is auditálja.

A valós trendeknek is ellentmond a videók erőltetése

Mark Zuckerberg a Bloomberg összesítése szerint 2014-ben és 2016-ban is (tehát két olyan időszakban, amikor a felperesek szerint a mérési csalás folyt a cégnél) hangsúlyozta, hogy a videós tartalmak jelentik a Facebook jövőjét, hiszen azok olyan hihetetlenül népszerűek, hogy akár az is elképzelhető, hogy a hírfolyamban hamarosan alig találni majd másfajta posztot – ezt a videót előnybe helyező algoritmusokkal is erősítették.

Lesz valami, ami véget vet a mindenható Zuckerberg-birodalomnak?Fotó: SAUL LOEB/AFP

Egy 2014 és 2016 között, az Oxfordi Egyetem újságírói intézetében végzett felmérés szerint az online videónézés trendje nem változott akkorát, mint amekkora mértékben azt a Facebook, majd a Facebook farvizén a többi nagy közösségi platform próbálta a felhasználókra erőltetni. Az Egyesült Államokban például 30-ről csak 33 százalékra változott azon válaszadók aránya, akik a megkérdezés időpontjához képest egy héten belül néztek valamilyen online hírvideót – miközben ebben az időszakban tolták a leglátványosabb mértékben az emberek arcába a mozgóképes anyagokat.

A Bloomberg által idézett tanulmányok szerint ráadásul a józan észnek is ellentmond a videók erőltetése, hiszen a videónézés sokkal kevésbé hatékony módja az információ befogadásának, mint az olvasás: egy ember átlagosan 150-160 szót képes befogadni percenként audiovizuálisan, míg szövegben ugyanez a tartalommennyiség a 230 szót is eléri. Azt is megfigyelték, hogy azokban az országokban, ahol nagyot nőtt az online hírvideók megtekintéseinek aránya, a tévéhíradók nézettsége is magasabb, így ez inkább az egyes térségek preferenciáinak tudható be.

Egy 2016-os tanulmány szerint ráadásul a fiatalabb fogyasztók már szívesebben olvasnak híreket, mint nézik azokat videón, így a videók erőltetése helyett az lenne a  természetes trend, hogy a médiafogyasztók a szöveg felé hajlanak.

Kinyírhatják a Google Newst Európában

A Google elkezdett utalgatni rá, hogy bezárhatja híraggregátorát Európában, ha életbe lépnek az EU szerzői jogi irányelvei. A bevételeihez képest minimálisan adózó cég társadalmi szolgálatnak fogja fel a Google Newst.