A mobilappok gyártói sokszor gátlástalanul üzletelnek a személyes adatokkal, így a gyanútlan felhasználók a manipuláció és a diszkrimináció mellett akár fizikai bántalmazás áldozatai is lehetnek. A GDPR segítene, ha sikerülne betartatni.
Már 14 országban panaszolták be a Google-t, amiért hirdetési szolgáltatásaival lehetőséget teremt arra, hogy a felhasználók személyes adatait több ezer cég kapja meg anélkül, hogy tudni lehetne, kihez jut el, és mit kezdenek velük.
Egy kiperelt belső dokumentum szerint legalább 150, de az is lehet, hogy 900 százalékkal magasabb számot hazudott a Facebook a nála megjelenő videók megtekintéseiről, amivel nemcsak a hirdetőket csábította át magához, de médiaalkalmazottak tömeges kirúgását is okozta.
Jim Bridenstine elképzelései szerint az űrhajókat magáncégekről neveznék el, az asztronauták pedig márkanevekkel díszített ruhákban pompáznának, és szerepelhetnének müzlis dobozokon, csakúgy, mint a híres sportolók. Egyelőre csak ötlet, de annak elég erős.
A második negyedévben is jelentősen nőttek a Facebook hirdetési bevételei, 2018 első felében több mint 10 milliárd dollár profitot termelt a cég. De gyűlnek a fekete fellegek, a jövedelmező piacon nemigen maradt tér a növekedére. A bejelentést befektetői pánik előzte meg, a cég 123 millárd dollárt veszített hirtelen az értékéből.
A május végén bevezetett adatvédelmi rendeleteket maga az EU sem tudja betartani, az egyik fő célpont, a Google pedig csak még jobban profitál belőle. Bár a cél nemes, egyelőre úgy tűnik, a GDPR összességében több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott.
Kiderült, hogy a kiskorúaknak szánt appok többsége változatos módszerekkel szerez adatokat a 13 éven aluli felhasználókról. A törvénysértés nem feltétlenül szándékos, de attól még aggasztó.