A világjárvány idején a közösségi médiában különösen népszerűnek számítottak a spirituális tartalmak, így a Facebook is új szolgáltatást vezet be: lehet közösen imádkozni. Bónuszként jönnek majd a különböző hitéleti emojik is.
Az amerikai elnök rendeletben szólította fel a kormány szerveit, hogy tegyenek meg mindent a túl nagyra nőtt techcégek hataloméhes, a versenyt és az innovációt megsemmisítő gyakorlatai ellen. Ennek megfelelően igazi versenyjogi forradalmárokat nevezett ki fontos pozíciókba. Az Amazon és a Facebook kikéri magának.
A Facebook-vezérnek hosszú évek óta bérelt helye volt a munkavállalói visszajelzéseket összesítő Glassdoor listáján, de idén először kicsúszott a Top 100-ból.
Hatályba lépett az új uniós irányelv szerint átalakított szerzői jogi törvény, aminek legvitatottabb pontjai linkadó és cenzúragép néven híresültek el. Az elvileg a sajtótermékek és a zeneipar védelmére alkotott jogszabályok ellenzőik szerint a szólásszabadságot és a szabad információáramlást veszélyeztetik, miközben a kiadóknak sem hajtanak hasznot.
Pszichológusok és agykutatók szerint azonban a techcégek, élükön a Facebookal, mindent megtesznek azért, hogy elbagatellizálják a problémát, így a világ talán legnagyobb emberkísérlete zajlik – minden bizonnyal a gyerekek kárára.
A mobilcégek adatai szerint tovább nőtt az élelmiszerboltok, patikák és vendéglátóhelyek forgalma az egy héttel korábbihoz képest.
A magyarul látnokot jelentő SEER jócskán felülmúlja a felügyelt tanulással fejlesztett modelleket, akár szokatlan szögből készített felvételekről, akár az objektumok észleléséről, akár a képek osztályozásáról van is szó.
Kanada az ausztráliaihoz hasonló szabályozásra készül a Facebook ellen a médiacégek védelmében. Szerintük ha több ország lép fel egyszerre, a Facebook elvágólagos hozzáállása tarthatatlanná válik. Egy médiaszakértő szerint azonban mindenki veszítene ebben a harcban.
A Facebook döntése nemcsak a felhasználókat, hanem a legnagyobb kiadókat is érinti. A döntést sokan azért támadják, mert szerintük ez ellehetetleníti a kulcsfontosságú információkhoz való hozzáférést. A Facebook lépése egy törvényjavaslatra reagál, amely arra kényszerítené a legnagyobb techcégeket, hogy fizessenek a felületükön megosztott tartalmak előállítóinak.
A lengyel kormány igazságügy-minisztere által benyújtott törvénytervezet egy bizottság alá rendelné a közösségi oldalak működését. A Facebook köteles lenne visszaállítani a törölt tartalmakat és profilokat, ha a bizottság úgy dönt.
Ha egy filozófust vagy egy társadalomtudóst kérdezünk, nyilván igennel válaszol a kérdésre, hiszen az internet jó dolog, a szólásszabadság még jobb, az alapvető emberi jogok meg a lehető legjobbak. Csakhogy az ingyennet biztosítása állami szerepvállalás nélkül lehetetlennek tűnik: a számítástudományi szakértők és a technológiai cégek nem azt nézik, hogy kinek mi jár alanyi jogon, hanem azt, hogy mi jövedelmező és mi megvalósítható.
A Facebook ultimátumot adott kétmilliárd felhasználónak: ha nem egyeznek bele az adataik átadásába, február 8-tól nem használhatják az üzenetküldő szolgáltatást.
Az algoritmusok ébredése, bukásra ítélt kísérlet a természet leutánzására, anekdoták a videojátékok hajnaláról és a koronavírus-járvány válságkezelési kudarcának tanulságos története – erről szóltak a tavalyi év tech-tudományos dokumentumfilmjei.
A kijárási tilalom felfüggesztése ellenére sem lazult tovább a fegyelem a techcégek adatai alapján; a magyarok kétötöde egy helyben töltötte az ünnep egy-egy napját.
A Facebook leállította Európában a gyermekbántalmazás-észlelő eszközeit, hogy megfeleljen az uniós adatvédelmi szabályozásnak. A szakértők szerint a lépésnek beláthatatlan következményei lehetnek.
A Facebook próbál alkalmazkodni az ePrivacy-hez, az uniós adatvédelmi irányelvhez. A csevegőprogramból jóformán csak az üzenetküldést tartják meg, és kilövik az instagramos arcfiltereket is.
Az üzenetküldő app mellett az asztali Facebook csevegése is akadozni kezdett csütörtök délelőtt, többek között Magyarországon is. A kommentek alapján a távoktatást is érinti a leállás.
A közösségimédia-óriások összehangolt akcióval próbálják megelőzni a koronavírus-vakcináról szóló rémhírek terjesztését. A több platformot is átfogó tényellenőrző kampány januárban indulhat.
Az egyszerűen Facebook Társkereső nevű szolgáltatás Mark Zuckerberg szerint hosszú távú kapcsolatok kialakítását célozza, és nem lesz tolakodó azon Facebook-felhasználók számára, akik nem kérnek a randiappból.
A Facebook által gyűjtött mobilos adatokból kitűnik, hogy a járvány kezdete óta Budapesten mindvégig kevesebbet mozogtak a felhasználók: a mai napig is legfeljebb annyit, mint a sötét, hideg februárban.
A Facebook-ismeretségek statisztikáiból kiderül, hogy minden magyar megye lakóinak több nagyságrenddel élénkebb a kapcsolatuk más magyar megyékkel és a határon túl élő magyarokkal, mint egyéb régiókkal. A nyitott nyugati társadalmakkal közeli kapcsolatban állunk, de más kontinensekkel, kultúrkörökkel sokkal lazább a kapcsolatunk.
Két internetes óriás duopóliuma uralja az online hirdetések piacát, így az a sajtótermék, amely nem szeretne elérhetetlenné válni és megsemmisülni, ingyenesen átadja nekik az általa termelt tartalom egy részét. A Google, a Facebook és a tartalomipar összecsapása most Ausztráliában folytatódik, és az előny ezúttal a hírtermelőknél van.
Ecet, metilalkohol, mérgező maszlag – egy friss tanulmány szerint eddig több mint ötezren kerültek kórházba, mert gondolkodás nélkül lenyelték az álhíreket.
Hamis profilok százait törölte a Facebook, amelyek részben az Instragramon is garázdálkodó román trollfarmhoz, részben pedig a szélsőjobboldali összeesküvés-elméleteket terjesztő Epoch Timeshoz kötődtek.
Az Amazon, az Apple, az Alphabet és a Facebook kevesebbet költött az első negyedévben, mint tavaly, viszont összesen 28 milliárd dolláros profitot könyvelhettek el. Kevesen kerestek ennyit a járvány alatt.
Azért nem távolítják el teljesen az állami médiacégeket a Facebookról, mert a világ számos pontján az állami média jelenti az egyetlen helyi hírforrást.
A Facebook 400 millió dollárért felvásárolta a Giphy nevű gif-keresőt. Mi érhet 130 milliárd forintot egy szolgáltatáson, ami olyan fájlformátum köré épül, aminek réges régen halottnak kellene lennie?
Két ausztrál szatirikus oldal dobta be magát a közösségi média tartalomszabályozásáról szóló vitába. Az egyik cikk az elhunyt, a másik a gyerekmolesztáló Zuckerbergről szól. Mindkét cikk szabadon terjed a Facebookon és a Twitteren.
Néhány nappal az után, hogy a Twitter kiigazította két bejegyzését, az amerikai elnök arra kényszerítené a közösségi oldalakat működtető techcégeket, hogy vállaljanak felelősséget minden felhasználói tartalom után. Ez Trump szándékaival ellentétesen nem nagyobb szólásszabadságot, hanem még komolyabb cenzúrát eredményezhet.
A Foxnak nyilatkozó Facebook-alapító szerint a közösségi oldalaknak „nem kell az igazság bajnokait játszaniuk”. A slusszpoént a Twitteren kijavított Trump mondhatja ki, aki a közösségi oldalakat szabályozó nagy elnöki rendelettel készül előrukkolni csütörtökön.
Az EU szerint az streaming platformoknak vissza kell térniük a kisebb felbontáshoz, mivel az európai belföldi szélessávú hálózatokat túlterheli, ahogy az önként vállalt vagy kényszerű karantén idején az emberek folyamatosan az interneten lógnak.
A Google nevéhez kötődő megfigyelő kapitalizmus kifinomult algoritmusok segítségével forintosítja internethasználati szokásainkat. A legnagyobb techcégek nemcsak pénzt keresnek az adatainkkal, hanem azt is elveszik tőlünk, ami emberré tesz minket: a szabad választás lehetőségét.
Diktatúrákat kiszolgáló mesterséges intelligenciát, rendőrséget kiszolgáló házi asszisztenst, dróntámadásokat segítő projektet és pár másodperces addiktív videókat is tartogatnak a világ leggonoszabb technológiai vállalatai. Az Amazon vezeti a listát.
Kortárs magyar filozófia a Facebookon? Igen, lehetséges!
A 25 éves nőn elvégzett műtétet a texasi kórház szóvivője és idegsebész főorvosa kommentálta a több tízezres közönségnek.
A világ gazdaságilag legfejlettebb államait tömörítő G7, a Nemzetközi Valutaalap és a Pénzügyi Stabilitási Tanács is aggályosnak tartja a Facebook digitális valutájának bevezetését.
A CTRL-Labs olyan neurális interfészt fejleszt, amellyel az agy elektromos jeleit egy számítógépre lehet küldeni egy karkötőn keresztül. Ez a Facebook történetének harmadik legdrágább üzlete.
Több milliárd Facebook-felhasználóval a jelek szerint már nem lehet viccelődni. A világ pénzügyi vezetői azt vizsgálják, milyen szándéka lehet a techcégnek a jövőre bevezetni tervezett kriptovalutával.
A Libra 2020 elejétől működne digitális pénzként, de most az EU legharcosabb techszabályzó országa is nekiment a Facebook olcsó e-bankjának.
A menstruációs ciklus nyomon követésére szolgáló mobilapplikációk némelyike az érzékeny információk hosszú sorában azt is minden fenntartás nélkül közli a Facebookkal, hogy a felhasználóik mikor éltek nemi életet, és védekeztek-e.
Töretlenül halad a kipukkadás felé az influenszerlufi, de a közösségi média sztárjai addig is készülhetnek a kemény bírságokra, ha még az 5 oldalasra egyszerűsített szabályzatot sem hajlandók betartani, megtévesztve ezzel követőiket.
Az Instagram után hamarosan a Facebook is tesztelheti a lájkszámláló eltüntetését a hírfolyamból, hogy csökkentse a közösségi média okozta irigységet és öncenzúrát.
Az ázsiai országban eddig óva intették a felhasználókat a kriptopénzektől, most viszont a világ legnagyobb bankja és több kínai óriáscég, köztük az Alibaba és a Tencent is beszáll a buliba.
Az új funkciót vészhelyzet esetére tartogatják, ahhoz viszont, hogy értelme is legyen, a Facebooknak a katasztrófák idején is stabilan kell működnie. A riasztások egyelőre csak az Egyesült Államokban lesznek elérhetők.
Az automatikusan elinduló YouTube-videóktól a végtelenségig görgethető Facebook-hírfolyamig minden olyan trükköt büntetne a törvényjavaslat, ami pszichésen függővé teszi a felhasználókat.
Az új hatóság a féltve őrzött algoritmusokat is vizsgálná, amelyek arról döntenek, hogy ki milyen hirdetést, keresési találatot vagy posztot lát, a felhasznált adataitól függően.
Több mint 22 ezer pornószájt átvizsgálása után kiderült, hogy az oldalak 93 százalékán van olyan eszköz, amely harmadik félnek továbbítja a néző adatait. Mégpedig átlagosan 7 harmadik félnek.
A magyar pókeresek az emberi elme képességeiben bízva hívják ki a legjobb amerikai zsugásokat térdre kényszerítő Pluribus nevű algoritmust.
Az algoritmus alkotói úgy döntöttek, hogy nem teszik nyilvánossá a kódot, mert a felhasználásával pillanatok alatt csődbe lehetne vinni az online pókercégeket.
Eddig négyszázezren jelezték, hogy akár tetszik ez NEKIK, akár nem, megjelennek a Körzet kapujánál, és végre megnézik maguknak azokat a földönkívülieket. Szeptember huszadikán lehull a lepel!