Az OPT-175B nagyméretű nyelvi modellt szándékosan toxikus nyelvezetre tanították, hogy aztán szabadon elérhetővé tegyék a kódot és a fejlesztés részleteit. A Facebook szerint a kutatókon a sor, hogy megszabadítsák a gépeket a gonosz gondolatoktól, de bírálói szerint a forráskód már így is veszélyes.
A tisztességes versenyre fittyet hányó, a milliárdos bírságokat zsebből kifizető amerikai óriáscégek randalíroznak az európai techszférában, de az EU-nak most elege lett: elfogadták a digitális piacokról szóló jogszabályt, amely a felhasználóknak nagyobb szabadságot és kényelmet, a szabályszegő cégeknek még nagyobb büntetéseket ígér.
A közösségi média zászlóshajói, köztük a Facebook és a Twitter a kortárs nyilvánosság legfontosabb fórumai. De vajon betöltik azt a klasszikus szerepet, ami hosszú idő óta a médiára hárul?
Az Ukrán állatok mentése Facebook-csoport tagjai között van, aki a határ túloldalán tartott lovaknak biztosítana helyet, míg mások már felvették a kapcsolatot a kijevi díszmadártenyésztő egyesületekkel, az akvaristákkal és a terraristákkal is.
A kínai app annyira szorongatja a Meta egyeduralkodó szerepét, hogy Mark Zuckerberg úgy döntött, globálisan is elindítja Reels nevű saját TikTok-klónját. A rövid videók hamarosan a Facebook hírfolyamát és az Instagram felületét is elárasztják.
A Meta részvényei több mint 26 százalékot estek egy nap alatt, ezzel 230 milliárd dollárral csökkent a cég értéke, Mark Zuckerberg személyes vagyona pedig tízbillió (10 000 000 000 000) forintnak megfelelő összeggel csökkent. A TikTok és a metaverzum, na meg saját felhasználói miatt zuhan a cég.
A Facebook mostantól szólni fog róla, ha valaki képernyőfotót készít a beszélgetésekről, így biztosítva azt, hogy ha eltüntetsz egy üzenetet, az valóban el is tűnjön. A cél a privát beszélgetések megóvása.
A Research SuperCluster (RSC) névre keresztelt mesterségesintelligencia-alapú rendszer év közepére épülhet meg. A szuperszámítógép lelkét 760 Nvidia DGX A100 rendszer alkotja, és összesen 6080 grafikus processzora van.
A Meta több száz szabadalmi kérelmet nyújtott be olyan technológiákra, amelyek a felhasználók szemmozgását, mimikáját és testtartását is kiaknázzák a minél élethűbb megjelenítés, valamint a minden eddiginél pontosabb célzott hirdetések elhelyezése érdekében.
A csoportos kereset 3,1 milliárd dolláros kártérítést követel mind a 44 millió egyesült királyságbeli Facebook-felhasználónak, amiért visszaéltek a személyes adataikkal, és nem kaptak cserébe semmit, csak a macskás fotók megosztásának lehetőségét.
Mi alapján választottunk vakcinát? Mik az elutasítás fő faktorai? És ha már itt tartunk, miért nem ajánl magyar metálbandákat a Spotify? A Qubit podcastjának vendége Koltai Júlia szociológus, akinek a számításalapú társadalomtudomány a szakterülete.
Az Egyesült Államokban bárki kipróbálhatja a virtuálisvalóság-szoftvert, aki elmúlt 18 éves, és van Oculus Quest 2 VR szemüvege. A virtuális térben építkezve saját játékokat hozhatunk létre, és bár pénzt nem kereshetünk vele, a Meta díjazni fogja a legkreatívabb alkotásokat.
A Mianmarból elüldözött rohingya menekültek példátlan pert indítottak a Facebook ellen, amiért a közösségi média nem hallgattatta el a muszlim kisebbség elleni erőszakra buzdító hangokat. A rohingyák 150 milliárd dollárt követelnek a cégtől, de nem valószínű, hogy meg is ítélik nekik a pénzt.
Az id Software társalapítója tervezte a Doom és a Quake grafikus motorját is, mielőtt a VR-szemüveg-gyártó Oculus leigazolta. Ha valaki, hát Carmack ismeri a virtuálisvilág-építés minden csínját-bínját, de úgy látja, hogy a Facebook metaverzum-építési terve nem a szakavatott barkácsolók gyakorlati tapasztalataira, hanem az architektúra-űrhajósok vágyaira épül.
A Facebook és a nagy platformok üzleti modellje az emberek butítása és megosztása lett, ezért a demokrácia védelmében nincs más választás, mint felülről szabályozni, mondta a Harvard jogászprofesszora pénteki előadásán. Erre még úgy is van lehetőség, hogy ne sérüljön a szólásszabadság, de az biztos, hogy le kell lassítani a vadul terjedő álhíreket, a cégeknek pedig felelősséget kell vállalniuk tetteikért.
Hamarosan a gyártósorra kerülhet a Meta (tegnap még Facebook) új, kamerás okosórája, amivel a cég az Apple Watch babérjaira törhet.
Mark Zuckerberg a cég éves konferenciáján bejelentette, hogy a vállalat új neve mától: Meta. A techcég ezzel a virtuális világ, a metaverzum fejlesztésére, és az abban eltölteni kívánt vezető szerepre utal.
Virtuális valóságban céges egészségbiztosításról rappelni? Menő. A Facebooknál dolgozni: menőke.
A Facebook azzal védekezik, hogy a belsős használatra szánt dokumentumokat a sajtó szándékosan értelmezi félre. A Wall Street Journal szerint a Facebook egyetlen vádpontjukat sem cáfolta, és a problémák kezelése helyett az ellentámadásban látja a megoldást.
Miért ne ehetne egy csecsemő a bébiételekre jellemző DON-toxin-szintet megközelítő lisztből készült péksüteményt a cég hirdetésével összhangban? Például mert semmi sem garantálja, hogy a termék más szempontból is megfelel a bébiétel kategóriájának, vagy épp megközelíti azt.
Miközben az USA-ban a Facebook felaprítását készítik elő, Mark Zuckerberg bejelentette: a cég evolúciójának következő állomása a virtuális világ létrehozása. Hírhedt sci-fi-regényeken, lövöldözős játékokon és a Pokémon Gón keresztül vezetett az út odáig, hogy a nagy techcégek elhiggyék, megvalósulhat a 3D-s digitális világ álma.
Miután kiderült, hogy védett amazóniai erdőket is árultak a közösségi médiában, a cég bejelentette, hogy a Marketplace hirdetéseit mostantól össze fogja vetni az ENSZ által nyilvántartott védett területek listájával, és ha valaki esőerdőt akar eladni, letiltják a hirdetését.
Még a Facebook sem kellett hozzá, hogy beinduljanak a találgatások, mi történhetett hétfőn Zuckerbergéknél: hekkertámadás, adatszivárgás vagy valami egészen más döntötte be a közösségi média első számú csatornáját?
A nagy hétfői Facebook-leállás rögtön a cég eddigi legnagyobb botrányát követte. Egy korábbi alkalmazott több ezer belső dokumentumot szivárogtatott ki, amelyek szerint a Facebook tisztában van a demokráciára, a fiatalok mentális egészségére és az általános közbeszédre gyakorolt negatív hatásaival, és bűncselekmények fölött is szemet huny, ha nem az USA-ban történnek.
A szolgáltatás üzemeltetői legalább 2019 óta tudják, hogy a platform súlyosbíthatja a testképzavaros tinédzserek mentális egészségét, de még a közelmúltban is tagadták, hogy ez lenne a helyzet. Az üzemeltetők változást ígérnek, de közben tervezik a platform 13 éven aluliaknak szánt verzióját is.
Ha a mesterséges intelligencia tévedése miatt ér valakit hátrányos megkülönböztetés, akkor is muszáj megtalálni a felelőst. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság megüzente: jobb, ha a cégek felvállalják az elszámoltathatóságot, mintha ők kényszerítik rá őket.
A cég szóvivője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy az alkalmazottaik és partnereik kimenekítése mellett abban is közreműködtek, hogy az életveszélyben lévő újságírók is elmenekülhessenek Kabulból.
Egy Angliában bejegyzett marketingvállalat bangladesi és pakisztáni felhasználói fiókokon keresztül azt terjesztette, hogy az emberek csimpánzzá változnak az AstraZeneca oltásától. A hálózat francia és német influenszerekkel is felvette a kapcsolatot, és a Pfizer vakcinájáról is azt terjesztette, hogy nem biztonságos.
A TikTok minden nagy Facebook-appot beelőzött 2020-ban a legtöbbet letöltött mobilalkalmazások rangsorában, és Kína után már az USA-ban is a kínai appot töltötték le legtöbbször – ott, ahol nemrég még be akarták tiltani.
A világjárvány idején a közösségi médiában különösen népszerűnek számítottak a spirituális tartalmak, így a Facebook is új szolgáltatást vezet be: lehet közösen imádkozni. Bónuszként jönnek majd a különböző hitéleti emojik is.
Az amerikai elnök rendeletben szólította fel a kormány szerveit, hogy tegyenek meg mindent a túl nagyra nőtt techcégek hataloméhes, a versenyt és az innovációt megsemmisítő gyakorlatai ellen. Ennek megfelelően igazi versenyjogi forradalmárokat nevezett ki fontos pozíciókba. Az Amazon és a Facebook kikéri magának.
A Facebook-vezérnek hosszú évek óta bérelt helye volt a munkavállalói visszajelzéseket összesítő Glassdoor listáján, de idén először kicsúszott a Top 100-ból.
Hatályba lépett az új uniós irányelv szerint átalakított szerzői jogi törvény, aminek legvitatottabb pontjai linkadó és cenzúragép néven híresültek el. Az elvileg a sajtótermékek és a zeneipar védelmére alkotott jogszabályok ellenzőik szerint a szólásszabadságot és a szabad információáramlást veszélyeztetik, miközben a kiadóknak sem hajtanak hasznot.
Pszichológusok és agykutatók szerint azonban a techcégek, élükön a Facebookal, mindent megtesznek azért, hogy elbagatellizálják a problémát, így a világ talán legnagyobb emberkísérlete zajlik – minden bizonnyal a gyerekek kárára.
A mobilcégek adatai szerint tovább nőtt az élelmiszerboltok, patikák és vendéglátóhelyek forgalma az egy héttel korábbihoz képest.
A magyarul látnokot jelentő SEER jócskán felülmúlja a felügyelt tanulással fejlesztett modelleket, akár szokatlan szögből készített felvételekről, akár az objektumok észleléséről, akár a képek osztályozásáról van is szó.
Kanada az ausztráliaihoz hasonló szabályozásra készül a Facebook ellen a médiacégek védelmében. Szerintük ha több ország lép fel egyszerre, a Facebook elvágólagos hozzáállása tarthatatlanná válik. Egy médiaszakértő szerint azonban mindenki veszítene ebben a harcban.
A Facebook döntése nemcsak a felhasználókat, hanem a legnagyobb kiadókat is érinti. A döntést sokan azért támadják, mert szerintük ez ellehetetleníti a kulcsfontosságú információkhoz való hozzáférést. A Facebook lépése egy törvényjavaslatra reagál, amely arra kényszerítené a legnagyobb techcégeket, hogy fizessenek a felületükön megosztott tartalmak előállítóinak.
A lengyel kormány igazságügy-minisztere által benyújtott törvénytervezet egy bizottság alá rendelné a közösségi oldalak működését. A Facebook köteles lenne visszaállítani a törölt tartalmakat és profilokat, ha a bizottság úgy dönt.
Ha egy filozófust vagy egy társadalomtudóst kérdezünk, nyilván igennel válaszol a kérdésre, hiszen az internet jó dolog, a szólásszabadság még jobb, az alapvető emberi jogok meg a lehető legjobbak. Csakhogy az ingyennet biztosítása állami szerepvállalás nélkül lehetetlennek tűnik: a számítástudományi szakértők és a technológiai cégek nem azt nézik, hogy kinek mi jár alanyi jogon, hanem azt, hogy mi jövedelmező és mi megvalósítható.
A Facebook ultimátumot adott kétmilliárd felhasználónak: ha nem egyeznek bele az adataik átadásába, február 8-tól nem használhatják az üzenetküldő szolgáltatást.
Az algoritmusok ébredése, bukásra ítélt kísérlet a természet leutánzására, anekdoták a videojátékok hajnaláról és a koronavírus-járvány válságkezelési kudarcának tanulságos története – erről szóltak a tavalyi év tech-tudományos dokumentumfilmjei.
A kijárási tilalom felfüggesztése ellenére sem lazult tovább a fegyelem a techcégek adatai alapján; a magyarok kétötöde egy helyben töltötte az ünnep egy-egy napját.
A Facebook leállította Európában a gyermekbántalmazás-észlelő eszközeit, hogy megfeleljen az uniós adatvédelmi szabályozásnak. A szakértők szerint a lépésnek beláthatatlan következményei lehetnek.
A Facebook próbál alkalmazkodni az ePrivacy-hez, az uniós adatvédelmi irányelvhez. A csevegőprogramból jóformán csak az üzenetküldést tartják meg, és kilövik az instagramos arcfiltereket is.
Az üzenetküldő app mellett az asztali Facebook csevegése is akadozni kezdett csütörtök délelőtt, többek között Magyarországon is. A kommentek alapján a távoktatást is érinti a leállás.
A közösségimédia-óriások összehangolt akcióval próbálják megelőzni a koronavírus-vakcináról szóló rémhírek terjesztését. A több platformot is átfogó tényellenőrző kampány januárban indulhat.
Az egyszerűen Facebook Társkereső nevű szolgáltatás Mark Zuckerberg szerint hosszú távú kapcsolatok kialakítását célozza, és nem lesz tolakodó azon Facebook-felhasználók számára, akik nem kérnek a randiappból.
A Facebook által gyűjtött mobilos adatokból kitűnik, hogy a járvány kezdete óta Budapesten mindvégig kevesebbet mozogtak a felhasználók: a mai napig is legfeljebb annyit, mint a sötét, hideg februárban.
A Facebook-ismeretségek statisztikáiból kiderül, hogy minden magyar megye lakóinak több nagyságrenddel élénkebb a kapcsolatuk más magyar megyékkel és a határon túl élő magyarokkal, mint egyéb régiókkal. A nyitott nyugati társadalmakkal közeli kapcsolatban állunk, de más kontinensekkel, kultúrkörökkel sokkal lazább a kapcsolatunk.