A legősibb földi színért is felelős, korábban helytelenül kékalga néven emlegetett prokarióták, a sejtmaggal nem rendelkező cianobaktériumok és a kerti csiperke (Agaricus campestris) mesterséges szimbiózisával termeltetett elektromos áramot az amerikai Stevens Institute of Technology kutatócsoportja.

A Nano Letters beszámolója szerint ugyan még csak 67 nanoamperes áramerősséget sikerült produkálni, de a mikroorganizmus és a gomba közös rendszere életképes.

Baktériumokat nyomtattak a kalapjára

A kutatók úgy bírták együttműködésre a két egymástól jelentősen eltérő földi életformát, hogy először 3D nyomtatással grafén nanoszalagokat, ezután pedig baktériumokat nyomtattak az élő gombák kalapjára.

A cianobaktériumokról tudni kell, hogy miközben rendkívüli hatásfokkal fotoszintetizálnak, elektromosságot is termelnek. (E baktériumok a tudomány jelenlegi állása szerint kulcsszerepet játszottak a légkör ma ismert oxigénkoncentrációjának kialakításában.) Az Agaricus nemzettségbe tartozó csiperkék pedig ideális táptalajul szolgálnak a mikroorganizmusoknak. Stevens brigádja a termelődő elektromos áramot a cianobaktériumtelepekkel érintkező grafén nanoszalagokkal vezette el a fogyasztóhoz.

A beszámolók szerint a mesterséges szimbiózis stabil, fenntartásához nem szükséges különösebb emberi beavatkozás, csak a gombát kell megfelelően tápanyaggal és vízzel ellátni. Idővel állítólag a kinyerhető energia mennyisége nagyságrendekkel nagyobb is lehet, így a bionikus gomba újfajta környezetbarát megoldást kínál az elektromos áram termelésére. A kutatók szerint azonban nem is ez a lényeg, hanem, hogy 3D-nyomtatással és nanotechnológiai megoldásokkal sikerült létrehozni egy valódi bionikus rendszert.