Papp Eszter témavezetőjével, Vattay Gábor fizikussal kiderítette, hogy a fehérjék egy része a rend és rendezetlenség határán, kvantumkritikus állapotban létezik. A Schrödinger és Szent-Györgyi nyomán tett felfedezés innovatív bioelektronikai eszközök kifejlesztését és a kvantumbiológiai folyamatok mélyebb megértését alapozhatja meg.
Szöllősi Gergely és kollégái kiderítették, hogy egyes baktériumok már több százmillió évvel azelőtt megtanulták felhasználni és tolerálni az oxigént, hogy a gáz nagy mennyiségben megjelent volna a légkörben.
A mezőgazdasági áttörést ígérő eredményt ismertető tanulmányt a Developmental Cell folyóirat közölte.
Pekingi kutatók a fényszennyezés hatását vizsgálták.
30 fokos vízben a papucsállatkák és az algák kölcsönösen előnyös együttműködése megszűnik, márpedig a felmelegedés miatt egyáltalán nem lehetetlen, hogy az édesvizek elérik ezt a hőmérsékletet, ennek pedig súlyos következményei lesznek.
Analógtól a digitálisig, a kozmikus frekvenciáktól az uránüveggel gerjesztettig a fény szinte valamennyi spektruma szerepet kap a budapesti Light Art Museum csütörtöktől látogatható kortárs képzőművészeti tárlatán.
Az ELTE Biológiai Intézetének kutatói által elsőként megfigyelt élettani mechanizmus kulcsfontosságú a növényi vasfelvételben.
Most még csak pár nyárfacsemetét ültettek, de 1200 hektárnyi erdőre van már szerződése a Living Carbon projektjének, ami 27 százalékkal növelheti a fák fotoszintetizáló képességét.
A mesterséges fotoszintézishez nincs szükség napfényre, és a növények állítólag akár 18-szor hatékonyabban képesek így tápanyagot előállítani. Amerikai kutatók szerint elképzelhető, hogy a módszer még a Marson is működne.
Egy nemzetközi kutatócsoport svédországi erdeifenyőket vizsgált három éven keresztül, hogy kiderítse, mi is történik a tűlevelekben.
A nemzetközi kutatócsoport cukros vízcseppekbe zsúfolt algákkal kreált olyan mini biogyárakat, amelyek a tiszta energiaforrásként használható hidrogént állítottak elő. Az is kiderült, hogy a fotoszintézis milyen rugalmas folyamat.
Új szén-dioxid-faló módszert dolgoztak ki német és francia kutatók: megépítették a fotoszintézist végző sejtszervecske, a kloroplasztisz mesterséges változatát, amely napfényt és egy laboratóriumban kialakított kémiai útvonalat használ ahhoz, hogy a szén-dioxidból cukrot készítsen. A szintetikus sejtszervecske apró, de a lehetőségei óriásiak.
A csiperke és ciobaktériumok mesterségesen létrehozott szimbiózisa áttörést jelent a nanotechnológiában.
Az egy dolog, hogy az újonnan kifejlesztett csodapolimer képes újjáépíteni magát, de mindehhez szén-dioxidot használ, így tulajdonképpen még a környezetnek is jót tesz.
Az 1,1 milliárd évvel ezelőtti cianobakteriális óceánok színezték meg először a bolygót, derítették ki ausztrál paleontológusok.