Olyan kevés mezt adnak el a magyar focicsapatok, hogy inkább eltitkolják

Még a nem túl vérmes előzetes reményeinket is sikerült alulmúlniuk a magyar NB1 klubjainak: körkérdésünkre mindössze a Debrecen volt hajlandó nyíltan beszélni a mezeladásokról. A hajdúságiak számait látva persze nem véletlen, hogy a klubok nem dicsekednek ezzel a bevételi forrással. Persze így sem lesz nehéz dolga az újonnan gründolt, Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó magyar márkának, a 2Rule-nak, de az biztos, hogy ha maradnak a mostani számok és arányok, akkor nem a profi klubok fogják eltartani a márkát. 

A mezeladás: tabu

Azt már megszoktuk, hogy itthon senki sem szeret nyíltan beszélni a fizetésekről a fociban, legfeljebb pletykákat lehet hallani arról, hogy egy-egy sztárjátékos mennyit keres. De azt nem gondoltuk, hogy egy olyan ártalmatlan téma, mint a mezeladás is hasonló tabunak számít. Megkerestük mind a tizenkét NB1-es klubot a kérdéseinkkel, melyek arra vonatkoztak, hány darab mezt adtak el a 2017/18-as szezonban, illetve mitől függ a mezeladások száma tapasztalataik szerint. A válaszok lesújtók voltak: a Ferencváros és az Újpest válaszoltak, de csak annyit, hogy nem kívánnak válaszolni a kérdésekre, a DVSC-től kaptunk konkrét válaszokat, a többi kilenc klub viszont semmit nem reagált a kérdéseinkre. 

A DVSC meze a webshopból, akciósan most csak 12 990 foinértForrás: DVSC

A Debrecen esetében Bernáth Csaba, a klub egykori játékosa, jelenleg a Nagyerdei Stadion Látogató Központjának igazgatója válaszolt, mivel hozzá tartozik a DVSC Shop is. Bernáth szerint a gyerekmezekkel együtt 80-100 darabot adtak el a nyáron zárult szezonban. Azt viszont nem árulta el, mennyi volt az egy nap alatt eladott legtöbb mez: tapasztalataik szerint ingadozó az eladás, egy nagyobb nézőszámú mérkőzés vagy a karácsonyi időszak kiemeltnek számít. 

A debreceni csapat hivatalos ajándékboltjában csak név és számozás nélküli üres mezeket árulnak, majd a vásárlók ott dönthetik el, hogy adott esetben a saját nevüket íratják rá, vagy valamelyik játékosét. Bernáth csak annyit árult el, hogy természetesen a népszerű játékosok nevével ellátott mezek jobban fogynak. 

A DVSC boltjának vezetője szerint egyértelműen befolyásolja az ajándéktárgyak eladását a csapat szereplése, hiszen a DVSC egy brand, aminek értékét nagyban meghatározza, hogy épp mennyire megy a csapatnak a játék. Bernáth szerint egyértelmű, hogy a shop forgalma is növekedne, ha tízezer feletti nézőszám lenne, és a csapat megint a Bajnokok Ligájában szerepelne. 

A mezeladásokkal kapcsolatban egyébként nem mi voltunk az első érdeklődők, két éve a Magyar Nemzet ugyanezt a körkérdést tette fel a klubvezetőknek. Érdekesség, hogy akkor is a DVSC volt az egyik klub, amelyik válaszolt, a 2015/16-os szezonban 347 szerelést adtak el saját bevallásuk szerint. Ehhez képest érdekes, hogy mostanra a harmadára-negyedére esett ez az eladás. Két éve a Haladás 70, a Vasas pedig 150 darab eladott mezt vallott be önként, vagyis már akkor is látszott, hogy nem túl nagy biznisz itthon a mezek forgalmazása. 

A többi magyar klubnál egyelőre becsülni sem lehet a mezeladásokat, a legtöbben az éves beszámolójukban sem emlékeznek meg erről. A Ferencvárosnál annyi nyilvános, hogy az FTC 100 százalékos tulajdonában lévő FTC Kereskedelmi Kft. működteti a shopot, ennek 2017-ben 258,8 millió forintos árbevétele volt, viszont emellett 46,8 milliós adózott veszteséget ért el. Mindez vélhetően annak köszönhető, hogy a cég anyagjellegű ráfordításai 2016-hoz képest mintegy 60 millió forinttal emelkedtek, de ennek hátterét már nem részletezték. Hasonló a modell a Haladásnál, Szombathelyen azonban egy magánszemély kezében lévő GSS-2005 Kft. üzemelteti az ajándékboltot, 2017-ben 7,2 millió forintos forgalommal. A Honvéd webshopjánál üzemeltetőként a Fanatic Shop Kft.-t jelölték meg, melynek árbevétele 4,7 millió forint volt tavaly. 

A Mol Vidi esetében csak tippelni lehet arra, hogy a 337,5 millió forintnyi egyéb árbevételben szerepel valahol a mezeladások bevétele is, ezt azonban nem részletezik. Hasonló a helyzet több klubnál is. Az Újpest FC-t működtető társaság elvileg a 2016/17-es szezon számait publikálta, melyekben 224 ezer forint szerepel mindössze kereskedelmi tevékenység árbevételeként feltüntetve, ez meglehetősen kevésnek hangzik, alig tíz darab mez ára. 

Mennyibe kerül egyáltalán egy magyar mez?

A három 2Rule-ra váltó csapat közül kettő, a DVTK és a Puskás esetében egyelőre nem kaphatók az új mezek, így egyelőre árat sem lehet mondani, ahogy az új márka webshopjára is hónapok óta várnak a szurkolók. A DVTK oldalán egyébként van egy banner is az új mezekkel, de az egy inaktív Facebook-oldalra vezet. A miskolci klubnál a 2016-os Nike-mez egyébként akciósan már 13 500 forintért megszerezhető. A Puskás Akadémia webshopjába „Hamarosan elérhető” megjegyzéssel ár nélkül már felkerültek az idei 2Rule-szerelések, a Haladás weboldalán viszont egy rövid hírben már beszámoltak arról, hogy 14 ezer forintért kaphatók a mezek, így más kluboknál is erre az árfekvésre lehet majd számítani. 

A webshopok árait összehasonlítva az látszik, hogy vannak a nagyon fapados ajándékboltok, a Kisvárdánál és a Mezőkövesdnél nem is beszélhetünk shopról, a honlapon szerepel egy felsorolás képek nélkül, hogy mi mennyibe kerül. A csapatok közül csak a Fradi tesz különbséget, náluk kapható az olcsóbb szurkolói mez 15 ezer forint felett kicsivel, de meg lehet venni a meccsmezt is negyvenezerért. A kettő közti különbség, hogy utóbbiban játszanak a játékosok, a szurkolói mez ennek egy leegyszerűsített változata, de szintén a Nike gyártja. 

Mezek ára az nb1-es csapatoknál (forint)Grafika: Sportérték

Jól látható, hogy pár száz darabos eladással és 10-20 ezer forint körüli átlagos árral kalkulálva a mezeladások éves szinten néhány milliós, legfeljebb pár tízmilliós forgalmat jelentenek a csapatoknak. És ez sem került egy az egyben hozzájuk, hiszen van előállítási költség, illetve a gyártó is keresni akar a dolgon. Így pedig nem véletlen, hogy nem szívesen beszélnek erről a klubok, hiszen a milliárdos költségvetésükben ez nagyon vékony szeletet képvisel, már-már kínosan kicsi a mezek piaca itthon. 

De akkor mi értelme a 2Rule-nak?

Ha Magyarországon ennyire marginális piac a mezeladás, akkor mi értelme volt saját márkát alapítani Mészáros Lőrincéknek? Egyrészt a 2Rule-nál abban bízhatnak, hogy a foci csak a sport egy kis szelete, előbb-utóbb a magyar sikersportágak is rájuk találnak majd. Másrészt a focin belül sem csak a profi futball létezik, azt már a kezdet kezdetén lehetett látni, hogy a 2Rule-ba öltöztetett három profi klub csak ahhoz kell, hogy a kirakatba ki lehessen őket tenni. 

Az igazán nagy pénz az utánpótlásban, illetve a tao-rendszerben van, hiszen a cégek társaságiadó-felajánlásait eszközbeszerzésre is fel lehet használni. Ez pedig már több száz, vagy akár több ezer gyereket jelent, akik úgy kaphatnak sportfelszerelést, hogy az a klubnak közvetlenül egy fillérjébe sem kerül, ha sikerül ehhez vállalkozásokat megfűznie, melyek felajánlják adójuk egy részét. 

Az MLSZ honlapján található idén tavaszi összegzés szerint a 2017/18-as szezonban 22,3 milliárd forintnyi kifizetés történt a sportszervezetek tao-programjai alapján, további 5,6 milliárdot pedig a szövetség saját programja tett hozzá. Ennek kétharmadát tárgyi eszközök beszerzésére nyerték el a klubok, vagyis ez máris majdnem 15 milliárd forint, aminek persze csak egy kis része spotszerbeszerzés, ide tartoznak például a pályaépítések is. Az MLSZ összesítése szerint a tárgyieszköz-tao majdnem negyede, vagyis mintegy 3,5 milliárd forint ment sportszerre, pályatartozékra, pályakarbantartó gépre, sporteszközre és sportegészségügyi gépre. Ezen felül a teljes tao-összeg 31 százaléka ment utánpótlás-nevelési támogatásra, amiből mintegy 2 milliárdot tettek ki a sporteszközbeszerzések. 

A fentiekből látszik, miért lehet nagy üzlet egy magyar sportmárkát beindítani, főleg politikai hátszéllel, összességében ugyanis évente több milliárdos piacról beszélhetünk. És ez még csak a foci, a többi kiemelt sportágban (kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda) ugyan nem ekkora összegről beszélhetünk, de szintén több száz, vagy akár ezer gyermek öltöztetése kerülhet szóba. És ez nemcsak mezeket, hanem egyéb sportdresszeket, melegítőket, hátizsákokat, kabátokat, nadrágokat is jelent az esetleges beszállítónak.