Saját kormányuk számításai szerint is rosszul járnak a britek a Brexittel

Kedden kezdődik a brit parlamentben a vita, és december 11-én szavaz az alsóház Nagy-Britannia kilépéséről az Európai Unióból, magyarul a Brexitről. Theresa May miniszterelnök kormánya november 14-én fogadta el az ország kilépésére vonatkozó terveket, és november 25-én az EU-ban maradó 27 ország vezetői is jóváhagyták a hosszas tárgyalással elért beterjesztést.

Ahhoz, hogy életbe lépjen, a megegyezéstervezetnek a brit parlament alsóházában is többséget kell szereznie. Ha a parlament egy héten belül nem fogadja el a terveket, előfordulhat, hogy az Egyesült Királyság megegyezés nélkül lép ki az EU-ból, mint ahogyan az is, hogy nem lép ki, és az is, hogy Theresa Mayt sikeresen leváltja az ellenzéki Munkáspárt, és új népszavazást írnak ki a Brexit kérdésében.

Ha kilép, mindenképpen rosszul jár

Ebben a légkörben publikálta számításait az Egyesült Királyság nemzeti bankja, a Bank of England. Az intézmény előrejelzésében négy lehetséges forgatókönyvet hasonlít össze egymással. A viszonyítási alap minden esetben Nagy-Britannia EU-ban maradása, ami egyben a bank számításai szerint gazdaságilag a legkedvezőbb forgatókönyvet jelenti. Ehhez képest a javasolt Brexit-megállapodás, egy egyszerű szabadkereskedelmi megállapodás, illetve a megegyezés nélküli (no deal) Brexit ilyen sorrendben 0,5-1,5 százalékkal, 5 százalékkal, illetve több mint 8 százalékkal vetné vissza a gazdaságot nagyjából 15 év alatt, azaz ennyivel csökkenne Nagy-Britannia GDP-je 2030-32-re ahhoz képest, mint ha a britek az EU-ban maradásra szavaztak volna a 2016. nyári népszavazáson.

A megegyezés nélküli, legrosszabb forgatókönyv számai esetében a Bank of England szerint az ingatlanárak az országban 30 százalékkal csökkennének, a munkanélküliség elérné a 7,5 százalékot, a jegybanki alapkamat pedig a 6,5 százalékot.

Csak a veszteség a biztos

Ezt az előrejelzést azonban számos kritikával illették. Andrew Sentance volt jegybankár spekulatívnak minősítette a becsléseket, és Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász is azt írta a Twitterén, hogy a 8 százalékos visszaesési becslés extrém magasnak tűnik.

Ráadásul két másik intézet, a National Institute of Economic and Social Research és a UK in a Changing World is elkészítették az előrejelzésüket, amelyek a megegyezés nélküli Brexit 15 év múlva számított GDP-re gyakorolt hatását mínusz 3,5-3,7 százalékra teszik – e számítás szerint a britek fejenként évente 1300 fonttal, azaz 470 ezer forinttal lennének szegényebbek 2030-ra ahhoz képest, mintha az Európai Unióban maradnának. Ez a két intézet azonban egy olyan, megengedőbb esetet modellezett, amelyben az Egyesült Királyság megegyezés nélkül lép ki ugyan az EU-ból, de az ezt követő években kialakíthat kedvező kereskedelmi megegyezést az unióval.

Minden becslés egyetért abban, hogy a Brexit gazdasági veszteséget okoz majd Nagy-Britanniának. Ez pedig azt jelenti, hogy azok a Brexit-támogatók, akik a 2016-os népszavazási kampányban a GDP növekedésével, a gazdasági kilátások javulásával és a londoni pénzügyi élet élénkülésével kampányoltak, jobban tennék, ha a gazdaság javulásával való érvelés helyett inkább egyéb szempontokat vennének figyelembe nyilatkozataikban.

A szerző az Oxfordi Egyetem mesterszakos közgazdaságtan-hallgatója. Összes írása a Qubiten itt olvasható.