nagy-britannia

Amióta léteznek szobrok, azóta döntögetjük őket

Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.

Csökkennek a fertőzésszámok Nagy-Britanniában

Február óta most először csökkennek a napi regisztrált covidos esetek az országban öt egymást követő napon keresztül. Az eddig közölt adatokból még nem derül ki, hogy ezt hogy befolyásolja a múlt hétfői teljes újranyitás, a számok viszont legalábbis a nyarat tekintve biztatóak.

Kik azok az angolszászok?

Egy friss kutatás újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az angolszásznak nevezett nép Nagy-Britanniában nem is igazán nép volt, hanem inkább kulturális identitás. Ennek ellentmond az a nézet, hogy az Európából benyomuló angolszászok kiirtották vagy a perifériára űzték Nagy-Britannia őslakóit, a koponyák vizsgálata alapján viszont úgy tűnik, hogy a korábbi lakók asszimilálódtak.

Kétszer annyi EU-s állampolgár szeretne letelepedni Nagy-Britanniában, mint korábban gondolták, köztük 140 ezer magyar

Március végéig 975 ezer lengyel és 918 ezer román állampolgár jelentkezett letelepedési engedélyért a briteknél, ők vannak a legtöbben. A magyarok közül 125 ezren Angliába, 8 ezren Skóciába, a többiek Wales-be és Észak-Írországba vágynak. A letelepedési kérelmek számát tekintve a 10. legnépesebb európai nemzet vagyunk Nagy-Britanniában.

A világon elsőként a britek engedélyezték a Pfizer és a BioNTech vakcináját

Nagy-Britanniában már a jövő héttől elérhetővé teszik a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcináját, amely a gyártók szerint 95 százalékos hatékonyságot mutatott a tesztek során. A Pfizer történelmi jelentőségű lépésnek nevezte a egészségügyi minisztérium engedélyét, először valószínűleg az idősotthonok lakói és az egészségügyi dolgozók kapnak majd az oltásból.

Angliában hőszigetelési programmal lábalnának ki a COVID-válságból

Az Energiahatékonysági Infrastruktúra Csoport kalkulációi szerint a kormányzatilag preferált útépítésekkel egyetlen munkahely megteremtése 250 ezer fontos ráfordítást igényel a központi költségvetéstől, a lakások és házak hőszigetelést jelentő energiahatékonysági fejlesztésével viszont már 59 ezer fontból létrehozható egy munkahely.