Utcára mentek az oroszok, nehogy Kantról nevezzék el a repteret

Erzsébet orosz cárnő 260 év után ismét lenyomta Immanuel Kant német filozófust: Kalinyingrád reptere az uralkodó nevét fogja a filozófusé helyett viselni. Történt, hogy múlt héten Kalinyingrádban valaki rózsaszín festékkel leöntötte a filozófus szobrát. Akciójával az ellen tiltakozott, hogy a város reptere Kant nevét viselje. 

A kalinyingrádi reptér új nevét az Orosz Történettudományi Társaság internetes szavazással kívánta demokratikusan eldönteni. A szavazás már-már eldőlni látszott, a listát magabiztosan vezette a város egykori prominense, a mai napig világszerte filozófussztárként ünnepelt Immanuel Kant.

Mi a tudomány és mi a morális?

A transzcendentális idealizmus alapjait megteremtő Kant 1724-ben született, az akkor még Königsberg néven futó településen. 1804-es haláláig ott, az akkor porosz, ma orosz városban élte le egész életét. A königsbergi egyetem professzora volt, a világ azóta is a német idealista filozófiai iskola megteremtőjeként ünnepli. 

A felvilágosodás tudósaként elfogadhatatlannak tartotta, hogy a filozófiai viták az Istenről és a halhatatlanságról folytatott végeláthatatlan eszmecserékben merüljenek ki. Ehelyett, mint azt A tiszta ész kritikája című művében részletesen is kifejtette, az arról való gondolkodást tartotta volna például relevánsnak, hogy tudománynak tekinthető-e a metafizika. Ami pedig az etikát illeti, egyik ismert doktrínájában arról értekezett, hogy egy cselekedet akkor válik morálisan kikezdhetetlenné, ha megfelel a kategorikus imperatívusz elvének. Magyarul: ha általánosan elfogadott és mindenki által követett normává válik. 

Erzsébet vs Kant: 2:0

Miközben A tiszta ész kritikája paradigmaváltást hozott a 18. századi filozófiában, az egykori Königsberg, avagy a mai Kalinyingrád lakóinak némelyike nem szíveli Kantot különösebben. A háttérhez nem árt tudni, hogy a ma Lengyelország, Litvánia és a Balti-tenger által határolt, az oroszországi anyaföldtől térben elhatárolt exklávé ugyan csak a második világháború után került szovjet (ma orosz) fennhatóság alá, viszont korábban egy rövid időre már magukénak tudták az oroszok. Az elsősorban épp a Porosz Birodalom hatalmának csökkentése céljából kirobbantott, Kant életében dúló hétéves háború során a königsbergi térség 1758-tól öt évre orosz uralom alá került. Igor Mukhametshin mai orosz altábornagy szerint Kant ennek nemigen örülhetett. Más kérdés, hogy a tudományos kutatások ezt nemigen támasztják alá. 

Akárhogyan is, a festékdobálást zavargások követték, miután a közhangulat Kant ellen fordult Kalinyingrádban. Ekkor már hiába vonultak az egykori filozófus védelmében ellentüntetők is az utcára. Kantot Erzsébet orosz cárnő az online szavazáson végül fölényes győzelemmel utasította maga mögé. 

A filozófus vereségének a pikantériája, hogy amikor Königsberg orosz megszállása idején az egyetem logika és metafizikai tanszékének a professzori székére pályázott, kérelmét az uralkodó, Erzsébet orosz cárnő utasította el. A professzori székbe anno a mára jóformán teljesen elfeledett Friedrich Johann Buck matematikust nevezte ki. 

Kapcsolódó cikk a Qubiten:

Gyep

A puskatust simogatom, az antik diófa erezete finoman siklik az ujjaim alá, kellemes érzés, ez még apám puskája volt, kicsit modernizáltam rajta, de azért régi darab.