Alsó hangon is 11,5 milliárdba kerül majd az újabb budapesti világbajnokság, és a csillagos ég a határ

Egyelőre talán senki sem tudja, mennyibe fog kerülni a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezése, de az biztos, hogy tízmilliárdos nagyságrendről beszélhetünk. A most elnyert rendezés miatt felépülhet az a stadion is, amit eredetileg a 2024-es budapesti olimpiára szántak volna, bár egyelőre erről a létesítményről is kevés a hír. 

Legkorábban a jövőre felálló szervezőbizottság tudja majd megmondani, mennyibe  kerül majd Magyarországnak a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezése – válaszolta a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) az RTL Klub Híradójának. Vagyis Budapest úgy jelentkezett az esemény megrendezésére, hogy egyelőre senki nem tudja megmondani, mennyi pénzt visz majd el, illetve mennyit hozhat a világ negyedik legnagyobb sporteseményeként emlegetett vb (a nyári olimpiát, illetve a foci Eb-t és vb-t szokás az atlétikai vb elé sorolni). 

Egyelőre a majdani világbajnokság helyszíne sem áll, sőt el sem kezdték építeni. Elsőre adná magát a tervek szerint 2019-ben elkészülő új Puskás Ferenc Stadion, a volt Népstadion, ahol 2020-ban már biztosan a foci-Eb meccseit rendezik. Azonban az építés alatt álló létesítményben nem lesz atlétikai pálya, ez már a tervezéskor eldőlt. Ez egyébként annyira nem ésszerűtlen döntés: ma már a világ nagy futballstadionjaiban megszokott, hogy a horribilis jegyárakért cserébe igyekeznek minél közelebb vinni a nézőket a pályához, így megspórolják a futópálya helyét. Az új nemzeti stadion egyébként bruttó 190, nettó 143 milliárd forintból épül, legalábbis a tervek szerint. 

Ami biztos: új stadion épül Csepelen

De akkor hol lehet az atlétikai vb? Nem újdonság, hogy a kormány szeretne létrehozni egy Nemzeti Atlétikai Központot a Csepel-sziget északi részén, a Kvassay-zsilip környékén. Az ott felépülő stadion lett volna a 2024-es budapesti olimpia nyitó- és záróünnepségének helyszíne, illetve természetesen az atlétikai versenyszámokat is ott bonyolították volna le. Végül a magyar főváros 2017-ben visszalépett a pályázattól, de a jelek szerint nem mondtak le a létesítményről. Az RTL beszámolója szerint a területet évekkel ezelőtt 16,4 milliárd forintért vette meg az állam, a stadion tervezésére pedig 4,7 milliárdot költöttek el. 

Azt nehéz megmondani, mennyibe kerülhet az új atlétikai aréna. Az olimpiai pályázat megvalósíthatósági tanulmányában a PricawaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi könyvvizsgáló cég szakemberei még 60 ezres ideiglenes stadionnal számoltak, amit az esemény után 15 ezresre lehet visszabontani. Ennek azért volt jelentősége, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) épp az atlétika miatt 60 ezres minimális kapacitást ír elő. Most a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) honlapján szereplő hírben az szerepel, hogy Budapest egy 40 ezres stadionban adna otthont a 2023-as vb-nek, és a létesítményt az esemény után 15 ezresre bontanák vissza. Vagyis egyelőre az sem teljesen világos, mekkora lenne az új stadion maximális befogadóképessége. Ennek leginkább akkor lehetne jelentősége, ha Magyarország valamikor a következő évtizedekben újra belevágna egy olimpiai pályázatba: akkor egy 40 ezres atlétikai stadionnal bajban lennénk, mert nem felelne meg az előírásoknak. 

Néhány éve a PwC úgy számolt, hogy egy 60 ezres ideiglenes stadion költsége 120,7 milliárd forint lenne; ebből az előkészítés és a kisajátítás 16,4 milliárdot vinne el (állítólap pont ennyibe került a mostani telek), a létesítmény végleges, 15 ezres része 46 milliárdba, a 45 ezer férőhelyes ideiglenes lelátó pedig 58,3 milliárd forintba kerülne. 

Tízmilliárd alatt a rendezést sem ússzuk meg

Természetesen az IAAF-nak is vannak technikai és pénzügyi feltételei a rendezéshez. Szerintük a sikeres világbajnokság alapfeltétele az, hogy legalább egymilliós város rendezze, a stadion pedig minimum 30 ezer fős befogadóképességű legyen, ami a nemzetközi szövetség besorolása szerinti egyes kategóriába tartozik. Emellett természetesen szükség van edzéshelyszínekre, illetve reptérre a városon belül. A szövetség megítélése szerint a rendező városban és környékén legalább 3000 négycsillagos szállodai szobára van szükség – Budapest ezt bőven teljesíti, a PwC olimpiai tanulmánya szerint már 2015-ben is 15 ezer ilyen szoba volt. 

Az IAAF legalább 40 millió dolláros (mintegy 11,5 milliárd forint) költségvetést tart szükségesnek, vagyis annál olcsóbban biztos nem lehet megúszni a rendezést. 

Természetesen a világbajnokság pénzdíjait is a szervezőbizottságnak kell állnia, ez az összeg jelenleg 7,2 millió dollár, azaz 2 milliárd forint; emellett részletes előírás vonatkozik arra, hogy milyen helyen kell elszállásolni a sportolókat és az edzőket, és hogy arra mennyi pénzt kell fordítani. 

A 40 millió dollár csak a beugró, határ a csillagos ég. 2017-ben például London rendezte a világbajnokságot, akkor a Times értesülései szerint a minimum a tervezett összeg duplája, 80 millió dollár volt a büdzsé, aminek csak az ötöde térült meg a kereskedelmi bevételekből, és azok legnagyobb részét a szponzori szerződések tették ki. Ráadásul a brit főváros 2012-ben olimpiát rendezett, amire elkészült az új olimpiai stadion, így az infrastruktúrával sem kellett különösebben foglalkozniuk az atlétikai vb előtt.