Az UPRA.space csapata augusztus közepén háromórás repülésre indította magaslégköri ballonját, hogy felvételeket készítsen a fővárosról és környékéről. A kompozit képeken jól érzékeltethető a növényzet állapota is.
A megfizethető lakások hiánya miatt egyre többen szorulnak ki a városokból, és kénytelenek a központoktól távoli zártkertekben letelepedni. A városok peremén olcsóbb az élet, de még elérhetők a városi munkákból fakadó magasabb jövedelmek. Vannak, akik utolsó mentsvárként, és vannak, akik ugródeszkaként tekintenek a zártkerti létre, mutat rá egy friss kutatás.
Miért kezd valaki színészként társasházi ügyekkel foglalkozni, és mire lehet jutni néhány év alatt? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában Osvárt Andrea színésznővel beszélget Édes Balázs urbanista.
Bár még erős lemaradásban van a bezzegváros Béccsel szemben, a magyar főváros is elkezdett védekezni a globális éghajlatváltozással járó hőhullámok, felhőszakadások és aszályok ellen. Barsi Orsolya, Budapest klímastratégiai vezetője elmondta, milyen újításokkal készül Budapest a hőségre.
Ami a Bubi-állomások elérhetőségét illeti, a belváros jól áll, a külső kerületek kevésbé, de 15 percnyi sétával szinte bárhonnan elérhető egy bicikliút a fővárosban.
Miért volt kár néhány hete elbontani a sokak által otrombának tartott Szentháromság téri Diplomataházat, és mért kellett volna megőrizni a Teherelosztó épületét? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Vincze Miklós újságíróval, a városi történetek kutatójával beszélget Édes Balázs urbanista.
Kérdés, hogy mire használjuk a közösségi költségvetést: tényleg innoválunk és újat adunk Budapestnek, vagy csak a rosszul végzett munkát, a rosszul működő rendszert toldozgatjuk-foltozgatjuk – mondja a fővárosban 2020-ban bevezetett, de eddig kevés konkrét eredményt produkáló módszerről Le Marietta, a főpolgármesteri hivatal részvételiségért felelős ex-főtanácsadója.
Az FKF Zrt. a körforgásos hulladékgazdálkodásra hivatkozva azért vezeti be a változtatást, hogy ne legyen szükség további válogatásra.
Budapest főpolgármestere zöld programmal nyert választást 2019-ben, és azóta is gyakran beszél klímastratégiáról, kerékpározásról és faültetésről. Mi valósult meg mindebből?
Ami a fogyatékossággal élők vagy a nők helyzetét illeti, még a középkorban is jobb volt a helyzet, mint a férfiak által a 19-20. században férfiaknak épített modern városokban, de ma is lenne tennivaló bőven. Hol vannak a többféle fogyatékossággal élő csoportokkal egyeztetve kialakított buszmegállók vagy a közterületi pelenkázók? Erről is szó esett péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának vitaestjén.
A ritka vendég hajnalmadár és az északi búvár mellett kenderike, rövidkarmú fakúsz és hegyi billegető is szerepel a megfigyelt madarak listáján, de a saját örömükre dolgozó nagyvárosi amatőr ornitológusok Magyarország legkisebb madarát, a sárgafejű királykát is azonosítottak.
Vásárhelyi Orsolya, a Corvinus kutatójának számításai szerint az I. kerületben átlagosan mindössze hét percnyi, a X. kerületben viszont már 29,5 percnyi sétára található a legközelebbi lerakó. Ez még a legkörnyezettudatosabb budapestieket is eltántoríthatja a szelektív gyűjtéstől.
Nyolc év alatt az eredeti összeg négyszeresére, 63 milliárd forintra nőtt az állatkerti Biodóm építésének költsége. A beruházáshoz szükséges további 20 milliárdot a főváros nem tudja kifizetni, ezért most telektrükkel adja át a javaslatokra nem reagáló kormánynak a projektet, amit 2018-ban kellett volna befejezni. De mi az a Biodóm, és jó lesz-e Budapestnek, ha valaha elkészül?
Hogyan éljük meg a tereket? Mitől függ, hogy valamit kicsinek vagy nagynak, tágasnak vagy szűknek élünk meg? Miért vetítjük rá a XX. század traumáit a kor építészetére? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Somogyi Krisztina építészetkritikussal, vizuáliskörnyezet-kutatóval beszélget Édes Balázs urbanista.
Hol növekszik meg leginkább a menetidő, és a pestieket érinti rosszabbul a lezárás, vagy a budaiakat? Egy hálózatkutató, egy geográfus és egy adattudós kiszámolta.
Budapest még így is olcsóbb, mint számos környékbeli nagyváros, de a megfizethetőség hibádzik: a magyar szemmel nézve csillagászati ingatlanárakat felmutató Bécsben osztrák átlagfizetéssel valamivel könnyebb ingatlanhoz jutni, mint a magyar bérekkel Budapesten. A járvány trendfordulót hozott: itthon megállította a drágulást, míg a világ számos nagyvárosában elszabadultak az árak.
Elindult a nagyszabású napelemprogram a fővárosban, ami Budapest károsanyag-kibocsátását és energiafüggőségét hivatott csökkenteni. A német kormány által is támogatott programban a 130-szorosára növelnék a jelenlegi napelemparkot 2030-ig.
A méhlegelőkről elhíresült Bardóczi szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája. A szürke marhák és juhok legeltetésére a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek jöhetnek szóba.
Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? Mit rontottak el Prágában, és mit csinálnak jól Bécsben? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével beszélget Édes Balázs urbanista.
Milyen lehetőségek előtt áll a főváros? Mire van pénze? Mért áll olyan sok ház üresen Magyarországon? Mi hajtja fel az árakat? Miért nem jók a zöldmezős beruházások? Most induló, városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével Édes Balázs urbanista beszélget.
A járvány jó lehetőség lenne arra, hogy Budapest fejlődését egészen új, fenntartható útra állítsák át, de nem sok minden mutat arra. hogy ez sikerülj is. Külföldön bőven vannak jó példák a közösséget is bevonó fejlesztésekre, itthon azonban egyelőre a féktelen építkezés és autózás dívik, a kormány és a kerületek megmakacsolják magukat, a lakosság önkorlátozó felelősségérzete pedig az álmok világába tartozik.
Azzal, hogy a városkertészek a megszokottnál fésületlenebbnek hagyják meg a Gellért-hegyen a meredek rézsűket, a védett növénytársulásoknak otthont adó élőhelyeket rekonstruálják, ráadásul a területet erodáló csapadékvizet is megfogják.
József Attilát idézve, Levegőt! címmel indul április 23-án, pénteken az OFF-Biennále idei öthetes rendezvénysorozata. A mindenféle állami támogatás nélkül szervezett kortárs művészeti esemény alapítója és társkurátora, Somogyi Hajnalka szerint a társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozó kortárs művészet eljutott addig a pontig, hogy megkérdőjelezi a hagyományos intézményrendszer egyedülvalóságát.
A közelmúltban egymás után kutathatóvá váló hadműveleti jelentések szerint a szovjet katonák által a magyar fővárosban elkövetett rémségek nem felső parancsra végrehajtott erőszakos megtorlások voltak, hanem alulról szerveződő köztörvényes bűncselekmények, amik a Vörös Hadsereget is nehéz helyzetbe hozták: a felbomló fegyelem sok esetben már a szovjet hatóságokat és a hadsereget akadályozta.
Ha nem szeretnénk, hogy a fiatal lányok sztereotipikusan nőkhöz köthető és ezáltal alacsonyabb presztízsű karriert válasszanak, azt is el kell érni, hogy a technológiát sokszínű csoportok hozzák létre, és a nők élhető alternatívaként tekintsenek az adattudományos pályára, hangzott el a nőnapon rendezett Women in Data Science konferencián.
Kína-ügyi és oktatáspolitikai szakértők szerint a kommunista párt iránt elkötelezett Fudan megadhatja a kegyelemdöfést a romokban lévő magyar felsőoktatásnak. A budapesti campus 2024-es nyitása körül még sok a kérdés, de annyi szinte biztos, hogy a Fudan a diákok és a tanárok jó részét is elszipkázza majd a rövid pórázon tartott magyar felsőoktatási intézményektől.
A Templomséták Budapesten 246 különböző stílusú, felekezetű és földrajzi elhelyezkedésű templomot mutat be fényképekkel és rövid ismertetőkkel, biciklis, laza városi mászkálós vagy kirándulós útvonalakra felfűzve. A könyvből két dolog vált rögtön világossá: a felsorolt épületek többségét ismerem, és semmit nem tudok róluk.
Az Airbnb-lakások épp azokon a környékeken sikeresek, ahol jó a közlekedés, így kiszorítják azokat a helyi lakókat, akik nem használnának autót, hanem gyalog vagy kerékpárral közlekednének. A szabályozás lehet a megoldás.
Az ELTE kutatói szerint az idén március 28. és május 17. között a nitrogén-oxidok és a szén-monoxid koncentrációja, valamint az aeroszol részecskeszám is csökkent, de a szálló por tömege tért el jelentősen a korábbiaktól.
Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért, az energiaszegénység leküzdéséért és az energiahatékonyság fokozásáért? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk második, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.
Hogyan közlekedünk Budapesten 5-10 év múlva? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk első, online beszélgetése már megnézhető, meghallgatható videó- és podcastcsatornáinkon is.
Hogyan lehetne elérni, hogy Budapest 15 perces várossá váljon? Mi legyen a belvárosi rozsdaövezetekkel, és meg lehet-e szabadulni az autóktól a budai és a pesti rakparton? A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozata első, online beszélgetésén Rab Judit urbanista, Édes Balázs közlekedésgazdász és Sebők Máté humánökológia szakember kereste a választ.
A magyar főváros büszkesége, a Széchenyi lánchíd gyalogosan és főleg biciklivel csaknem használhatatlan, és ebben a formában valószínűleg teljesen hiányzik a mindennapi városlakó mentális térképéről. Mi a megoldás? Finomabb, karcsúbb szerkezet?Járdaszélesítés? Az autók kitiltása?
A társadalmi méltányosság és igazságosság is megköveteli, hogy kortól és jövedelemtől függetlenül használható, biztonságos gyalogos és kerékpáros infrastruktúránk legyen Budapesten, ami a mostani helyzetben nem létezik.
Több mint 102 ezer település és közigazgatási egység időjárásának öt évtizedes adatait összesítették a Copernicus adatai alapján. Úgy tűnik, Riga után Budapest melegedett a legtöbbet, 4 Celsius-fokot, de az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban jóval kisebb melegedést mért.
Egy józsefvárosi férfi átlagosan 7,6 évvel korábban hal meg, mint egy budapesti, de különösen rossz a helyzet a kerület szegregátumszerű utcáiban, ahol nemcsak az otthoni munka, de a házi karantén is megoldhatatlan. A Magdolnanegyedben a háziorvos előtt a férfiak 70, a nők 60 százalékánál ismeretlen marad a betegek haláloka – még „békeidőben” is.
A mobiltelefonos helyadatok alapján az látszik, hogy több budapesti maradt otthon, és kevesebb vásárolt vagy ment be a munkahelyére, mint vidéken — de Magyarország nem volt elővigyázatosabb, mint a szomszédos országok, az érintett nagyvárosok vagy az illiberális mintaországok.
A kirakatba tett milói Vénusztól komplett színházi előadásig számos vesztese lett az 1927 tavaszán életbe lépett, eredetileg a bordélyokat ráncba szedni kívánó erkölcsrendészeti razziasorozatnak.
A középkor pusztító járványai rosszat tettek a városok etnikai és vallási sokszínűségének, de átformálták azt is, ahogyan a városokra gondolunk. A katasztrófák kezelésében akadtak sikeres és kevésbé sikeres települések, de a pestis, a kolera és társaik elválaszthatatlanul összeforrtak a városiassággal.
A legtöbben karanténban bekkelik ki a tavaszt, de vannak, akik kimerészkednek a Margit-szigetre, a Hajógyárira vagy a Normafához. Pro tipp: ha el akarod kerülni a tömeget, ne menj oda, ahol sokan vannak!
Itt a tavasz, a jó idő, de a kijárási korlátozás miatt a Citadella, a Városliget és a Kossuth tér sem mutat életjeleket.
A főváros jövőjét meghatározó két, egymással versengő koncepció, a kompakt város és a vasút agglomerációs irányzat több szempontból is szembemegy egymással. A CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza szerint egyértelműen a kompakt változat a nyerő.
Kelet-Európában rendre nagyobb arányban élnek az emberek vidéken, mint Nyugaton, és ez visszahat a társadalmakra. Egy friss, még folyamatban lévő kutatásból kiderült: a magyar társadalom földrajzilag mobilabb, mint gondoltuk, és a városba, illetve vidékre költözés hatással van az egyén társadalmi beágyazottságára.
A civil környezetvédők mérései szerint Budapest forgalmasabb pontjain a károsanyag-részecskék száma köbcentiméterenként elérte a 470 ezret is, miközben egy viszonylag tiszta levegőjű helyen ez a szám mindössze kétezer körüli.
Sorozatunkban bemutatkozik a fővárosi utak és járdák legújabb elektromos meghajtású réme, amiről aztán tényleg ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy ez most valami, vagy megy valahova.
A fővárosban gombamód szaporodó közlekedési eszközök közül bemutatkozik a Segway alakú nem-Segway, amiről még a nagy tudású KRESZ-professzor sem tudja eldönteni, hogy most akkor ez valami, vagy megy valahova.
Furajármű-sorozatunkban bemutatkozik a Lime nevű elektromos roller, ami a látszat ellenére nem minősül járműnek, így a KRESZ szerint a járdán is lehet vele közlekedni, hiába megy 20-25-tel.
Budapesten lassan már egy elektromos rollert sem lehet elhajítani anélkül, hogy el ne találna vele az ember egy önjáró gördeszkát. A Qubit furajármű-tesztjében bemutatkozik a botjukat rázó járókelők kedvence, az Ogre nevű elektromos chopperszerű mesejárgány. Vagy valami.
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.