budapest

Pest olyan, mint egy börtön, itt viszont szabadság van

A megfizethető lakások hiánya miatt egyre többen szorulnak ki a városokból, és kénytelenek a központoktól távoli zártkertekben letelepedni. A városok peremén olcsóbb az élet, de még elérhetők a városi munkákból fakadó magasabb jövedelmek. Vannak, akik utolsó mentsvárként, és vannak, akik ugródeszkaként tekintenek a zártkerti létre, mutat rá egy friss kutatás.

Közösségi költségvetés: mi lenne, ha maguk a budapestiek mondanák meg, mire költse a pénzt a főváros?

Kérdés, hogy mire használjuk a közösségi költségvetést: tényleg innoválunk és újat adunk Budapestnek, vagy csak a rosszul végzett munkát, a rosszul működő rendszert toldozgatjuk-foltozgatjuk – mondja a fővárosban 2020-ban bevezetett, de eddig kevés konkrét eredményt produkáló módszerről Le Marietta, a főpolgármesteri hivatal részvételiségért felelős ex-főtanácsadója.

Budapest, a férfiváros

Ami a fogyatékossággal élők vagy a nők helyzetét illeti, még a középkorban is jobb volt a helyzet, mint a férfiak által a 19-20. században férfiaknak épített modern városokban, de ma is lenne tennivaló bőven. Hol vannak a többféle fogyatékossággal élő csoportokkal egyeztetve kialakított buszmegállók vagy a közterületi pelenkázók? Erről is szó esett péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának vitaestjén.

Forró krumpliként dobálja egymásnak a kormány és a főváros a hányattatott sorsú Biodómot

Nyolc év alatt az eredeti összeg négyszeresére, 63 milliárd forintra nőtt az állatkerti Biodóm építésének költsége. A beruházáshoz szükséges további 20 milliárdot a főváros nem tudja kifizetni, ezért most telektrükkel adja át a javaslatokra nem reagáló kormánynak a projektet, amit 2018-ban kellett volna befejezni. De mi az a Biodóm, és jó lesz-e Budapestnek, ha valaha elkészül?

Miért undorodnak a magyarok a kortárs építészettől?

Hogyan éljük meg a tereket? Mitől függ, hogy valamit kicsinek vagy nagynak, tágasnak vagy szűknek élünk meg? Miért vetítjük rá a XX. század traumáit a kor építészetére? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Somogyi Krisztina építészetkritikussal, vizuáliskörnyezet-kutatóval beszélget Édes Balázs urbanista.

Sehol máshol az OECD-ben nem drágultak olyan gyorsan az ingatlanok, mint Magyarországon, de a járvány közbeszólt

Budapest még így is olcsóbb, mint számos környékbeli nagyváros, de a megfizethetőség hibádzik: a magyar szemmel nézve csillagászati ingatlanárakat felmutató Bécsben osztrák átlagfizetéssel valamivel könnyebb ingatlanhoz jutni, mint a magyar bérekkel Budapesten. A járvány trendfordulót hozott: itthon megállította a drágulást, míg a világ számos nagyvárosában elszabadultak az árak.

Mi marad a budapesti turizmusból a járvány után?

Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? Mit rontottak el Prágában, és mit csinálnak jól Bécsben? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével beszélget Édes Balázs urbanista.

2030-ig fejenként 1 négyzetméterrel nőhet a zöld terület Budapesten, és azért is vért fog izzadni a város

A járvány jó lehetőség lenne arra, hogy Budapest fejlődését egészen új, fenntartható útra állítsák át, de nem sok minden mutat arra. hogy ez sikerülj is. Külföldön bőven vannak jó példák a közösséget is bevonó fejlesztésekre, itthon azonban egyelőre a féktelen építkezés és autózás dívik, a kormány és a kerületek megmakacsolják magukat, a lakosság önkorlátozó felelősségérzete pedig az álmok világába tartozik.

OFF-Biennále: Bedobtuk a követ, és az állóvíz megmozdult

József Attilát idézve, Levegőt! címmel indul április 23-án, pénteken az OFF-Biennále idei öthetes rendezvénysorozata. A mindenféle állami támogatás nélkül szervezett kortárs művészeti esemény alapítója és társkurátora, Somogyi Hajnalka szerint a társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozó kortárs művészet eljutott addig a pontig, hogy megkérdőjelezi a hagyományos intézményrendszer egyedülvalóságát.

A szovjet katonák nem parancsra, hanem saját szakállukra garázdálkodtak az ostrom alatt álló Budapesten

A közelmúltban egymás után kutathatóvá váló hadműveleti jelentések szerint a szovjet katonák által a magyar fővárosban elkövetett rémségek nem felső parancsra végrehajtott erőszakos megtorlások voltak, hanem alulról szerveződő köztörvényes bűncselekmények, amik a Vörös Hadsereget is nehéz helyzetbe hozták: a felbomló fegyelem sok esetben már a szovjet hatóságokat és a hadsereget akadályozta.

A közép-kelet-európai régió tele van okos nőkkel, az adattudományt mégis a férfiak uralják

Ha nem szeretnénk, hogy a fiatal lányok sztereotipikusan nőkhöz köthető és ezáltal alacsonyabb presztízsű karriert válasszanak, azt is el kell érni, hogy a technológiát sokszínű csoportok hozzák létre, és a nők élhető alternatívaként tekintsenek az adattudományos pályára, hangzott el a nőnapon rendezett Women in Data Science konferencián.

Felfalhatja az autonómiájuktól megfosztott magyar egyetemeket a Budapestre készülő kínai egyetem, a Fudan

Kína-ügyi és oktatáspolitikai szakértők szerint a kommunista párt iránt elkötelezett Fudan megadhatja a kegyelemdöfést a romokban lévő magyar felsőoktatásnak. A budapesti campus 2024-es nyitása körül még sok a kérdés, de annyi szinte biztos, hogy a Fudan a diákok és a tanárok jó részét is elszipkázza majd a rövid pórázon tartott magyar felsőoktatási intézményektől.

A légszennyezettség az a csendes gyilkos, amivel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene

Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.

Hogyan közlekedj a jövő Budapestjén?

Hogyan lehetne elérni, hogy Budapest 15 perces várossá váljon? Mi legyen a belvárosi rozsdaövezetekkel, és meg lehet-e szabadulni az autóktól a budai és a pesti rakparton? A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozata első, online beszélgetésén Rab Judit urbanista, Édes Balázs közlekedésgazdász és Sebők Máté humánökológia szakember kereste a választ.

Fegyvertelenül maradtak a járványban az egészségügyi nyomorban élő pesti negyedek

Egy józsefvárosi férfi átlagosan 7,6 évvel korábban hal meg, mint egy budapesti, de különösen rossz a helyzet a kerület szegregátumszerű utcáiban, ahol nemcsak az otthoni munka, de a házi karantén is megoldhatatlan. A Magdolnanegyedben a háziorvos előtt a férfiak 70, a nők 60 százalékánál ismeretlen marad a betegek haláloka – még „békeidőben” is.

Ez vagy valami, vagy megy valahova

Budapesten lassan már egy elektromos rollert sem lehet elhajítani anélkül, hogy el ne találna vele az ember egy önjáró gördeszkát. A Qubit furajármű-tesztjében bemutatkozik a botjukat rázó járókelők kedvence, az Ogre nevű elektromos chopperszerű mesejárgány. Vagy valami.