Jövőre csak a tisztán papírból készült hulladék mehet a kék szelektív kukákba Budapesten
Az FKF Zrt. a körforgásos hulladékgazdálkodásra hivatkozva azért vezeti be a változtatást, hogy ne legyen szükség további válogatásra.
budapest
Karácsony Gergely: Pénz nélkül se zöld politikát nem lehet csinálni, se narancssárgát
Budapest főpolgármestere zöld programmal nyert választást 2019-ben, és azóta is gyakran beszél klímastratégiáról, kerékpározásról és faültetésről. Mi valósult meg mindebből?
Budapest, a férfiváros
Ami a fogyatékossággal élők vagy a nők helyzetét illeti, még a középkorban is jobb volt a helyzet, mint a férfiak által a 19-20. században férfiaknak épített modern városokban, de ma is lenne tennivaló bőven. Hol vannak a többféle fogyatékossággal élő csoportokkal egyeztetve kialakított buszmegállók vagy a közterületi pelenkázók? Erről is szó esett péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának vitaestjén.
Egyetlen novemberi napon 75 madárfajt figyeltek meg Budapesten a terepmadarászok
A ritka vendég hajnalmadár és az északi búvár mellett kenderike, rövidkarmú fakúsz és hegyi billegető is szerepel a megfigyelt madarak listáján, de a saját örömükre dolgozó nagyvárosi amatőr ornitológusok Magyarország legkisebb madarát, a sárgafejű királykát is azonosítottak.
Egy adattudós kiszámolta, mennyit kell gyalogolni Budapesten a legközelebbi hulladékszigethez, és lehangoló az eredmény
Vásárhelyi Orsolya, a Corvinus kutatójának számításai szerint az I. kerületben átlagosan mindössze hét percnyi, a X. kerületben viszont már 29,5 percnyi sétára található a legközelebbi lerakó. Ez még a legkörnyezettudatosabb budapestieket is eltántoríthatja a szelektív gyűjtéstől.
Forró krumpliként dobálja egymásnak a kormány és a főváros a hányattatott sorsú Biodómot
Nyolc év alatt az eredeti összeg négyszeresére, 63 milliárd forintra nőtt az állatkerti Biodóm építésének költsége. A beruházáshoz szükséges további 20 milliárdot a főváros nem tudja kifizetni, ezért most telektrükkel adja át a javaslatokra nem reagáló kormánynak a projektet, amit 2018-ban kellett volna befejezni. De mi az a Biodóm, és jó lesz-e Budapestnek, ha valaha elkészül?
Miért undorodnak a magyarok a kortárs építészettől?
Hogyan éljük meg a tereket? Mitől függ, hogy valamit kicsinek vagy nagynak, tágasnak vagy szűknek élünk meg? Miért vetítjük rá a XX. század traumáit a kor építészetére? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Somogyi Krisztina építészetkritikussal, vizuáliskörnyezet-kutatóval beszélget Édes Balázs urbanista.
A tömegközlekedés a vártnál kevésbé sínyli meg a Lánchíd lezárását, a gyalogosok annál inkább
Hol növekszik meg leginkább a menetidő, és a pestieket érinti rosszabbul a lezárás, vagy a budaiakat? Egy hálózatkutató, egy geográfus és egy adattudós kiszámolta.
Sehol máshol az OECD-ben nem drágultak olyan gyorsan az ingatlanok, mint Magyarországon, de a járvány közbeszólt
Budapest még így is olcsóbb, mint számos környékbeli nagyváros, de a megfizethetőség hibádzik: a magyar szemmel nézve csillagászati ingatlanárakat felmutató Bécsben osztrák átlagfizetéssel valamivel könnyebb ingatlanhoz jutni, mint a magyar bérekkel Budapesten. A járvány trendfordulót hozott: itthon megállította a drágulást, míg a világ számos nagyvárosában elszabadultak az árak.
Budapest vezetése tízmillió négyzetméter napelemmel igyekszik fellépni a klímaváltozás ellen
Elindult a nagyszabású napelemprogram a fővárosban, ami Budapest károsanyag-kibocsátását és energiafüggőségét hivatott csökkenteni. A német kormány által is támogatott programban a 130-szorosára növelnék a jelenlegi napelemparkot 2030-ig.
A méhek után Budapesten legelő juhnyájakról álmodik Bardóczi Sándor, a város főtájépítésze
A méhlegelőkről elhíresült Bardóczi szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája. A szürke marhák és juhok legeltetésére a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek jöhetnek szóba.
Mi marad a budapesti turizmusból a járvány után?
Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? Mit rontottak el Prágában, és mit csinálnak jól Bécsben? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével beszélget Édes Balázs urbanista.
Erő Zoltán főépítész: Nem szabad tovább terjeszkednie Budapestnek
Milyen lehetőségek előtt áll a főváros? Mire van pénze? Mért áll olyan sok ház üresen Magyarországon? Mi hajtja fel az árakat? Miért nem jók a zöldmezős beruházások? Most induló, városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével Édes Balázs urbanista beszélget.
2030-ig fejenként 1 négyzetméterrel nőhet a zöld terület Budapesten, és azért is vért fog izzadni a város
A járvány jó lehetőség lenne arra, hogy Budapest fejlődését egészen új, fenntartható útra állítsák át, de nem sok minden mutat arra. hogy ez sikerülj is. Külföldön bőven vannak jó példák a közösséget is bevonó fejlesztésekre, itthon azonban egyelőre a féktelen építkezés és autózás dívik, a kormány és a kerületek megmakacsolják magukat, a lakosság önkorlátozó felelősségérzete pedig az álmok világába tartozik.
Vadvirágos városi rétek nőnek Budapesten, de nem a kertészek lustasága miatt
Azzal, hogy a városkertészek a megszokottnál fésületlenebbnek hagyják meg a Gellért-hegyen a meredek rézsűket, a védett növénytársulásoknak otthont adó élőhelyeket rekonstruálják, ráadásul a területet erodáló csapadékvizet is megfogják.
OFF-Biennále: Bedobtuk a követ, és az állóvíz megmozdult
József Attilát idézve, Levegőt! címmel indul április 23-án, pénteken az OFF-Biennále idei öthetes rendezvénysorozata. A mindenféle állami támogatás nélkül szervezett kortárs művészeti esemény alapítója és társkurátora, Somogyi Hajnalka szerint a társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozó kortárs művészet eljutott addig a pontig, hogy megkérdőjelezi a hagyományos intézményrendszer egyedülvalóságát.
A szovjet katonák nem parancsra, hanem saját szakállukra garázdálkodtak az ostrom alatt álló Budapesten
A közelmúltban egymás után kutathatóvá váló hadműveleti jelentések szerint a szovjet katonák által a magyar fővárosban elkövetett rémségek nem felső parancsra végrehajtott erőszakos megtorlások voltak, hanem alulról szerveződő köztörvényes bűncselekmények, amik a Vörös Hadsereget is nehéz helyzetbe hozták: a felbomló fegyelem sok esetben már a szovjet hatóságokat és a hadsereget akadályozta.
A közép-kelet-európai régió tele van okos nőkkel, az adattudományt mégis a férfiak uralják
Ha nem szeretnénk, hogy a fiatal lányok sztereotipikusan nőkhöz köthető és ezáltal alacsonyabb presztízsű karriert válasszanak, azt is el kell érni, hogy a technológiát sokszínű csoportok hozzák létre, és a nők élhető alternatívaként tekintsenek az adattudományos pályára, hangzott el a nőnapon rendezett Women in Data Science konferencián.
Felfalhatja az autonómiájuktól megfosztott magyar egyetemeket a Budapestre készülő kínai egyetem, a Fudan
Kína-ügyi és oktatáspolitikai szakértők szerint a kommunista párt iránt elkötelezett Fudan megadhatja a kegyelemdöfést a romokban lévő magyar felsőoktatásnak. A budapesti campus 2024-es nyitása körül még sok a kérdés, de annyi szinte biztos, hogy a Fudan a diákok és a tanárok jó részét is elszipkázza majd a rövid pórázon tartott magyar felsőoktatási intézményektől.
Bejártam Budapest templomait, és még csak el sem kellett mennem itthonról
A Templomséták Budapesten 246 különböző stílusú, felekezetű és földrajzi elhelyezkedésű templomot mutat be fényképekkel és rövid ismertetőkkel, biciklis, laza városi mászkálós vagy kirándulós útvonalakra felfűzve. A könyvből két dolog vált rögtön világossá: a felsorolt épületek többségét ismerem, és semmit nem tudok róluk.
Hogyan gátolja az Airbnb Budapest közlekedésének fejlődését?
Az Airbnb-lakások épp azokon a környékeken sikeresek, ahol jó a közlekedés, így kiszorítják azokat a helyi lakókat, akik nem használnának autót, hanem gyalog vagy kerékpárral közlekednének. A szabályozás lehet a megoldás.
Így változott Budapest levegője a pandémia első hulláma alatt
Az ELTE kutatói szerint az idén március 28. és május 17. között a nitrogén-oxidok és a szén-monoxid koncentrációja, valamint az aeroszol részecskeszám is csökkent, de a szálló por tömege tért el jelentősen a korábbiaktól.
Hogyan lehetne javítani Budapest és a vidék levegőminőségén?
Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért, az energiaszegénység leküzdéséért és az energiahatékonyság fokozásáért? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk második, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
A légszennyezettség az a csendes gyilkos, amivel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene
Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.
Budapest élhetőségét nem az infrastruktúra hiánya, hanem a saját rossz berögződéseink rontják le
Hogyan közlekedünk Budapesten 5-10 év múlva? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk első, online beszélgetése már megnézhető, meghallgatható videó- és podcastcsatornáinkon is.
Hogyan közlekedj a jövő Budapestjén?
Hogyan lehetne elérni, hogy Budapest 15 perces várossá váljon? Mi legyen a belvárosi rozsdaövezetekkel, és meg lehet-e szabadulni az autóktól a budai és a pesti rakparton? A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozata első, online beszélgetésén Rab Judit urbanista, Édes Balázs közlekedésgazdász és Sebők Máté humánökológia szakember kereste a választ.
100 dolog, amitől jobb hely lenne Budapest: a szerethető Lánchíd
A magyar főváros büszkesége, a Széchenyi lánchíd gyalogosan és főleg biciklivel csaknem használhatatlan, és ebben a formában valószínűleg teljesen hiányzik a mindennapi városlakó mentális térképéről. Mi a megoldás? Finomabb, karcsúbb szerkezet?Járdaszélesítés? Az autók kitiltása?
Az autózás és a sebesség nem lehet fontosabb gyermekeink életénél
A társadalmi méltányosság és igazságosság is megköveteli, hogy kortól és jövedelemtől függetlenül használható, biztonságos gyalogos és kerékpáros infrastruktúránk legyen Budapesten, ami a mostani helyzetben nem létezik.
Az európai fővárosok közül Budapesten mérték a második legnagyobb felmelegedést az elmúlt 50 évben
Több mint 102 ezer település és közigazgatási egység időjárásának öt évtizedes adatait összesítették a Copernicus adatai alapján. Úgy tűnik, Riga után Budapest melegedett a legtöbbet, 4 Celsius-fokot, de az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban jóval kisebb melegedést mért.
Fegyvertelenül maradtak a járványban az egészségügyi nyomorban élő pesti negyedek
Egy józsefvárosi férfi átlagosan 7,6 évvel korábban hal meg, mint egy budapesti, de különösen rossz a helyzet a kerület szegregátumszerű utcáiban, ahol nemcsak az otthoni munka, de a házi karantén is megoldhatatlan. A Magdolnanegyedben a háziorvos előtt a férfiak 70, a nők 60 százalékánál ismeretlen marad a betegek haláloka – még „békeidőben” is.
Budapesten látványosan többen maradtak otthon a járvány kezdete óta, mint vidéken
A mobiltelefonos helyadatok alapján az látszik, hogy több budapesti maradt otthon, és kevesebb vásárolt vagy ment be a munkahelyére, mint vidéken — de Magyarország nem volt elővigyázatosabb, mint a szomszédos országok, az érintett nagyvárosok vagy az illiberális mintaországok.
1927-ben az erkölcsi fertő elleni védekezés tartotta lázban Budapestet
A kirakatba tett milói Vénusztól komplett színházi előadásig számos vesztese lett az 1927 tavaszán életbe lépett, eredetileg a bordélyokat ráncba szedni kívánó erkölcsrendészeti razziasorozatnak.
A nagy járványok maradandó nyomokat hagytak az emberi településeken
A középkor pusztító járványai rosszat tettek a városok etnikai és vallási sokszínűségének, de átformálták azt is, ahogyan a városokra gondolunk. A katasztrófák kezelésében akadtak sikeres és kevésbé sikeres települések, de a pestis, a kolera és társaik elválaszthatatlanul összeforrtak a városiassággal.
Így festenek járvány idején Budapest kedvenc szabadidős helyszínei
A legtöbben karanténban bekkelik ki a tavaszt, de vannak, akik kimerészkednek a Margit-szigetre, a Hajógyárira vagy a Normafához. Pro tipp: ha el akarod kerülni a tömeget, ne menj oda, ahol sokan vannak!
15 szédítő légi fotó Budapest kiürült nevezetességeiről
Itt a tavasz, a jó idő, de a kijárási korlátozás miatt a Citadella, a Városliget és a Kossuth tér sem mutat életjeleket.
Kompakt város legyen Budapest, vagy inkább a vasúti agglomerációt erőltessük?
A főváros jövőjét meghatározó két, egymással versengő koncepció, a kompakt város és a vasút agglomerációs irányzat több szempontból is szembemegy egymással. A CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza szerint egyértelműen a kompakt változat a nyerő.
Tényleg kormánypártiak a vidékiek és ellenzékiek a városiak Magyarországon?
Kelet-Európában rendre nagyobb arányban élnek az emberek vidéken, mint Nyugaton, és ez visszahat a társadalmakra. Egy friss, még folyamatban lévő kutatásból kiderült: a magyar társadalom földrajzilag mobilabb, mint gondoltuk, és a városba, illetve vidékre költözés hatással van az egyén társadalmi beágyazottságára.
Greenpeace: A budapesti levegőszennyezés sokkal súlyosabb a hivatalos információknál
A civil környezetvédők mérései szerint Budapest forgalmasabb pontjain a károsanyag-részecskék száma köbcentiméterenként elérte a 470 ezret is, miközben egy viszonylag tiszta levegőjű helyen ez a szám mindössze kétezer körüli.
Fura szörnyeteg Budapest utcáin: a roller, ami bicikli, ami motor, vagy egyik sem
Sorozatunkban bemutatkozik a fővárosi utak és járdák legújabb elektromos meghajtású réme, amiről aztán tényleg ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy ez most valami, vagy megy valahova.
Fura járművek Budapesten: a Segway, ami nem Segway
A fővárosban gombamód szaporodó közlekedési eszközök közül bemutatkozik a Segway alakú nem-Segway, amiről még a nagy tudású KRESZ-professzor sem tudja eldönteni, hogy most akkor ez valami, vagy megy valahova.
Ez vagy valami, vagy megy valahova: elektromos rollerrel Budapesten
Furajármű-sorozatunkban bemutatkozik a Lime nevű elektromos roller, ami a látszat ellenére nem minősül járműnek, így a KRESZ szerint a járdán is lehet vele közlekedni, hiába megy 20-25-tel.
Ez vagy valami, vagy megy valahova
Budapesten lassan már egy elektromos rollert sem lehet elhajítani anélkül, hogy el ne találna vele az ember egy önjáró gördeszkát. A Qubit furajármű-tesztjében bemutatkozik a botjukat rázó járókelők kedvence, az Ogre nevű elektromos chopperszerű mesejárgány. Vagy valami.
A pesti varjak nem üzentek hadat az embernek, csak a fiókáikat védik
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.
A világ egyetlen patkánymentes nagyvárosából patkányparadicsommá válhat Budapest
Az Egészségügyi Világszervezet is az 1972-es budapesti patkányirtás csodájára járt, de előtte pont olyan töketlenkedés folyt a fővárosban, mint amit ma látunk. A falusi gazdaságból világhírű irtócéggé váló Bábolna Bio rejtélyes kicsinálásával visszatérhetünk a drága, de haszontalan módszerekhez, a patkányok legnagyobb örömére.
„A klíma változik, mi miért nem?” – A klímáért tüntettek a fiatalok Budapesttől Új-Delhiig
Százezernyi fiatal demonstrált világszerte, hogy felhívja a felnőtt politikusok figyelmét a globális klímaváltozás veszélyeire.
Greenpeace: Brutális a budapesti buszmegállók légszennyezettsége
A szervezet 2019 áprilisában vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid tartalmát. A mérések azt mutatták, hogy a három vizsgált buszmegállóban lényegesen nagyobb a légszennyezettség, mint ugyanabban az időszakban a környező hivatalos mérőállomásokon.
MTA-kutató: A tervezés hiánya, a helyi politika gyengesége és a posztszocialista feudális viszonyok mérgesítik el konfliktust a bulinegyedben
Az már önmagában szokatlan, hogy a helyi kérdések országos szinten dőlnek el. De még ennél is fontosabb szempont, hogy az országos törvénykezést a helyi érintettek csak nagyon korlátozottan tudják befolyásolni, írja az MTA munkatársa a budapesti bulinegyedben kialakult viszonyokról.
Növényi kommunikáció, a hőstressz-szabályozás genetikája és a fővárosi járványok társadalmi hatása: Holnap ismét Science Meetup
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a március 14-ei meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
A budapesti önkormányzatok olyan messze vannak a nemi egyenlőségtől, mint Makó Jeruzsálemtől
Legyenek kvóták Magyarországon, hogy több nő kapjon helyet a döntéshozatalban és a képviselő-testületekben? Az 1998-2014-es trenddel számolva talán a 2034-es választásokra érjük el a mágikus 40 százalékos női arányt.
Egy főre eső GDP: már Bukarest is elhúzott Budapest mellett
Ami az egy főre jutó GDP-t illeti, Magyarország négy régióval is képviselteti magát a sereghajtók között. Még jó, hogy itt van nekünk Budapest mint a gazdaság motorja. Csakhogy Budapest is csúnyán lemaradt, nemcsak a visegrádi fővárosoktól, hanem Bukaresttől is.