Nincsenek már nagy művek, nagy művészeti projektek; emlékművekkel teleszórt közterek vannak csupán, térhasznosítás, egymást kioltó jelek és a kultúrátlanítás – hangzott el a Kié a köztér? címmel megrendezett pénteki konferencián.
A nyolcadik kerület csendes kis utcáján sétálva először galambtollakat láttam, aztán meglett a tettes is: nem sokkal arrébb egy karvaly marcangolta egy galamb tetemét.
Modellváltás vagy állami fenntartás? EU-s pénzek vagy a magyar kormány jóindulata? Sok múlhat azon, hogy ki lesz az ország legnagyobb egyetemének következő rektora, de a jelöltek nem nyilatkoznak, és a programjuk sem nyilvános. A Qubit megszerezte a három pályázatot.
Nem csak úgy lehet városfejlesztési projekteket megvalósítani, ahogyan azt Lázár János és az Eagle Hills képzelték. Létezik részvételi alapú, közösségi városfejlesztés, és számos európai példa azt mutatja, hogy ésszel, emberi módon a Rákosrendezőnél jóval nagyobb területeket is élhetővé lehet varázsolni.
Schulek Frigyes építész úgy álmodta meg a Halászbástyát, hogy ott magyar és külföldi együtt csodálkozzon rá a város szépségére és a nemzet dicsőségére, ezért a kilátás védelme mindig előnyt élvezett. Amióta világörökségi helyszín lett, csak a baj van üzemeltetésével, az önkormányzat pedig rendre rossz megoldásokhoz nyúl.
Bár életében kifejezetten népszerű és sikeres volt, Rottenbiller Lipót háromszor megválasztott főpolgármestert már a halálára elfelejtette a pesti nép, neve csak az „így bukott meg Rottenbiller” mondásban élt tovább. De ki volt az, aki megkísérelte ellopni a teljes Rottenbiller utcát?
Kordos Szabolcs várostörténeti kuriózumokat bemutató könyvéből kiderül, hogyan zajlott a valódi vesztegzár a Grand Hotelben, megismerünk egy embert, aki bunkerben született, és megtudjuk, honnan kapta a nevét a Lövőház utca.
Naponta több tízezren átmennek a róla elnevezett utcán, de valószínűleg még az ott lakók közül is kevesen vágják rá kapásból, hogy ki is volt az a Haller. Mint kiderült, már az is érdekes kérdés, hogy egyáltalán melyik Hallerről van szó.
A 90-es évek elején, a plázák megjelenésekor a Nagykörút vagy a Kossuth Lajos utca már eleve halott volt; a plázáknak nem kellett megölniük a köztereket, elég volt életben lenniük a halottak mellett – írja Smiló Dávid építész, aki szerint a pláza igenis működhet köztérként.
A dolmányos vagy kálomista varjú opportunista madár, a nagyváros pedig egy ilyen intelligens állatnak terített asztal. De mit lehet tudni a dolmányosokról, és miért tűnik úgy, hogy meghódították a fővárost?
372 európai várost rangsorolt a levegőszennyezettség szintje alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség; az élbolyban skandináv városok végeztek, míg a magyar települések a lista alján kullognak.
2024. szeptember 21-én érte el a csúcsát a Duna áradása, a legmagasabb vízszint 830 centiméter volt.
A Katona József utcát 113 éve borítják a jellegzetes sárga keramitkövek, amiket Teknős Miklós varázslatos fotón örökített meg, de a 13. kerületi önkormányzat most biztonsági okokra hivatkozva bejelentette, hogy örökre eltünteti őket. A lakók tiltakoznak.
A 8. kerületi városrész nemcsak Magyarországon, hanem Európában is kuriózumnak számított: a területén eredetileg marhalegelő volt, amit kedvezményes áron vásároltak fel, hogy a középosztálybeli hivatalnokok egy belvárosi bérlemény áráért normális otthonhoz jussanak.
A hely, ahonnan Király Tamás elindult, egyszerre volt identitásformáló ruhaműhely és alter találkozópont, ahol a zenekarok filctollal írták föl a falra a koncertdátumokat. Pár négyzetméteren, a lépcső alatt. Most egy kiállítás idézi fel a történetét és a korszakot.