Az Airbnb-lakások épp azokon a környékeken sikeresek, ahol jó a közlekedés, így kiszorítják azokat a helyi lakókat, akik nem használnának autót, hanem gyalog vagy kerékpárral közlekednének. A szabályozás lehet a megoldás.
Az ELTE kutatói szerint az idén március 28. és május 17. között a nitrogén-oxidok és a szén-monoxid koncentrációja, valamint az aeroszol részecskeszám is csökkent, de a szálló por tömege tért el jelentősen a korábbiaktól.
Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért, az energiaszegénység leküzdéséért és az energiahatékonyság fokozásáért? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk második, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.
Hogyan közlekedünk Budapesten 5-10 év múlva? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk első, online beszélgetése már megnézhető, meghallgatható videó- és podcastcsatornáinkon is.
Hogyan lehetne elérni, hogy Budapest 15 perces várossá váljon? Mi legyen a belvárosi rozsdaövezetekkel, és meg lehet-e szabadulni az autóktól a budai és a pesti rakparton? A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozata első, online beszélgetésén Rab Judit urbanista, Édes Balázs közlekedésgazdász és Sebők Máté humánökológia szakember kereste a választ.
A magyar főváros büszkesége, a Széchenyi lánchíd gyalogosan és főleg biciklivel csaknem használhatatlan, és ebben a formában valószínűleg teljesen hiányzik a mindennapi városlakó mentális térképéről. Mi a megoldás? Finomabb, karcsúbb szerkezet?Járdaszélesítés? Az autók kitiltása?
A társadalmi méltányosság és igazságosság is megköveteli, hogy kortól és jövedelemtől függetlenül használható, biztonságos gyalogos és kerékpáros infrastruktúránk legyen Budapesten, ami a mostani helyzetben nem létezik.
Több mint 102 ezer település és közigazgatási egység időjárásának öt évtizedes adatait összesítették a Copernicus adatai alapján. Úgy tűnik, Riga után Budapest melegedett a legtöbbet, 4 Celsius-fokot, de az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban jóval kisebb melegedést mért.
Egy józsefvárosi férfi átlagosan 7,6 évvel korábban hal meg, mint egy budapesti, de különösen rossz a helyzet a kerület szegregátumszerű utcáiban, ahol nemcsak az otthoni munka, de a házi karantén is megoldhatatlan. A Magdolnanegyedben a háziorvos előtt a férfiak 70, a nők 60 százalékánál ismeretlen marad a betegek haláloka – még „békeidőben” is.
A mobiltelefonos helyadatok alapján az látszik, hogy több budapesti maradt otthon, és kevesebb vásárolt vagy ment be a munkahelyére, mint vidéken — de Magyarország nem volt elővigyázatosabb, mint a szomszédos országok, az érintett nagyvárosok vagy az illiberális mintaországok.
A kirakatba tett milói Vénusztól komplett színházi előadásig számos vesztese lett az 1927 tavaszán életbe lépett, eredetileg a bordélyokat ráncba szedni kívánó erkölcsrendészeti razziasorozatnak.
A középkor pusztító járványai rosszat tettek a városok etnikai és vallási sokszínűségének, de átformálták azt is, ahogyan a városokra gondolunk. A katasztrófák kezelésében akadtak sikeres és kevésbé sikeres települések, de a pestis, a kolera és társaik elválaszthatatlanul összeforrtak a városiassággal.
A legtöbben karanténban bekkelik ki a tavaszt, de vannak, akik kimerészkednek a Margit-szigetre, a Hajógyárira vagy a Normafához. Pro tipp: ha el akarod kerülni a tömeget, ne menj oda, ahol sokan vannak!
Itt a tavasz, a jó idő, de a kijárási korlátozás miatt a Citadella, a Városliget és a Kossuth tér sem mutat életjeleket.
A főváros jövőjét meghatározó két, egymással versengő koncepció, a kompakt város és a vasút agglomerációs irányzat több szempontból is szembemegy egymással. A CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza szerint egyértelműen a kompakt változat a nyerő.
Kelet-Európában rendre nagyobb arányban élnek az emberek vidéken, mint Nyugaton, és ez visszahat a társadalmakra. Egy friss, még folyamatban lévő kutatásból kiderült: a magyar társadalom földrajzilag mobilabb, mint gondoltuk, és a városba, illetve vidékre költözés hatással van az egyén társadalmi beágyazottságára.
A civil környezetvédők mérései szerint Budapest forgalmasabb pontjain a károsanyag-részecskék száma köbcentiméterenként elérte a 470 ezret is, miközben egy viszonylag tiszta levegőjű helyen ez a szám mindössze kétezer körüli.
Sorozatunkban bemutatkozik a fővárosi utak és járdák legújabb elektromos meghajtású réme, amiről aztán tényleg ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy ez most valami, vagy megy valahova.
A fővárosban gombamód szaporodó közlekedési eszközök közül bemutatkozik a Segway alakú nem-Segway, amiről még a nagy tudású KRESZ-professzor sem tudja eldönteni, hogy most akkor ez valami, vagy megy valahova.
Furajármű-sorozatunkban bemutatkozik a Lime nevű elektromos roller, ami a látszat ellenére nem minősül járműnek, így a KRESZ szerint a járdán is lehet vele közlekedni, hiába megy 20-25-tel.
Budapesten lassan már egy elektromos rollert sem lehet elhajítani anélkül, hogy el ne találna vele az ember egy önjáró gördeszkát. A Qubit furajármű-tesztjében bemutatkozik a botjukat rázó járókelők kedvence, az Ogre nevű elektromos chopperszerű mesejárgány. Vagy valami.
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.
Az Egészségügyi Világszervezet is az 1972-es budapesti patkányirtás csodájára járt, de előtte pont olyan töketlenkedés folyt a fővárosban, mint amit ma látunk. A falusi gazdaságból világhírű irtócéggé váló Bábolna Bio rejtélyes kicsinálásával visszatérhetünk a drága, de haszontalan módszerekhez, a patkányok legnagyobb örömére.
Százezernyi fiatal demonstrált világszerte, hogy felhívja a felnőtt politikusok figyelmét a globális klímaváltozás veszélyeire.
A szervezet 2019 áprilisában vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid tartalmát. A mérések azt mutatták, hogy a három vizsgált buszmegállóban lényegesen nagyobb a légszennyezettség, mint ugyanabban az időszakban a környező hivatalos mérőállomásokon.
Az már önmagában szokatlan, hogy a helyi kérdések országos szinten dőlnek el. De még ennél is fontosabb szempont, hogy az országos törvénykezést a helyi érintettek csak nagyon korlátozottan tudják befolyásolni, írja az MTA munkatársa a budapesti bulinegyedben kialakult viszonyokról.
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a március 14-ei meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Legyenek kvóták Magyarországon, hogy több nő kapjon helyet a döntéshozatalban és a képviselő-testületekben? Az 1998-2014-es trenddel számolva talán a 2034-es választásokra érjük el a mágikus 40 százalékos női arányt.
Ami az egy főre jutó GDP-t illeti, Magyarország négy régióval is képviselteti magát a sereghajtók között. Még jó, hogy itt van nekünk Budapest mint a gazdaság motorja. Csakhogy Budapest is csúnyán lemaradt, nemcsak a visegrádi fővárosoktól, hanem Bukaresttől is.
Hol lesz, mikor lesz, minek lesz a budapesti atlétikai vb, és ami a legfontosabb: mennyibe kerül?
Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora szerint a magyar állam jogi bizonytalanságban tartja az intézményt, ezért az egyetem a budapesti megtartása mellett az intézmény Bécsben is nyit egy új kampuszt. A 2019-20-as tanév mesterszakos és doktori hallgatói már Ausztriában tanulnak, az egyetem kuratóriuma 2018. december elsejével hagyta jóvá a költözést.
Kalandos utazás négy lábon, földalattival és 4-es 6-os villamossal a Városligetből egészen a Qubit szerkesztőségéig.
Merre járt, mit csinált, kikkel találkozott, hol reggelizett, hol ebédelt, és mekkora hülyét vert meg sakkban Nagy Lajos 1940. december 13-án, pénteken?
Negyvenezer halottja volt a budapesti harcoknak a második világháborúban, az épületek harmada elpusztult, a nők 5-6 százalékát megerőszakolhatták. A lakosság hónapokig tartó fagyoskodás, éhezés és bujkálás után még hosszú ideig híján volt az élelemnek, a közlekedés szinte lehetetlenné vált. Hogyan élte túl ezt a főváros, és hogyan kezdődött az újjáépítés?
Ki sem kell tenned a lábad a városból, ha pompás ragadozókat vagy különleges énekesmadarakat akarsz látni. Egy vándorsólyom egyenesen a Bazilika tetején lakik.
A zöld küllőtől az őszapóig, a Margit-szigettől a VII. kerületi háztetőkig: íme tíz madár, ami bármikor tiszteletét teheti a nagyvárosban.
Budapest úttörő a közösségi autózásban, idén a Mol is piacra lépett, nem sokkal az után, hogy módosították a személyszállítási törvényt. Ez alaposan átrajzolhatja a viszonyokat.
Mostanában tartják az USA egyetemein a Vezess be egy lányt a mérnöki szakmába-napokat. A budapesti Műegyetem diákjait és oktatóit kérdeztük arról, érdemes-e nőként mérnöknek tanulni.
Miközben számos európai ország, így Magyarország is törvényekkel lehetetlenítette el a taxisoknak konkureciát állító közösségi fuvarozókat, a finnek az észt példa nyomán teljes gőzzel liberalizálják a nagyvárosi személyszállítást. Az utasok és a sofőrök is jól járnak.
Lafferton Zsolt fotós, civilben rajztanár, évek óta dokumentálja a főváros mindennapjait. Most bemutatott képein a budapesti plázák, piacok és kisboltok életének jellemző pillanatait rögzítette.
Budapesten már minden második szállodai szobára jut egy Airbnb-egység, és mára ugyanannyi vendégférőhely van a szállodai szobákban, mint a jellemzően négy főt befogadó Airbnb-apartmanokban. A lakástulajdonosok jól keresnek vele, a vendégek könnyen jutnak elfogadható szálláshoz, és bár a szomszédok gyakran panaszkodnak, alapjában véve komoly gazdasági hasznot hajt a sharing economy egyik legismertebb globális szereplője, a szálláskiadás Uberje. Hogy mekkora hasznot?