A thai esőcsinálók már nekifogtak, hogy megtisztítsák Bangkokot a szmogtól

„Holnap (január 15-én kedden) már várható esőzés, de ez függ a szélviszonyoktól és a levegő páratartalmától” – nyilatkozta az AFP hírügynökségnek Pralong Dumrongthai, a thaföldi légszennyezés-ellenőrzési hivatal igazgatója. A megszólaltatott illetékes a thai agrártárca alá tartozó Királyi Esőcsináló és Mezőgazdasági Repülési Osztály (Department of Royal Rainmaking and Agricultural Aviation) információit közelte a nemzetközi nyilvánossággal annak kapcsán, hogy Bangkok alig látszik ki a szmogból.

Állami esőcsinálás

Az időjárás befolyásolásának vágya mondhatni egyidős az emberiséggel, és az elmúlt száz év részben a tudományos-technológiai alapokat is megteremtette mindehhez. Thaiföld az elmúlt évtizedekben az élen járt az esőcsinálásban, számtalan alkalommal ott rendezték a Meteorológiai Világszervezet, a WMO szakmai kongresszusait. A 2016-ban elhunyt IX. Rama thai király - a világ leghosszabb ideig trónon ülő uralkodója - szakkönyvet is írt a mesterséges esőzésekkel kapcsolatos kutatási eredményeiről.

Az időjárás befolyásolása (weather modification) ugyanis nem csak az archaikus társadalmak és az ezoterikus hályogkovácsok vesszőparipája. A WMO nyilvántartása szerint jelenleg 60 ország tagja az ezen ügyködő nemzetközi szakosztálynak.

Mesterséges eső fakasztásával az 1940-es évek végétől próbálkozik az emberiség, de eredményeket csak az 1960-as évek közepétől tudtak felmutatni, főként Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Izraelben. Esőcsinálás legáltalánosabb metódusa, hogy a felhőben lévő vízcseppeket mesterségesen kicsapatják. A szakszóval kifagyásnak nevezett folyamat megindítására általában szilárd szén-dioxidot vagy ólomjodidot, esetleg jodoformot alkalmaznak. Ezeket az anyagokat légvédelmi ágyúkkal, rakétákkal vagy repülőgépekkal juttatják a levegőbe.

A vizet gőz, illetve jégkristályok formájában tároló felhőkből természetes esetben is csak akkor lesz csapadék, ha a vízmolekuláknak van hová kicsapódniuk. Ezeket az úgynevezett kondenzációs magokat juttatják be a felhőkbe a tudományos módszerekkel dolgozó esőcsinálók. A pechjük csak az, hogy esőt fakasztani ott lehet, ahol vannak már felhők, ráadásul a talaj menti levegő páratartalmának is 60 százalékosnak vagy azt meghaladónak kell lennie, mint arra az idézett thai illetékes is felhívta a figyelmet.