A WHO 2021-ben csökkentette a levegőt szennyező anyagok ajánlott határértékeit, de az EU-ban csak évek múlva válhat kötelezővé azok betartása, pedig a városi lakosság több mint 90 százaléka a javasoltnál rosszabb levegőt szív magába.
A technológiával felszerelt kocsik a fékezési energiát használják fel arra, hogy leválasszák a szén-dioxidot a levegőből. Ennek segítségével évtizedeken belül több gigatonna szén-dioxid légkörbe bocsátását lehetne megelőzni.
A Chicagói Egyetem kutatói 2020-ban Csongrád levegőjét találták a legszennyezettebbnek, ahol 14,9 μg/m3 volt a szálló finompor mértéke, ami másfélszerese a WHO által ajánlott határértéknek. Az évente frissített Air Quality Life Index a világ összes térségében vizsgálja a levegőszennyezés és a várható élettartam összefüggéseit.
Egy kínai kutatásban 30 ezer férfi adatait vizsgálták, és megállapították, hogy a spermiumok számát ugyan nem érintik, de a mozgékonyságukat csökkentik a levegőt szennyező részecskék.
A fatüzelésű kályhák füstje több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a benzines vagy dízelautókból kipufogó füst, ráadásul nemcsak a városi, de az otthoni levegőt is szennyezi. Hollandiában közben már támogatást lehet felvenni a környezetbarát fűtési megoldásokra való átállásra.
Budapest főpolgármestere zöld programmal nyert választást 2019-ben, és azóta is gyakran beszél klímastratégiáról, kerékpározásról és faültetésről. Mi valósult meg mindebből?
Brit és kínai kutatók közel félmillió ember főzési szokásai és olyan súlyos szembetegségek között találtak összefüggést, mint a szürkehályog, a kötőhártya-rendellenességek, a szaruhártya, a szivárványhártya vagy a szemfehérje gyulladásai.
A Levegő Munkacsoport egy alulról építkező, az ország minél nagyobb részét lefedő légszennyezettség-mérő hálózat felállítását kezdeményezi, amelyben bárki ellenőrizheti, hogy milyen a levegő ott, ahova állomást telepít. Egy állomás 24 ezer forintba kerül, az adatok alapján pedig sok minden kiderül arról, hogy valójában milyen is a levegő az országban.
A Levegő Munkacsoport és a MetNet meteorológiai szervezet közös kampányának célja, hogy a légszennyezettségi adatok ugyanolyan alapinformációk legyenek, mint a napi hőmérsékletek.
Egy amerikai-kínai kutatócsoport 1000 Bostonban élő idősebb fehér férfi többféle kognitív tesztben produkált eredményeit és a lakóhelyük légszennyezettségének adatait vetette egybe.
Februárban két jelentős tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik újraszámolta, hányan halnak bele közvetlenül a fosszilis energiahordozók elégetésébe, a másik pedig azt vizsgálta, hány haláleset lenne elkerülhető, ha az országok vállalásai valóban kompatibilisek lennének a párizsi egyezmény céljaival.
Volt olyan nagyváros, ahol 60 százalékkal visszaesett a nitrogén-dioxid koncentrációja, de a világ nagy részén 20–50 százalékkal csökkent az NO2-kibocsátás, ami jól mutatja, hogy van értelme a klímaváltozás emberi hozzájárulásáról beszélni.
Az ELTE kutatói szerint az idén március 28. és május 17. között a nitrogén-oxidok és a szén-monoxid koncentrációja, valamint az aeroszol részecskeszám is csökkent, de a szálló por tömege tért el jelentősen a korábbiaktól.
Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért, az energiaszegénység leküzdéséért és az energiahatékonyság fokozásáért? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk második, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.
Emberéletekben mérhető Kelet-Európa hátránya a Nyugathoz képest, ha a szennyezett környezet ártalmait vizsgálják. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországnak még sok teendője van, különösen a szállópor-szennyezés csökkentése érdekében.
A csecsemőkorban belélegzett levegő minősége hosszú távon meghatározza a tüdő egészségét, ráadásul az asztma kialakulásának kockázatát is jelentősen növeli az egyéves korig tapasztalt légszennyezettség.
Az angliai nagyvárosok felében olyan nagy mértékben csökkent a légszennyezettség, hogy a krónikus tüdőbetegségben szenvedők hatodának, az asztmások negyedének jelentősen csökkentek a panaszai.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus Sentinel-5P műholdas megfigyelésein alapuló eredmények azt mutatják, hogy átlagosan 45 százalékosan csökkent a nitrogén-dioxid szintje Európában.
Ez azt is jelentené, hogy a levegőben is száll a vírus, bár a tudományos világban egyelőre nincs egyetértés ebben a kérdésben. A Pó-síkságon mindenesetre hasonló képet mutat a szállópor-koncentráció és a járvány alakulása.
Nem kell a fél életünket szmogban leélni ahhoz, hogy érezzük a negatív hatásait: kiderült, hogy már az enyhén szennyezett levegő is árt a szívnek, és a hatás rövid távon is érvényesülhet.
Stuttgarttól Szófiáig, Brindisitől Budapestig több mint 10 ezer európai háztartás csatlakozott ahhoz a német kezdeményezéshez, amely olcsó eszközökkel méri az aktuális légszennyezettséget. A házilag összeállítható, hálózatba kötött szenzorok sokszor magasabb szennyezettséget mutatnak a hivatalosan közölt adatoknál.
A klímaváltozásra és a légszennyezettségre épülő üzleti modellben csak azzal nem számoltak, hogy a levegőszűrő technológia a drágasága miatt pont azokhoz nem juthat el, akik a leginkább rászorulnának.
Bő tíz év alatt legalább 2725, legfeljebb 49680 halálesettel kevesebb történt annak köszönhetően, hogy az erőműbezárások miatt csökkent a szennyezés. Emellett a terméshozamok is nőttek az érintett területeken – mutatták ki egy friss amerikai kutatásban.
Bár az Egyesült Államokban a legtöbb helyen autó nélkül élhetetlen az élet, a városaik levegője többnyire mégis tisztább a magyar nagyvárosokénál.
Új-Delhi oxigénbárjaiban akár illatosított levegőt is vásárolhatnak, egy 15 percre elegendő készlet 1500 forintba kerül.
A civil környezetvédők mérései szerint Budapest forgalmasabb pontjain a károsanyag-részecskék száma köbcentiméterenként elérte a 470 ezret is, miközben egy viszonylag tiszta levegőjű helyen ez a szám mindössze kétezer körüli.
Az egészségügyi határérték háromszorosát is meghaladja a levegő szennyezettsége, a kormány tagjai pedig bölcs javaslatokkal próbálnak segíteni a problémán.
Kivételesen Budapesten jobb a helyzet, Nyíregyházán, Debrecenben és Egerben viszont súlyos értékeket mértek a 10 μm alatti szemcsékből. A hidegfront hozhatja el a megváltást.
Évi több százzal több sztrókos, szívinfarktusos, asztmarohamos eset történik a szmogos napokon, csak az Egyesült Királyság kilenc városában. A szmog tehát nemcsak hosszú távon pusztít, akut problémák kiváltója is lehet.
Az irodai, iskolai vagy otthoni szén-dioxid-szint az eddig vélt 5000 helyett már 1000 ppm-es szinttől hatással lehet a kognitív képességekre, 2000 ppm fölött pedig csont- vagy vesebetegségeket okozhat – derült ki egy új tanulmányból.
A szervezet 2019 áprilisában vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid tartalmát. A mérések azt mutatták, hogy a három vizsgált buszmegállóban lényegesen nagyobb a légszennyezettség, mint ugyanabban az időszakban a környező hivatalos mérőállomásokon.
17 budapesti általános és középiskolánál két héten keresztül mérte a levegő nitrogén-dioxid-szintjét a Greenpeace Magyarország. Az eredmények közel felében jóval az egészségügyi határérték feletti értékeket találtak, amiért szerintük elsősorban az öreg dízelüzemű járművek a felelősek. Az NO2 a gyerekkori allergia és asztma egyik legjelentősebb rizikófaktora.
Egyre több jel mutat arra, hogy a káros anyagok neurotoxikus hatásai miatt a rossz levegőn felnövő gyerekek hajlamosabbak lesznek a bűnözésre, de a porosabb napokon a tanulók és a dolgozók teljesítménye is romlik, a bűncselekmények száma pedig megemelkedik.
Az Egyesült Királyságban évi 28-36 ezer ember halálát okozhatja a szmog, Magyaroszágon arányaiban rosszabb a helyzet. A brit közegészségügyi ügynökség hétfőn ajánlásokat tesz közzé a helyzet javítása érdekében.
Az időjárás befolyásolása több, mint elvi lehetőség, az esőcsinálás azonban nem egyszerű feladat. A thaiföldi Királyi Esőcsináló osztály akcióba lépett.
A spanyol főváros intézkedése mérföldkő a károsanyag-kibocsátás visszaszorításáért folytatott harcban: a tömegközlekedésre, a gyaloglásra és a biciklizésre ösztönzik azokat, akik nem engedhetnek meg maguknak egy elektromos autót.
Hszian városában egy kéthetes próbaidőszak alatt 19 százalékos csökkenést sikerült elérni a légszennyezettségben egyetlen kéménnyel – a kínai vezetés már felfigyelt az új technológiára.