Kínai biomérnököknek először sikerült a gondolataikkal egy összetett feladatsor elvégzésére rábírni más emlősöket. A Nature Scientific Reportsban hétfőn publikált eredményeik szerint a kelet-kínai Hangcsou-beli Ze-Csiang Egyetem biomérnökeinek olyan speciális agyi elektródákat sikerült készíteniük, amelyek vezeték nélküli technológiával képesek fogni az emberi agy jeleit.

Az elektródákat aztán patkányok agyába ültették, az állatokat pedig – némi kiképzés után – betették egy labirintusba, majd gondolataikkal irányították a rágcsálók mozgását. A gondolatátvitellel irányított patkányok gond nélkül kijutottak az útvesztőből.

Ehhez mindössze arra volt szükség, hogy az állatot a gondolataival irányító embernek egy elektroenkefalográffal (EEG-vel) mérjék az agyműködés által keltett elektromos tevékenységét, amit egy számítógép „patkányra fordított”. Az irányváltásra vonatkozó utasításokat egy szoftverrel olyan elektromos jelekké alakították, amelyekre a patkányokat előre betanították. Az elektromos jeleket a rágcsálók hátára erősített, vezeték nélküli jelfogó segítségével juttatták az állatok agyába ültetett elektródákba.

Hasznos lehet a Harry Potterből ismert Imperius-átok

A kísérletet végző biomérnökök szerint a technológia elsősorban azoknak ígérhet teljesebb életet, akiknek akár szervi okokból, például a hangképzőszerveik veleszületett rendellenességei miatt, akár egyéb okból, például súlyosabb sztrók következtében maradandóan sérülnek a nyelvkifejezési funkcióik. Mint arról a Qubiten részletesen írtunk, a sztróktúlélők jellegzetes és sokszor tartós tünete a beszédértés vagy a beszédkifejezés valamilyen mértékű zavara, az afázia, illetve a dizartria. Az agyi sérülés hónapokig, évekig fennmaradó következményei nemcsak a betegek, a hozzátartozók mindennapjait is meghatározzák.

Miközben az afáziások, noha azok a „nyelvükön vannak”, nem képesek előhívni a szavakat, kifejezéseket, addig a dizartriások a beszédszerveiket beidegző idegek sérülése miatt veszítik el artikulációs és beszédképességüket. Az érintettek a körülöttük lévők beszélgetését legtöbbször jól értik, sőt, írni-olvasni is képesek, mégsem tudják kifejezni magukat. Efféle tünetektől a népbetegségnek számító sztrók túlélőinek a harmada is évekig szenvedhet a családtagjaival együtt.

Az agy is csak egy bonyolult számítógép

Gondolatokkal irányítható gépekkel (agy-gép-interfész, BMI), például különféle bionikus végtagokkal már régóta kísérleteznek. Ilyenből már olyan is létezik, amely nemcsak fogni, hanem bizonyos mértékig érezni is képes. Tavaly decemberben a Qubit év embere díjat is egy olyan magyar feltalálónak adtuk át, aki épp csak leérettségizett, végtaghiányos kisgyerekek számára tervezett háromdimenziós nyomtatással készült, könnyített, színes robotkezet. Az emberi agy és egy másik élőlény központi idegrendszere közötti jelátvitel, vagyis az agy-agy-interfész (BBI) azonban egyelőre még gyerekcipőben jár.

A korábbi BBI-technológiákkal mindeddig legfeljebb arra sikerült egy patkányt rávenni, hogy megcsóválja a farkát. Igaz, a Washingtoni Egyetem kutatói nemrégiben adták hírül, hogy sikerült gondolatátvitellel irányítaniuk egymás kezét. Csakhogy a két kutató akkor számítógépekhez láncolva teljesítette a bravúrt, vezeték nélküli technológiával nem is próbálkoztak. Olyan bonyolult feladatokat pedig, mint egy labirintusban való tájékozódás, sorozatos irányváltoztatás, útvonaltervezés és az akadálypálya legyűrése, mindeddig még állatokkal sem sikerült gondolatátvitel segítségével legyűrni.