Megható archív fotókon elevenedik meg a Józsefváros roma öröksége

Nyári Gyula Budapesten született, 1945. június 25-én. Zenei tanulmányai után a Budapest Szállóban dolgozott tíz évig, majd 25 évig a Várnegyedben játszott saját zenekarával. Zenészi pályafutása során a világ számos országában fellépett, és nyolcszor egy évet dolgozott Kanadában, Torontóban, ahová mindig visszahívták.

Fotózással a hetvenes évek közepén kezdett foglalkozni: ő volt az, aki először mutatta be a romákat pozitív oldalukról Úton című fotóalbumában, ami a világ számos országába eljutott.

Kiállításai voltak Londonban, Stuttgartban, Bécsben, Brüsszelben és Szerbiában.

Romajális az Orczy-parkban a 2000-es évek elején

Fotó: Nyári Gyula

A Fővárosi Cigány Önkormányzat 1999-től 2006-ig szervezett roma, elsősorban zenei tematikájú fesztiválokat évente kétszer: elsőként majális alkalmával a RoMajálist, másodszorra pedig az augusztus 20-i nemzeti ünnepen. A rendezvények a 8. kerület legnagyobb zöldterületén, a 18. század végén létrehozott Orczy-parkban zajlottak le. Az Orczy-park a Ludovika tér, az Üllői út, az Orczy út és a Diószeghy Sámuel utca, valamint az ELTE Botanikus kertje, vagyis a Füvészkert által határolt területen fekszik, Józsefváros külső, a 9. kerülettel határos szélén. Zsigó Jenő, a Roma Parlament vezetője és a Fővárosi Cigány Önkormányzat 2002-2007 közötti elnöke szerint „Az Orczy-kerti Roma FIESTA legenda. Azzá teszi évek óta húszezer fős közönsége, a fellépő 120 zenész, együttes, táncos. A ROMAjális és az augusztus 20-i Roma Fesztivál a szeretett ünnepe a budapesti cigányoknak. Tisztasága, egyszerűsége átlátható, átélhető, ezért saját. Mindkét ünnep a romák személyes ünnepe. Büszkék rá, várják és “megcsinálják” újra és újra. A zenészek pedig előre lefoglalják a helyüket a színpadi programban, hogy találkozzanak Orczy-kerti közönségükkel. (...) az Orczy-kert a budapesti romáké. Főszereplő a zene, a jókedv, a mosoly, a tánc.” 

A Kálvária téri szabadtéri színpad 1968-ban

Fotó: Ismeretlen

A Kálvária téri szabadtéri színpadon 1968-ban Albert István zenekara látható, hátul klarinéton Nyári Gyula játszik, a fotós ismeretlen. A Kálvária tér Budapest első, Jézus kereszthalálának helyét idéző, az 1720-as években épült kálváriájáról kapta a nevét. A kálváriát 1893-ban szállították el a térről a Bajza utcába, innentől a téren kocsmák, kisvendéglők üzemeltek. Az 1950-es évektől pár évtizedig működő szabadtéri színpad mellett a téren működött 1913 és 1971 között a József Attila mozi (korábban Kálvária téri Mozgó és Józsefvárosi Filmszínház néven); a 2000-e évek elején a Jeles András-Halász Péter-féle Városi Színház, 2014-től pedig a Turay Ida Színház. 

Szentandrássy István kiállításán a Szilvási Gipsy Folk Band játszik a Kossuth Klubban, 2000 körül

Fotó: Nyári Gyula

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész 1957-ben született, állami gondozottként nőtt fel. Mestere Péli Tamás volt, saját bevallása szerint a nagy reneszánsz festőket tekinti még vezetőinek. A kép bal szélén a művész mellett Kovács József Hontalan költő áll, akitől a Péli Tamás által elhíresült kijelentés származik: „Homlokomon kettős aranypánt van. Az egyik a cigányságom, egyik pedig a magyarságom, és egyikről sem vagyok hajlandó lemondani.” 

A Roma Parlament 2004-ben

Fotó: Nyári Gyula

A Magyarországi Roma Parlamentet közvetlenül a rendszerváltás után, 1990-ben hozták létre civil szervezetek, hogy a történelme során először nem állami irányítással képviselje, fogja össze a magyarországi cigányságot és annak különféle szervezeteit. A roma kulturális identitás megőrzését elsődleges céljául kitűző intézmény a Tavaszmező utca 6. szám alatt kapott helyet, itt működött 1991 és 2016 között, komplex kulturális és politikai irányadó szervként. Az épületben egy tanács-, illetve színházterem, egy jogvédő iroda, egy kortárs roma művészeti gyűjtemény volt, illetve a Roma Parlament szolgált irodaként az Amaro Drom című roma folyóiratnak is 1991-2010 között. Fennállásának 25 évében számtalan könnyű- és komolyzenei, illetve jazzkoncert, kiállítás, tudományos konferencia, előadás és más civil program kapott helyett az épületben. 2016. október 24-én a Józsefvárosi Önkormányzat számos konliktust követően kilakoltatta a Roma Parlamentet a Tavaszmezői utcai házból, ami a szervezet megszűnését eredményezte. 

Romajális az Orczy-parkban 2002-ben

Fotó: Nyári Gyula

A 2002. május 1-jén az Orczy-parkban megrendezett III. Romajálison Járóka Sándor zenekara kísérte Páva János magyarnóta énekest. Ifj. Járóka Sándor prímás, zeneszerző az 1990-es évek közepén a 100 Tagú Cigányzenekar művészeti vezetője volt. A rendezvényen fellépett még Oláh László és cigányzenekara, az Ando Drom, Bangó Margit és Varga Katalin cigánydalénekesek, Járóka Sándor prímáskirály, Kállai Kis Ernő klarinétkirály, a Józsefvárosi Cigányzenekar, Nyári Kálmán és Tánczenekara, a Fekete vonat, a Várady Família, az Emilio Band és a Bódi Gyula Latin Band. A koncertek mellett képzőművészeti kiállítás volt látható, a meghívott roma festőművészek helyszínen készült képeit is meg lehetett vásárolni. 

Az Ando Drom a Romajálison

Fotó: Nyári Gyula

A Romajális fellépője itt az Ando Drom együttes. Az 1984-ben Rákospalotán alakult együttes oláh cigányzenét játszott, dalaikat lovári dialektus szerint énekelték, de játszottak collár szövegű dalokat is. Zsigó Jenő, az együttes alapítója és vezetője egy 1996-os Magyar Narancs interjúban így nyilatkozott: „Az együttesben Szabolcs, Békés, Borsod megyeiek és budapestiek vagyunk, lovári, muzsikus, collár cigány és így tovább. Az Ando Drom nem egy hagyományőrző együttes, amely egy cigány csoport zenei hagyományait egy az egyben megpróbálná megtanulni és közvetíteni, mert azt gondoljuk, hogy bennünk másféle cigányzene él, az együttes összetétele miatt, és a kor miatt is, amelyben élünk.” Utolsó albumuk, a Muro Nav 2008-ban jelent meg. 

A Muzsikus cigányok parkjának avatója 2013-ban

Fotó: Nyári Gyula

2013-ban Raduly József javaslatára a Fővárosi Önkormányzat és Józsefváros önkormányzata közösen döntött arról, hogy a cigány származású muzsikusok emlékének megőrzéséért közterületet nevez el, és emlékhelyet alakít ki a Baross utca és a Szigony utca találkozásánál létesített parkban. A Muzsikus cigányok parkjának 2013. október 26-i avatásán első lépésként nyolc zenész bronz domborműve, valamint vésett ismertető feliratok kerültek fel. Az emlékhely 2014-ben, 2017-ben és 2018-ban a Romák Világnapja alkalmából újabb két-két domborművel gazdagodott. A helyszínválasztást tekintve nem volt egyetértés: többen a Mátyás térre képzelték el a szoborcsoportot, hiszen régen az szolgált a zenei és a közösségi élet központjaként. Mindamellett a közösség tagjai örömmel vették, hogy egy olyan, folyamatosan bővülő panteont állítottak fel, amely bemutatja a kiemelkedő cigánymuzsikusokat, emellett oktatási és identifikációs szerepet is betölthet. 

Fátyol Tivadar 50. születésnapja a Kossuth klubban 2003-ban

Fotó: Nyári Gyula

Fátyol Tivadar 1967-ben kezdte a pályáját a világhírű Rajkó Zenekarban. A Zeneakadémián zeneszerzést tanult, 1984-ben a Magyar Televízió megrendelésére írta Lakatos Menyhérttel közösen a fesztiváldíjas Átok és Szerelem című zenés balladát. Készített dokumentumfilmeket, játékfilmeket, 1995-1996-ban megszervezte az első Cigány Kulturális Világfesztivált. Volt a Rádió C zenei-, és a Nóta TV programigazgatója. 2014-ben halt meg. A fotón éppen Lakatos Menyhért író köszönti, aki számos magyarországi cigány társadalmi és kulturális szervezetben vezető szerepet töltött be. A közönségben ott ül Rostás-Farkas György író, költő, a budapesti roma kisebbségi önkormányzat egykori elnöke is.

Józsefváros roma örökségét február 12-én konferencián mutatják be az ELTE BTK kari tanácstermében. A részletek itt olvashatók