A láthatatlan roma örökség nyomában: Reach the Nyócker!
A józsefvárosi, mára nagyrészt láthatatlanná vált roma kulturális örökség után kutattak 2018 őszén az ELTE Kulturális Örökség Tanulmányok mesterszakos hallgatói egy uniós, a Horizon 2020 keretéből finanszírozott REACH projekt keretében. És hogy mit találtak? Ezt mutatják be a józsefvárosi roma örökségről szóló konferencián, amelyre február 12-én kerül sor az ELTE bölcsészkarán.
Persze attól még, hogy valami láthatatlan, nem biztos, hogy nem is létezik: Újpesten például a helyi Cigány Önkormányzat az 1990-es évek közepétől gyűjti a kerületi romák emlékeit, fotóit, családi és városi örökségét. Ezzel szemben a hírhedt „nyóckerben” nemhogy roma helytörténeti gyűjtemény nincs, de egyéb emlékhelyeket, roma kultúrához kötődő helyszíneket is alig-alig találunk. A kutatószeminárium résztvevői, mindenféle budapesti partnerrel (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteménye, Budapest Főváros Levéltára, Fővárosi Roma Kulturális és Oktatási Központ, Kesztyűgyár Közösségi Ház), munkacsoportokban dolgozták fel Józsefváros roma zenei, képzőművészeti és közösségi örökségét. A hallgatói bemutatókat vitaindító előadások és egy kerekasztal-beszélgetés egészítik ki, melyek témája a roma kultúrára fókuszáló gyűjtemények, örökségi intézmények lehetőségei.
Megszűnő szervezetek, kutathatatlan archívumok
A józsefvárosi roma örökség története sok szempontból a hanyatlás, ellehetetlenítés és bezárkózás története: az elmúlt évtizedekben számos olyan, helyi intézmény, szervezet szűnt meg (többek között a Rádió C, Roma Parlament, Gallery 8), ami a rendszerváltás utáni roma kultúrát képviselte. Megszűnésükkel nemcsak festmények, archívumok váltak láthatatlanná és kutathatatlanná, de például a tipikusan nyolckeres roma hip-hop megmutatkozási színterei is megfogyatkoztak.
A konferenciát egy mini-kiállítás kíséri: Nyári Gyula muzsikus és fotográfus képei az elmúlt évtizedek józsefvárosi roma kulturális eseményeit örökítik meg, köztük több olyan helyszínt, amelyek mára eltűntek. A képeken látható az a többezres tömeg, amely a 2000-es évek elején, az azóta Ludovika kampusszá transzformált Orczy kertben tombol a Fekete vonatra, Bangó Margitra vagy épp a világhírű, autentikus oláh cigány zenét játszó Ando Drom együttesre. Nyári dokumentálta a 2016-ban bezárt Roma Parlament is, amelynek képgyűjteménye volt az egyetlen, valóban megtekinthető roma állandó kiállítás Budapesten.
A konferencia szervezésében és a kutatás kivitelezésében számos roma művész és kulturális szakember vett részt – velük együtt, közösen talán elérhető lesz a kerület roma öröksége.
Nyári Gyula a cigányságot először pozitív oldaláról bemutató fotói itt láthatók..
Ha cikkünk felkeltette az érdeklődésedet, és szeretnél a − roma vagy az európai, nemzeti, épített, szellemi, ipari vagy szocialista − kulturális örökségről történet- és társadalomtudományos keretben, de kellő gyakorlati szemlélettel tanulni, keress rá a KÖMA-ra: február 15-ig lehet még jelentkezni a képzésünkre!
A konferencia helyszíne és időpontja: 2019. február 12. 9.00-13.00, ELTE BTK Kari Tanácsterem (Múzeum körút 4/A)
A szerzők az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék munkatársai.