atelier

100 éve született a Béres Csepp atyja, aki ugyan a rák ellenszerét nem fedezte fel, de alaposan felkavarta a szocializmus állóvizét

A Béres Csepp helye ma megkérdőjelezhetetlen a hungarikumok vitrinjében, ott is a legmagasabb polcon, ahova talán csak Puskás vagy a gulyás fér még fel. Korántsem volt ennyire egyértelmű a helyzet a szer feltalálása idején, a hetvenes években, amikor a Kádár-kor egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó vitája zajlott a cseppekről és feltalálója, Béres József személyéről.

Társadalmi kísérlet kétmillió résztvevővel: ma 60 éves a magyar panel

1960. január 3-án adták át az első magyar panelházat, amelyet a rendszerváltásig több ezer másik követett, radikálisan átformálva számos hazai város képét. A nálunk szovjet mintára beüzemelt panelgyártás leginkább az építészeket traumatizálta, ezzel együtt viszont érdekes projektek születtek, és a házgyári építészet jóval változatosabb, mint gondolnánk.

Televízióval a szocializmusért!

A hatvanas évek Magyarországának lakosságát a televízió segítségével igyekeztek szocialista emberré nevelni. A televíziózás világnapján visszakapcsolunk abba az évtizedbe, amikor a társadalmat még rá akarták szoktatni a tévénézésre.

Te hogyan fejeznéd ki angolul kézjelekkel, hogy „inni”?

A kívülállóknak gyakran fejtörést okoz a siketek jelelése: ez nemcsak valamiféle activity, hanem tényleg megértik egymást jelnyelven? Máskor arra csodálkoznak rá, hogy valóban összetett szabályokból felépülő nyelvről van szó. Vagy arra, hogy a hallássérültek nem egyetlen univerzális kommunikációs rendszert használnak, hanem nagyon is különböző változatokat. Ma tíz éve, hogy elfogadták a magyar jelnyelvi törvényt.

Hogyan hűtötte le a Fidesz 1956 emlékét?

A párt történelemfelfogásába nehezen illeszthető be az 1956-os forradalom: szerintük ugyanis az ország története folyamatos nemzeti harc a megszállókkal a szuverenitásért, amely végül 2010-ben a Fidesz hatalomra jutásával teljesedett be. Ebben a folyamatban pedig 1956 nem kulcsfontosságú esemény, csak egy fejezet.

Amikor sípszó helyett zászló jelzi a mérkőzés végét

Elképzeltük már valaha, milyen lenne, ha nemcsak a kocsmában néznénk úgy a sportközvetítéseket, hogy a zajtól nem halljuk a kommentátort, hanem egyáltalán nem érzékelnénk, amikor a bíró lefújja a mérkőzést, vagy azt, ahogy egy futóversenyen eldörren a rajtpisztoly? Hogy társadalmunk milyen nagy mértékben épít a hangok létére, azzal a hallássérültek naponta szembesülnek. A többiek talán éppen ma, a siketek világnapján.

Ki tud megírni olyat, amit nem szabadna megírni?

Vasárnap temették el az utóbbi fél évszázad megkerülhetetlen szépírójaként ismert Konrád Györgyöt, aki írói munkásságának kiteljesedése előtt szociológusként is maradandót alkotott. Hogyan látta a hatalomhoz és kortársaihoz képest Konrád és szerzőtársa, Szelényi Iván a hatvanas évek dinamikusan növekedő társadalmi csoportját, az ingázókat, és mi újat tudtak róluk mondani?

A varázsló halálára

Ma száz éve, 1919. szeptember 11-én hunyt el Csáth Géza. Történetét az teszi egyedivé, hogy megindító módon ő maga tudósított saját szenvedésének pillanatairól, amelyek napról napra végigkövethetőek fennmaradt naplóiban, naplótöredékeiben.

Westworldtől Williamsburgig, avagy a sci-fi és a kulturális örökség találkozása

A történészek nem szűnő igyekezete ellenére máig általános jelenség a múlt gazdasági, politikai szükségleteknek megfelelő átalakítása. Ahogy ezer évvel ezelőtt a krónikaíró az akkori jelen kívánalmai szerint rendezte be a múltról elmondható történetet, úgy alakítják örökségünket ma a marketingesek, ideológusok és forgatókönyvírók.

Ernest Renan, a botrányhős, az antikrisztus és a modern kor egyik legnagyobb történésze

A demokráciát ricsajnak és röhögésnek nevezte, ugyanakkor feltétlenül hitt a tudományban és a haladásban. Tüntettek ellene, tüntettek mellette, tartották rasszistának és antiszemitának; egyik munkáját IX. Piusz pápa istentelennek és becstelennek titulálta. A modern kor egyik legjelentősebb történészéről François Hartog, a francia értelmiségi világ kortárs idolja írt könyvet.

Orbán Viktor kihúzta a Hadrianus-palotát a világörökségi pályázatból, mire az UNESCO az egész nemzetközi projekttől megvonta a támogatást

Húsz év kutatói és kultúrdiplomáciai munkája veszhet kárba. A múlt héten Bakuban ráadásul vizsgálatot kezdeményeztek a Duna-partot, a budai várnegyedet és az Andrássy utat is magában foglaló budapesti világörökségi helyszíncsoport státuszáról. A világszervezet a Várban, a Városligetben és a Kopaszi-gátnál zajló, a városképet radikálisan alakító építkezések láttán nyomta meg a vészcsengőt.

Mi szükség a bölcsészekre a technológiai innováció korában?

Ha elfogadjuk, hogy szükséges egyfajta társadalmi kontroll és előzetes szabályozás, mielőtt rászabadítjuk közösségeinkre az újabb és újabb találmányokat, akkor a természettudósok mellett történészek, filozófusok, szociológusok, pszichológusok munkájára lesz szükség, írja Eszik Veronika, az ELTE BTK Atelier munkatársa.

A párizsi Notre-Dame: mi égett le, és mit építenek újra?

A francia alsóház épp most fogadott el egy törvénytervezetet, amelynek értelmében szükség esetén el lehet térni a megszokott műemlékvédelemi procedúrától, tervezési és engedélyeztetési eljárásoktól, környezetvédelmi és preventív archeológiai szabályoktól. Itt az ideje újraolvasnunk Victor Hugót, különös tekintettel a „kokett”, érzéketlen helyreállításokra vonatkozó passzusaira.

Így válik örökséggé egy régi filmkópia

Az audiovizuális emlékek helyzete, megőrzése összetettebb és problémásabb, mint a raktárakban álló olajfestményeké. A muzeológus szerint az olyan műtárgyak esetében, mint a filmszalagok vagy a hangszalagok, maga a hordozó is megőrzésre érdemes, mert igenis örökséget képvisel.

Kunyhók, mozik, múzeumok

Mi történik a nem művészek által létrehozott audiovizuális hordozókon létező tartalmakkal? Hogyan küzdenek a gyűjtésük, tárolásuk, megőrzésük és közzétételük kérdésével például a néprajzi és történeti múzeumok? Ha érdekelnek a válaszok, várunk az Örökség esték következő, kilencedik alkalmán március 21-én, csütörtökön 18 órakor az ELTE bölcsészkarán.

Posta és McDonald’s lett a Józsefváros legendás cigányzenés kávéházaiból – az eltékozolt roma örökség nyomában

Újpesten létezik egy több ezer fotóból, interjúkból, dokumentumokból álló gyűjtemény a helyi cigányság múltjáról, a Nyóckerben azonban falakba ütköznek a kutatók. Pedig lenne mire rácsodálkozni a roma kávéházi élettől kezdve a spontán Mátyás téri koncertekig – derült ki egy keddi konferencián.