A sírrablás már az ókori Egyiptomban is divat volt, de a műkincsek egy része legalább nem került a határokon túlra. A gyarmati, napóleoni, náci, kommunista és más dúlások után viszont csak a felháborodás maradt, és az ellopott műtárgyak kevés kivételtől eltekintve máig ott vannak, ahová hurcolták őket.
A Moai Tau néven ismert faragványt a chilei haditengerészet szállította el 1870-ben, 1878 óta az ottani természettudományi múzeum gyűjteményét gazdagítja. A Húsvét-szigetek már évek óta szeretné visszakapni az elrabolt kulturális kincseket, ezúttal az ország sikerrel járt.
A mintegy 6,7 milliárd forintnak megfelelő összegű, 2023-ra befejeződő rekonstrukció után a küzdőtér és a színpad alatti terek is látogathatók lesznek.
A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.
Az UNESCO 1966-ban a mai napra, szeptember 8-ra tűzte ki az International Literacy Dayt. Nemzetközi szinten kiemelt figyelmet szenteltek az írástudatlanság elleni küzdelemnek, de vajon mit tettek mindezért Magyarországon a Kádár-rendszerben?
Az egyik első Magyarországon rendezett fesztivál, a szocialista Savaria Karnevál megmutatja mindazt, amit a hatvanas évek tömegszórakoztatásának idő- és történelemszemléletéről, a lokális örökséghez fűződő viszonyáról és az ideológiai megfelelésről tudni érdemes.
A történészek nem szűnő igyekezete ellenére máig általános jelenség a múlt gazdasági, politikai szükségleteknek megfelelő átalakítása. Ahogy ezer évvel ezelőtt a krónikaíró az akkori jelen kívánalmai szerint rendezte be a múltról elmondható történetet, úgy alakítják örökségünket ma a marketingesek, ideológusok és forgatókönyvírók.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága idén a szokásosnál is több, 29 helyszínt vett fel az emberiség kulturális és természeti örökségei közé, köztük Babilont, az indiai Dzsaipur városát és Frank Lloyd Wright építész munkáit.
A kulturális örökség az ezredfordulóra vált az európai identitás olyan integratív fogalmává, ami nem fenyegeti a nemzeti kultúrák sokszínűségét. Az elkövetkező hét évben az EU több százmillió eurót fordít az örökséggel kapcsolatos kutatásokra.
Mi történik a nem művészek által létrehozott audiovizuális hordozókon létező tartalmakkal? Hogyan küzdenek a gyűjtésük, tárolásuk, megőrzésük és közzétételük kérdésével például a néprajzi és történeti múzeumok? Ha érdekelnek a válaszok, várunk az Örökség esték következő, kilencedik alkalmán március 21-én, csütörtökön 18 órakor az ELTE bölcsészkarán.
Attól még, hogy valami láthatatlan, nem biztos, hogy nem is létezik: az ELTE kulturális örökséggel foglalkozó hallgatói konferencián mutatják be a józsefvárosi romák örökségét.
Roma Parlament, kiállításmegnyitó és buli buli hátán: Nyári Gyula volt az, aki fényképein először mutatta be a magyarországi romákat pozitív oldalukról.