Az előkerült dokumentumokból kiderül, hogy Eger városa stikában 30 ezer forintért vásárolta vissza a szeméttelepről az értékes, 4 milliós belsőépítészeti alkotást, majd 860 ezer forintért próbálta helyreállíttatni – kevés sikerrel.
Szeptembertől a British Museumban mutatják be a 70 méter hosszú, 11. századi falikárpitot. Évszázadok óta ez lesz az első alkalom, hogy teljes hosszában, egyben lehet majd megtekinteni.
Az akció egy nagyobb kampány része, amelyben Mexikó meg akarja akadályozni a kulturális öröksége részének tartott tárgyak kereskedelmét.
A 975 éves Pecserszka lavra ortodox kolostort és épületegyüttest már a második támadás éri 2022 óta.
A speciális konténerrel és a felbecsülhetetlen értékű kárpit másolatával már két próbautat is megtettek, rögzítve minden úthibát, kátyút és rázkódást.
A kép- és hangmúzeumot még 1965-ben alapították, új épületét 2011-ben kezdték el építeni, de a 650 ezer tételből álló gyűjtemény csak most kerül méltó helyre.
Oroszország többek között ókori régészeti leletek „narratív átkeretezésével” is igyekszik alátámasztani ukrajnai invázióját.
Az elődjénél nagyságrendekkel több számítási kapacitást biztosító szerver digitális bölcsészeti, történeti és kulturális örökséghez kapcsolódó projekteket, valamint AI-kutatásokat fog támogatni.
Kinek a szarkofágjára bukkantak a katedrális alatt? Hogy bírták a fagerendák sokszáz évig a kártevőket, ha nem is kezelték őket? Hogyan lehet helyreállítani a beltéri visszhangot? És szedjenek-e belépődíjat a restaurált székesegyházban? Kérdések, dilemmák, adatok a Notre-Dame újranyitása után.
Ukrajnában az orosz csapatok tudatosan rombolják a múzeumokat, ezrével hurcolják el a műtárgyakat. Egy kijevi csapat digitális múzeumot épít az ellopott műveknek. Ketten közülük Budapesten mutatták be a projektet, velük beszélgettünk, nemcsak a múzeumról, hanem arról is, hogyan élnek és dolgoznak a háború közepette.
A sírrablás már az ókori Egyiptomban is divat volt, de a műkincsek egy része legalább nem került a határokon túlra. A gyarmati, napóleoni, náci, kommunista és más dúlások után viszont csak a felháborodás maradt, és az ellopott műtárgyak kevés kivételtől eltekintve máig ott vannak, ahová hurcolták őket.
A Moai Tau néven ismert faragványt a chilei haditengerészet szállította el 1870-ben, 1878 óta az ottani természettudományi múzeum gyűjteményét gazdagítja. A Húsvét-szigetek már évek óta szeretné visszakapni az elrabolt kulturális kincseket, ezúttal az ország sikerrel járt.
A mintegy 6,7 milliárd forintnak megfelelő összegű, 2023-ra befejeződő rekonstrukció után a küzdőtér és a színpad alatti terek is látogathatók lesznek.
A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.
Az UNESCO 1966-ban a mai napra, szeptember 8-ra tűzte ki az International Literacy Dayt. Nemzetközi szinten kiemelt figyelmet szenteltek az írástudatlanság elleni küzdelemnek, de vajon mit tettek mindezért Magyarországon a Kádár-rendszerben?