Fénnyel mozgattak tárgyakat a Caltech mérnökei

Üzemanyag nélkül repülni képes repülőgépekre gyúrnak a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) alkalmazott anyagtudományban jártas mérnökei, akik legújabb kísérletükben speciális közeg nélkül, pusztán fénnyel mozgattak tárgyakat. A Nature Photonics című szaklapban cikkező kutatók szerint eredményeik gyakorlati felhasználása szinte kimeríthetetlen: a technológia „az érintés nélküli, csipkefinomságú anyagmegmunkálástól egészen a ultrakönnyű repülőgépek röppályájának biztosításáig, vagy akár a lézerhajtású űrsiklók működtetéséig” számos területen létjogosultságot nyerhet.

Az ambiciózus tervek megvalósítására mondjuk azért még jócskán kell várni, a Caltech-mérnökök által munkára fogott lézerfény ugyanis egyelőre csak nagyon parányi tárgyakat tud mozgatni, és azokat is csak nagyon rövid távolságokra. A Nature-tanulmányt jegyző Ognjen Ilic alkalmazott fizikus és anyagkutató ettől még nem jött zavarba, szerinte olyan ez, mint a hajszárító esete a pingponglabdával. „Miközben a hajszárítóból kiáramló levegővel könnyedén lebegtethető egy pingponglabda, a trükk nem működik, ha a labda túl nagy, vagy ha túl messze van hajszárítótól.” 

Ebben lehet valami, mert a mérnökökéhez hasonló technológiát eddig is használtak már: a 21. századi orvoslás egyik sikertörténete a lézerfényt igába hajtó optikai csipesz. Mindeddig azonban a mechanikai behatástól mentes csipesszel csak mikroszkopikus méretben lehetett sejteket vagy nagyobb makromolekulákat „megfogni”. Más kérdés, hogy az optikai csipeszek megalkotása, az azok működését biztosító lézernyalábok kikísérletezése és az egész rendszer orvosi gyakorlatban való hasznosítása mindjárt Nobel-díjat is ért 2018-ban.

Ahhoz, hogy egy hasonló eszközzel látható tárgyakat is mozgatni lehessen, a Caltech mérnökeinek a lebegetett anyagokat kínos aprólékossággal elő kellett kezelniük. A fény segítségével rendezgetett lapocskák felületén nanométernyi méretű barázdákat véstek, ezek gondoskodnak arról, hogy a fény stabilan tudja tartani a tárgyakat. A rovátkákból összeálló speciális mintázat utóbb majd abban is jól jöhet, álmodtak nagyot a kutatók, hogy az így felületkezelt, és akár hatalmasra növelt tárgyak több millió kilométernyi távolságból is a rájuk irányított lézerfénybe kapaszkodhassanak. Közelebbi célként a technológia például a légi közlekedési légszennyezés problémáját segíthet megoldani.

A légi közlekedés és a légszennyezés összefüggéseiről a kapcsolódó anyagunk:

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.