Fergeteges magyar siker a lányoknak rendezett matematikai diákolimpián
Kerekes Anna aranyérmet, Hámori Janka ezüstöt, Kocsis Anett és Mészáros Anna bronzérmet szerzett, ezzel Magyarország összesítésben a 8. lett az idén kilencedszer megrendezett Európai Leány Matematikai Diákolimpián (European Girls’ Mathematical Olympiad, EGMO). Az április közepén Kijevben rendezett versenyen összesen 49 ország 196 versenyzője vett részt; a házigazda Ukrajna kivételével mindegyik ország legfeljebb 4 fős csapatot küldhetett.
A versenyt a szerb Jelena Ivančić nyerte, az amerikai Emma Qin lett a második; az első tíz helyezett között a magyar Kerekesen kívül lengyel, bolgár, orosz, ukrán, cseh és mexikói diákok vannak még.
„Már harmadik éve veszek részt az EGMO-n, és minden évben sokat készültem erre és más versenyekre – mondta a Qubitnek a legjobb magyar, az összesítésben 3. helyezett Kerekes Anna, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium végzőse, akinek már a Cambridge-i Egyetemről is van felvételi ajánlata. – Az EGMO csapatvezetők által küldött évközi feladatsorok segítenek egy-egy matematikai téma ismétlésében (geometria, számelmélet, kombinatorika, stb.) és a feladatmegoldási rutin fejlesztésében, de talán még ennél is hasznosabb az egy hétvégét felölelő EGMO tábor. A táborra való készülés közben feldolgozunk egy-egy témát, és előadást készítünk belőle a többiek számára. Ahhoz, hogy tanítsunk, és érthetően át tudjuk adni az anyagot, sokkal mélyebben meg kell értenünk a dolgokat, ami számunkra is nagyon hasznos.”
A kizárólag lányoknak rendezett matekolimpián a résztvevők két nap alatt három-három feladatot kapnak az anyanyelvükön, és naponta négy és fél órájuk van arra, hogy megoldják őket. A feladatok általában nehezek: idén egyetlen versenyző, a végső győztes szerb Jelena Ivančić oldotta meg az összeset hibátlanul, és három feladat tökéletes megoldásával már ezüstérmet lehetett szerezni.
Ebben a mezőnyben érte el a tizenkettedikes Kerekes Anna összesítésben a 3., a szegedi Radnótiban tizedikes Hámori Janka a 28., a tizemegyedikes Kocsis Anett (korábban győri Révai, most Fazekas) és tizenkettedikes Mészáros Anna (szintén Fazekas) pedig az osztott 71. helyezést. A részvételt a Bolyai János Matematikai Társulat, a tehetségeknek és hátrányos helyzetűeknek egyaránt matematikatáborokat szervező, a felfedeztető, örömet szerző matematikaoktatást népszerűsítő Gondolkodás Öröme Alapítvány, a felkészítő tábort a Morgan Stanley támogatta.
Az EGMO-t először 2012-ben rendezték meg az angliai Cambridge-ben, főleg európai országok részvételével, aztán a nagy népszerűségre való tekintettel egyre több ország kapott meghívást. 2019-re már a tipikusan jól teljesítő Egyesült Államokat, Ausztráliát, Kanadát, Brazíliát, Chilét, Mexikót, Japánt is képviselte egy-egy négyfős diákcsapat.
Kevesen vannak a lányok a matekversenyeken
A nagy múltú, 1959 óta megrendezett Nemzetközi Matematikai Diákolimpián (International Mathematical Olympiad, IMO) 2007 óta stabilan körülbelül 10 százalék a női résztvevők aránya, a korábbi 48 évben pedig ennél is kevesebb volt. Az IMO-ra, ahogy az EGMO-ra is, a legtöbb országban szigorú, több körös, egész évben tartó kiválasztási folyamat alapján kerülnek ki a diákok. A résztvevők általában évek óta készülnek a versenyre, és vesznek részt felkészülésként egyéb középiskolai matematikaversenyeken, mint itthon az OKTV, az Arany Dániel Matematikaversenyek és a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok (KöMaL) pontversenye. Az objektív pontozású válogatóversenyek miatt a matematikai közösség nehezen tudná elképzelni a nemi kvóták bevezetését az IMO-n, sőt a lányok számára könnyített bejutás minden bizonnyal csak kiélezné a különbségeket a lányok és fiúk között.
Mivel azonban a nők jelenleginél magasabb arányú képviselete fontos a matematikai, természettudományos és műszaki területeken, sokan régóta gondolkodtak azon, hogy mivel lehetne a matematika iránt érdeklődő középiskolás lányokat az eddiginél jobban ösztönözni, tanítani és jutalmazni.
Erre vállalkozott az EGMO, ami anélkül tud a 14-18 éves korú lányoknak többletmotivációt biztosítani, hogy a lányok és fiúk részvételével zajló versenyt, az IMO-t torzítaná nemi szempontok alapján. Az EGMO akkor éri el kitűzött célját, ha minél több lány fog pozitívan és sikerélményekkel gazdagon tekinteni a matematikára. Mivel ahogyan a legtöbb területen, így a matematikában is sokat számít a személyes mentorálás és a pozitív visszajelzés, ezért egy nemzetközi versenyen való szereplés lelkesítheti a pályaválasztás előtt álló, tinédzser korú lányokat. Végső soron pedig remélhető, hogy a lányokban a megnövekedett önbizalom és matematikához való kedv miatt az IMO-ra is többen juthatnak majd ki, és többen választanak matematikához szorosan kapcsolódó pályát.
Magyarország mindig is sikeresen szerepelt az EGMO-kon. A verseny megrendezése óta minden évben az első 10 között végeztünk az országok versenyében, és összesen 7 aranyérmet, 8 ezüstérmet és 15 bronzérmet szereztünk. (A nemzetközi tudományos olimpiák szabályai szerint minden évben a versenyzők felső 8,3 százaléka szerez aranyérmet, majd 16,6 százaléka ezüstérmet és a következő 25 százaléka bronzérmet.) A 7 aranyérmes időrendi sorrendben: Csanaky Emese, Kabos Eszter, Baran Zsuzsa (3 aranyéremmel), Janzer Orsolya Lili és Kerekes Anna.
Érdemes még megemlíteni, hogy az országok versenyében a legutolsó három helyen végzett a PISA mérések éllovasa, Finnország, illetve a Magyarországot a PISA mérésben megelőző Luxemburg és Norvégia is. A matematikaversenyeken rendszeresen, így most is élmezőnyben szereplő Bulgária és Románia pedig a legutóbbi, 2015-ös PISA mérésben matematikában a mezőny második felében, Magyarország után szerepel.
A személyes mentorálás a kulcs
Magyarország híres a matematikai hagyományairól, de az EGMO-n való szereplés még ezekhez képest is kiemelkedő a nemzetközi mezőnyben. „A sikernek természetesen több összetevője van, és kinek-kinek talán kicsit más is – mondja Nagy Zoltán Lóránt, aki az EGMO csapatvezető-helyettese majd csapatvezetője volt összesen 6 évig. – Mindenképpen közös az összefüggések mély, tiszta megértésének képessége – egy olyan látásmód, ami túlmutat a megtanulhatón. Közös továbbá a versenyzőkben a sok-sok matekon való gondolkozással töltött idő, és általában nagyon sokban hozzájárul teljesítményükhöz családjuk és iskolájuk lelkiismeretes tanárainak támogatása” – mondja Nagy, aki szerint a versenyre való felkészülés „a matekozás mint hobbi öröméről is szól, de időnként bizony a sportolók olimpiai versenyére eltökélt felkészülésére is hasonlít.”
„Az EGMO számára az igazi siker egyfajta szemléletformálás lenne, ami a környezetükre hat: ha az eredmények hatására kevésbé kellene megküzdeniük a most gimnazista lányoknak és a következő évfolyamoknak azzal a visszatartó és elbátortalanító nézettel, hogy a matematika szeretete és művelése lányként csakis furcsa dolog lehet.”
Csapatot építenek, és az új barátságok is fontosak, nemcsak az eredmények
„A diákok felkészítése az év folyamán párhuzamosan, több szálon történik. Először is, a lányok felkészítését nem csak mi, EGMO felkészítők végezzük – mondja Fekete Panna, a magyar EGMO csapat idei vezetője, aki még maga is egyetemista. – Hozzánk elkötelezett, szorgalmas, kitartó középiskolás diáklányok jutnak el, akik szeretnének tovább fejlődni, és keresik is erre a lehetőségeket. Eljárnak szakkörökre, beküldik a levelező matematikaversenyek feladatait, önállóan készülnek a versenyekre. Mi is egy fejlődési lehetőséget kínálunk nekik, egy főleg volt EGMO-olimpikon egyetemistákból álló felkészítő csapattal.”
A felkészítők az év folyamán tematikus feladatsorokat küldenek a lányoknak, részletes segédanyagokkal, hogy az újonnan csatlakozó diákok se riadjanak vissza.
„Természetesen a versenyre külön is készülünk. A válogatóversenyek után a legjobban szereplő diákok meghívást kapnak az EGMO felkészítő hétvégénkre. Az utazó csapatba kerülő diákok emellett mentort is kapnak, aki segíti őket az általuk legkevésbé ismert témában elmélyedni – mondja Fekete. – A hétvége, illetve a leggyengébb téma erősítése a matematikai fejlődés mellett a lelki ráhangolódást is szolgálja, hiszen egy országot képviselni igen nagy teher a legfeljebb 18 éves diákok számára. Szerintem a legfontosabb, hogy a lányok matematikailag és lelkileg is fel legyenek készülve a versenyre, az adott pillanatban nyújtott teljesítményük ezen múlik.”
A szerző az Oxfordi Egyetem mesterszakos közgazdaságtan-hallgatója. Összes írása a Qubiten itt olvasható.