A Nemzetközi Hidrográfiai Társaság által 2000-től Déli-óceán néven önálló földrajzi entitásként számon tartott, a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz között áramló vízgyűrű a Föld legviharosabb területe. 

A 4 és 5 ezer méter közötti mélységben mind a 360 hosszúsági körön áthaladó, 21 ezer kilométer hosszan folyamatosan keletre tartó antarktiszi áramlás által mozgásban tartott Déli-óceán felszínét az alacsony nyomású déli-sarki front (más néven az antarktiszi konvergenciazóna) hatalmas erejű szelei és a 40. szélességi körtől a déli sarkkörig szinte egész évben tomboló ciklonális viharok korbácsolják egész évben. 

A rohamos tempójú globális felmelegedéssel járó klímaváltozás a Földnek ezen a területén évről évre fokozza a szelek erejét, magasabbra és magasabbra dagasztva az óceán hullámait – állapította meg egy a Science-ben megjelent tanulmány. 

Centikből méterek

Ian Young, az ausztráliai Melbourne-i Egyetem fizikai oceanográfusa és Agustinus Ribal, az indonéziai Hasanuddin Egyetem matematikusa összevetette és elemezte a meteorológiai műholdak és megfigyelőállomások, valamint az amerikai központú globális óceonográfiai bójahálózat adatsorait 1985-től kezdve.  Kiderült, hogy a vizsgált időszakban másodperceként 2 centiméterrel, vagyis 36 század kilométer per órával növekedett az átlagos szélsebesség évente. A legerősebb szelek pedig 10 százalékkal lettek gyorsabbak 1985 óta. Ennek hatására a hullámok átlag- és csúcsmagassága mintegy 30 centiméterrel növekedett az elmúlt 33 évben. 

A miheztartás végett: a déli féltekén tavaly májusban mértek meg egy 8 emelet magas, 23,8 méteres rekordhullámot. 

A kutatók szerint mindez kritikusan érinti a Déli-óceán szomszédságában élőket, Dél-Amerikától Új-Zélandon át Ausztráliáig és Indonéziáig: ha az óceáni szél erősebb és a hullámok magasabbak, akkor a viharok is sokkal pusztítóbbak lehetnek. 

A kutatók által feltárt jelenség a globális klímaváltozás egyik másodlagos, korábban kevéssé vizsgált mellékhatása. 

Az éghajlatváltozás óceánokra gyakorolt hatásairól az alábbi cikkeinkben írtunk korábban:

Durvább a felmelegedés, mint hittük, csak eddig ezt elrejtették a hőenergia javát tároló óceánok

Vajna Tamás tudomány 2018. november 9.

Az elmúlt 25 évben a világóceánok 60 százalékkal több hőenergiát tároltak el, mint amennyit a klímakutatók feltételeztek. Egy friss tanulmány szerint egységes cselekvés híján az eddig elképzeltnél is cudarabb világ jöhet az emberiségre.

Nagy baj van: emberemlékezet óta nem voltak ennyire melegek az óceánok

Dippold Ádám tudomány 2018. november 4.

Rekordot döntött az óceánok hőmérséklete: 1940 óta mérik, és 2018 első felében minden eddiginél magasabb volt. Közben a szárazföldön sem jobb a helyzet, sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok. Az idei év valamivel hűvösebbre sikeredett, de a La Niña, a lehűlés után hamarosan beköszönt az El Niño, így 2019 elején további felmelegedésre készülhetünk.