Az elmúlt 33 évben átlagosan 30 centiméterrel lettek magasabbak a Föld déli féltekéjén keletkező hullámok, az óceáni szelek sebessége pedig 10 százalékkal növekedett. Mindez a klímaváltozás kevésbé vizsgált másodlagos következménye, amely minden korábbinál pusztítóbb viharokkal sújthatja a partmenti szárazföldeket.
Hogyan használjuk a modern fizika különös elméletét, a kvantum-elektrodinamikát, hogy közelebb jussunk az anyag hullámtermészetének megértéséhez? A francia fizikus doktori disszertációja 1929-ben Nobel-díjat ért.
A rövid válasz: a foton se nem részecske, se nem hullám, hanem térben és időben hullámszerűen változó képesség, és amikor ez a képesség megváltoztatja valahol egy elektron állapotát, azt foghatjuk fel részecskehatásnak.
Sokkal több minden, és sokkal bonyolultabban, mint azt elsőre gondolná az ember. Rockenbauer professzor elmagyarázza az elektromágneses sugárzást.
Hullámok, rezgések és rezonanciák: működik-e a mérleg az űrben, és mi köze ennek a normál zenei A hanghoz? Rockenbauer professzor magyaráz.