Nagy baj van: emberemlékezet óta nem voltak ennyire melegek az óceánok

Amióta számon tartjuk a Föld hőmérsékletét, sorra dőlnek a rekordok, különösen az utóbbi években: 2015, 2016 és 2017 is dobogós volt hőmérséklet tekintetében, az idei év pedig csak azért maradt le a top háromból, mert beköszöntött a La Niña, amely lehűtötte a tengerfelszínt a Csendes-óceán középső és keleti területein. Ez egyébként természetes jelenség, csakúgy, mint bátyja, az El Niño; ez utóbbiról azt írja a Meteorológiai Világszervezet, hogy 70 százalékos valószínűséggel következik be az év vége felé, akkor pedig forró és száraz időt hoz magával. Így nem lehetetlen, hogy 2019 is a legforróbb évek között vonul majd be a történelembe, a Carbon Brief szerint pedig novemberben már be is köszöntött a jelenség, ezzel némileg emelve a 2018-as év hőmérsékletét.

A szervezet összefoglalója szerint a kilencvenes évek eleje óta a tengerszint körülbelül nyolc centiméterrel emelkedett – ez már egy jól érzékelhető változás. Nem sok jóval kecsegtet az üvegházhatású gázok kibocsátása sem: a 2018-as évben rekordmennyiségű metánt, szén-dioxidot és dinitrogén-oxidot mértek a légkörben. A sarki jég továbbra is olvad, így nem is csoda, hogy emelkedik a tengerszint; 2008-ban volt utoljára ennyi jég a Földön, ez a hatodik legalacsonyabb érték, mióta figyelik a jégtakaró állapotát a bolygón. 

Sötétkékkel a 700-2000 méteres mélységre, világoskékkel a felszíntől 700 méteres mélységre vonatkozó adatok.Forrás: CarbonBrief

A helyzetet súlyosbítja, hogy az olvadás tempója is felgyorsult: szeptemberig sorra dőltek a hőmérsékleti rekordok a sarkkörön túl, Skandináviában erdőtüzek pusztítottak, az alaszkai Anchorage-ban pedig még sosem mértek olyan meleget, mint 2018 nyarán. Ha mindez nem lenne elég, az extrém időjárás hatására még Svédország is összement: az ország legmagasabb pontja, a Kebnekaise teteje egyszerűen elolvadt. A sarki jégtakaró állapota sem kielégítő, hiszen ahelyett, hogy tisztességgel lenne elég ideje vastagodni, a jég már évek óta csak olvadozik, majd megszilárdul, így a tengeri jég 80 százaléka jelenleg mindössze egy-két éves.

Miért érdekes a tenger?

Miközben általában a légkör állapotáért szokás aggódni, vagy épp azért, mert a felmelegedés tönkreteszi a mezőgazdaságot, veszélybe sorolja a part menti településeket (sőt, még a sört is drágítja), az óceán hőmérséklete fontosabb, mint gondolnánk. Ez az érték ugyanis pontosabban mutatja a károsanyag-kibocsátás mértékét, mint a légkör hőmérséklete, mivel a kibocsátott gázok mindössze tíz százaléka melegíti a légkört, a maradék kilencven százalék a vizekben köt ki – és miután a bolygónk több mint hetven százalékát borítja víz, mindez erős globális hatással jár. 

Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont, a NOAA több mint háromezer robothajóval méri az óceánok hőmérsékletét. Az Argo flotta különböző mélységeken gyűjt adatokat, ezeket pedig műholdon keresztül továbbítja a tudósoknak. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy 1991 után jelentősen felgyorsult a felmelegedés, sőt, az a visszaesés, amelyet a kétezres években a légköri mérések mutattak, az óceánban nem volt megfigyelhető. Az 1991 utáni melegedésre is megvan a valószínű magyarázat: ekkortól ugrott meg az üvegházhatású gázok kibocsátása is, és az óceán hőmérséklete ezután kezdett olyan mértékben növekedni, hogy szinte minden év OHC (Ocean Heat Temperature) mérései új rekordokat döntögetnek.

Tovább emelkedik a tengerszint

Az El Niño idején a tengerszint emelkedése is felgyorsul – ez természetes, hiszen a melegebb időszakokban az olvadás is erősebb, így például 2014 és 2016 között is felgyorsult a folyamat. Sosem volt még annyi szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid a légkörben, mint most – legalábbis az elmúlt néhány millió évben nem.

Forrás: AVISO

A felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid a legnagyobb bűnös, a metán szerepéről pedig még mindig folyik a vita: egyesek szerint épp a mezőgazdálkodás jelenti a legnagyobb megoldandó problémát, ha a globális felmelegedésről és a klímacélok betartásáról van szó (többek között ezért is folynak a kutatások a mesterséges hús irányában), a kibocsátás mértéke furcsa módon hullámzik, miközben a másik két gázból egyre többet juttatunk a légkörbe. A mostani előrejelzések szerint az olvadás folytatódik, ezzel együtt pedig tovább nő a tengerszint, a sarki jég életkora pedig egyre csökken; az egy-két éve fagyott tenger sebezhetőbbé is válik, érzékenyebben reagál a további felmelegedésre. Az Antarktiszon kiolvadó édesvíz például külön réteget képez a tenger felszínén, így csapdába ejti a lejjebb fekvő, melegebb vizet, akadályozza a különböző hőmérsékletű vizek keveredését, a melegebb réteg pedig alulról olvasztja tovább a jeget, ezzel is felgyorsítva a jégréteg pusztulását. 

Az egész világot fenyegeti

Úgy tűnik, hogy ez az öngerjesztő folyamat nem csupán a jégréteget, és még csak nem is a hollandokat és egyéb tengerparti népeket fenyegeti, hanem az egész világot: a Golf-áramlat lassulása az időjárás változásához vezet, így minden eddiginél durvább viharok csaphatnak le a Földre. Ha további lassulás következik be az atlanti meridionális áramlási rendszerben (AMOC), az egész bolygó időjárása megváltozhat: a sós tengervíz felhígul, ez pedig hosszú távon viharokhoz, hőhullámokhoz, és természetesen a tengerszint további emelkedéséhez vezethet. 

A tudósok szerint a folyamat hatására Európában akár tíz fokkal is csökkenhet a hőmérséklet, akár a legutóbbi jégkorszakban, azt pedig, hogy mikor szűnik meg a Golf-áramlat, nem lehet megjósolni, így mielőbb meg kell állítanunk a lassulást – miután pedig bebizonyosodott, hogy ez is nagy mértékben az emberi tevékenységnek köszönhető, erre nem nagyon kínálkozik más mód, mint a károsanyag-kibocsátás mérséklése. Stefan Rahmstorf klímakutató szerint a helyzet ugyan aggasztó, de korántsem reménytelen: ha sikerül betartani a párizsi klímaegyezményben foglaltakat, és csökkenteni tudjuk a felmelegedés mértékét, talán még a Golf-áramlat is túlélheti az elkövetkezendő éveket.