Asztrokémia, a növényzet műholdas monitorozása, modern régészeti technikák: holnap ismét Budapest Science Meetup!

Május 9-én, este 7-re várunk mindenkit az idei negyedik Budapest Science Meetupra, az MTA Könyvtár és Információs Központba. Az első előadásban a csillagközi térben azonosított molekulák laboratóriumi modellezéséről, a másodikban a növényzet állapotának és változásának világűrből történő műholdas nyomonkövetéséről, a harmadikban pedig a 21. századi régészeti technológiák hazai alkalmazásáról lesz szó.

Mint a legtöbb meetupra, a mienkre is lehet a Meetup.com-on, illetve Facebook-on is regisztrálni, de nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Laboratóriumi asztrokémia

Tarczay György - ELTE TTK, Kémiai Intézet, Molekulaspektroszkópiai Laboratórium

A csillagközi térben azonosított molekulák száma 2018 végére meghaladta a kétszázat. Az utóbbi hetekben a HeH+ molekula azonosításáról több magyar hírportál is beszámolt. Az évről évre növekvő számú felfedezések nemcsak az egyre érzékenyebb teleszkópoknak köszönhetők, a csillagászati megfigyelések értelmezéséhez az egyre kifinomultabb laboratóriumi kísérletek is elengedhetetlenek. Az előadásban ilyen kísérletekről és műszerekről ejtek szót. Egy saját eredményen keresztül bemutatom, hogy egy laboratóriumi kísérlet hogyan segítette két molekula különböző asztrofizikai környezetekben észlelt kötött arányának megértését.

Az időjárás hatása a vegetációra: megfigyelések az űrből

Kern Anikó - ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék

Közismert, hogy a meteorológiai folyamatok meghatározó módon befolyásolják környezetünket, így a növényzet fejlődését és pusztulását is. Mivel életünket meghatározza a mezőgazdasági haszonnövények növekedése, a kitermelt fa mennyisége, és a tenyésztett állatok révén a legelők és kaszálók növényzete, tisztában vagyunk azzal, hogy milyen nagymértékben függünk a meteorológiai viszonyoktól és a természetes zavaroktól, melyeket akár kártevők is okozhatnak. Ennek ellenére nem teljesen ismert, hogy a meteorológiai folyamatok pontosan miképpen határozzák meg a növényzet növekedését, melynek hátterében a környezetünk összetett természete áll. A képet tovább bonyolítja az éghajlatváltozás, melynek következtében változik a növényzet fenológiai ciklusa, ami az egyik legnyilvánvalóbb indikátora az éghajlat megváltozásának.

A növényzet állapotának, produktivitásának (fotoszintézis általi szén-dioxid megkötésének) és fenológiai ciklusának folyamatos, globális léptékű vizsgálatára a legkiválóbb eszköz a műholdas távérzékelés. A műholdas adatok alapvető jelentőségű információt szolgáltatnak a nagy területeket borító növényzet állapotáról, fejlettségéről és a mezőgazdasági termésmennyiségről. Ennek köszönhetően az időjárás és rajta keresztül az éghajlat növényzetre gyakorolt hatása műholdak segítségével is vizsgálható. A vegetáció műholdas távérzékelésének alapja a felszín által visszavert napsugárzás űrbázisú platformon történő mérése.

Kutatásaink célja annak tisztázása, hogy a meteorológiai feltételek és a kártevőkhöz köthető zavarok hogyan befolyásolják a növényzet növekedését a tenyészidőszakban, és ez várhatóan hogyan fog módosulni a változó éghajlat hatására a Kárpát-medencében.

Lelőhelyek felderítési lehetőségei a 21. században, avagy tényleg jelöli-e az "X" a helyet?

Bödőcs András - ELTE BTK, Régészettudományi Intézet

Egyre több hír jut el hozzánk, amelyben a legújabb technológiák segítségével soha nem sejtett helyeken találnak rá a kutatók elfeledett civilizációk nyomaira. Vajon mennyire általánosak ma már a modern technológiai vívmányok a hazai régészetben és milyen lehetőségek rejlenek még bennük?