tudomány

A neuromarketing az agyműködés alapján mutatja meg, hogy szívesebben veszünk gyulai kolbászt, mint cabanossit

A fogyasztói neurotudomány olyan, tudatosan nem artikulált folyamatokat igyekszik vizsgálni, amiket kérdőíves kutatással nem feltétlenül lehet azonosítani. A Varga Ákos, a Corvinus Egyetem Marketing Intézetének docense által vezetett egyedülálló magyar kutatás például azt találta, hogy a hazai tesztalanyok tudat alatt előnyben részesítik a magyar termékeket a külföldiekkel szemben.

Meglepően sok kutató trükközik vagy csal a tudományos eredményekkel

Hatvanezer kutatót hívtak meg minden idők legnagyobb tudományos integritásról szóló felmérésére, de sok egyetem vonakodott részt venni benne, így végül csak 6800 kutató vallott az általa alkalmazott praktikákról. Kiderült, hogy a publikációs kényszer szüli a trükkös megoldásokat, és mivel az egész rendszert nem lehet újraírni, csak bizonyos jó gyakorlatok bevezetése segíthet.

Biden 250 milliárd dollárt költene a tudományra

A Science értesülései szerint az Egyesült Államok elnöke 180 milliárd dollárt irányoz elő kutatás-fejlesztésre és további 70 milliárd dollárt olyan területek finanszírozására, mint a járványok elleni küzdelem és a természettudományos alapkutatások.

A tudós és a vírus

Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.

Fizikusok a szépség bűvöletében? Sabine Hossenfelder frusztrációja érthető, szakterület-választása kevésbé

Fel lehet-e róni a fizikusoknak, hogy a Nagy Hadronütköztetőben nem jelent meg a megjósolt részecskék nagy része? Lehet-e fenomenológus, aki kvantumgravitációval foglalkozik, és miért nélkülözhetetlen a matematika? Wolf György, a budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa szerint csak részben áll meg a lábán a német fizikus fizikakritikája.

21. századi egészségügyi ellátásról álmodtunk, de hirtelen a 20. század elején találtuk magunkat

Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.

Rossz kód, jó döntés

Kap most hideget-meleget Neil Ferguson, a londoni Imperial College epidemiológus professzora, mert a modellező programról, amire Angliában a lezárásokat alapozták, kiderült, hogy nem túl szép, sőt helyenként hibás. Darwin majma szerint, aki maga is kutató Magyarországon, nem a tudósokkal kellene elvitetni a balhét.

A történész szakmában suttogva és félve ejtik ki azt a szót, hogy politika

„Soha még a magyar történetírásban ilyen nagy volumenű kutatási kapacitásbővítés nem zajlott le, mint az elmúlt évtizedekben. Történt ez mindenféle átlátható szakmai vita és a nemzetközileg elismert vonatkoztatási pontok figyelembe vétele nélkül” – Pető Andrea történész és Barna Ildikó szociológus folytatja a történetírás szabadságáról szóló vitát.

Ha a tudomány bezárkózik, tort ül a féltudomány

A tudományos álhírek korát éljük: újra divat a tudományban való kételkedés, de a tudomány túlhype-olása is rejt veszélyeket magában. Európa legnagyobb tudományos találkozóján, a Toulouse-ban megrendezett ESOF-on a legcsiszoltabb elmék gondolkoztak azon, hogyan felelhetnek a tudósok, tudománypolitikusok ezekre a kihívásokra.