Csak minden ötödik magyarnak van meg az összes foga – hogyan lehetne másképp?

Van egy betegség, amelyet a 2001-es Guinness Rekordok Könyve az emberiség “leghétköznapibb” betegségeként emleget. Egy betegség, amely a Center for Disease Control and Prevention szerint az USA felnőtt lakosságának közel felét érinti, és a felnőttkori fogelvesztések leggyakoribb oka a fejlett országokban. Pedig könnyen karbantartható és kezelhető lenne, és fele ennyi problémát sem okozna, ha a betegséggel küzdők időben ellátást kapnának.

Ez a betegség a fogágybetegség, amiről most a legaktuálisabb beszélni, mivel az Európai Parodontológiai Szövetség május 12-én tartja a European Gum Health Day nevű prevenciós napot, ami Magyarországon egészséges íny napjaként fut. Az idei téma a fogágybetegségek kapcsolata más általános megbetegedésekkel, az erről szóló prevenciós kampány kidolgozásában a Magyar Parodontológiai Társaság tagjaként én is részt vettem.

A fogágybetegség vagy parodontitisz a fog anatómiai tartószerkezetének pusztulásával járó betegség, amely hosszú távon a fogak elvesztéséhez vezethet. Igazi lassú gyilkos, sok esetben csak akkor ismerik fel, amikor a fogak stabilitása már annyira meggyengült, hogy nem marad más hátra, mint a foghúzás. A fogágy szöveteinek pusztulásáért a szájüregben normálisan is megtalálható baktériumok tehetők felelőssé, mégsem minden emberben alakul ki a betegség: az egyéni tényezők, genetikai megbetegedések mellett a fogágybetegség kialakulását segíti a rossz szájhigiéné, a dohányzás vagy például a cukorbetegség is.

Nem csak a fogak betegsége

A fogágybetegséggel kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévhit, hogy kizárólag a fogak megbetegedése. Ez az állítás egyszerűen nem igaz: bár maga a parodontitisz definíció szerint a fogak tartószerkezetét érinti elsődlegesen, a szervezeten belül egy sor másik megbetegedés vagy tünet megjelenésében lehet közvetlen vagy közvetett szerepe. 

A cukorbetegséggel való kapcsolata például kettős. Egyrészt nem megfelelően kezelt és kontrollált cukorbetegeknél közel háromszoros a fogágybetegség kialakulásának rizikója, de a meglévő fogágybetegség maga is negatívan befolyásolja a cukorbetegség lefolyását: a szájüregi gyulladás jelenlétében nehezebb a vércukorszint kontrollja, nehezebb uralni és irányítás alatt tartani a diabéteszt. 

A várandósok esetében különösen fontos, hogy felismerjék a fogágybetegséget. Meglévő parodontitisz esetében ugyanis megnövekszik a koraszülés, az alacsony születési súly és a preeklampszia (terhesség 20. hete után fellépő magasvérnyomás és proteinürítés) kockázata. A terhességgel összefüggő hormonális változások pedig a cukorbetegséghez hasonlóan visszahatnak a szájüregre is: várandósok esetén sokkal súlyosabbá válnak a fogágybetegség tünetei és az ínygyulladás, valamint felgyorsulhat a fogak körüli csontvesztés is.

A szív- és érrendszeri megbetegedések sem teljesen függetlenek a fogágybetegségtől. Kezeletlen fogágybeteség esetén akár két-háromszor is nagyobb lehet a szívinfarktus vagy az agyi érkatasztrófa kockázata, ami egyáltalán nem elhanyagolható.

Mindezek mellett pedig a parodontitisz az egyik leggyakoribb fogászati gócként képes a szervezet szájüregtől távolabbi területeire is baktériumokat és azok toxinjait szórni, és ezáltal ott tüneteket kiváltani. Könnyen előfordulhat például, hogy a fokozott hajhullás vagy ízületi gyulladás hátterében a fogágybetegség húzódik meg.

Csak minden ötödik magyarnak van meg az összes foga

Az elsőre rémisztőnek tűnő összefüggések azonban mind egy irányba mutatnak: arra, hogy a legjobb kezelés a megelőzés, tehát ha a betegséget időben felismerik, és megkezdik a kezelést. Ebben pedig az orvosok, fogorvosok mellett óriási szerep jut az egészségügyben nem jártas páciensre is: fel kell ismerni a kezdeti tüneteket, és nem szabad a végtelenségig halogatni a fogorvos felkeresését.

A magyar lakosság szájüregi egészsége nem mondható kielégítőnek. Az Eurobarometer 2010-es publikációja szerint a magyarok mindössze 19 százalékának van meg mindegyik természetes foga, míg az EU-tagállamok átlaga 41 százalék - ezzel az eredménnyel a legutolsók vagyunk az unióban. A problémák itthon már gyermekkorban elkezdődnek: egy 12 éves magyar gyereknek átlagosan 3 lyukas, tömött vagy hiányzó foga van, ami szintén a legrosszabb átlag az EU-n belül.

A fogágybetegség esetében van egy könnyen felismerhető és a betegség korai stádiumában is jelentkező tünet, amit ha komolyabban vennénk, sokkal korábban felismerhető lenne a baj. Ez a tünet a vérző íny. 

Mire figyelj?

A vérző íny szinte minden esetben valamilyen ínyt vagy a fog mélyebb tartószerkezetét érintő gyulladást jelez, amire figyelni kell. Aki tehát akár fogmosásnál, akár evésnél vérzést tapasztal a szájüregében, vagy reggel a tiszta párnahuzaton halvány vérfoltokat lát, mindenképpen forduljon szakemberhez. 

A korai diagnózist a fogápolási termékeket gyártó cégek sem igazán könnyítik meg. Sok fogkrém és szájvíz reklámja például a fogínyvérzés csökkenését vagy megszűnését ígéri, pedig ezek a szájápolási termékek sokszor elfedik a fogágybetegség kezdeti tüneteit. Csökkentik ugyan az ínyvérzést, de nem a kiváltó okokat szüntetik meg, így a betegség könnyen előrehaladhat, anélkül, hogy időben felismernék.

Ha tehát vérzik az íny, vedd komolyan. A fogágybetegség ma már kezelhető, a betegség karbantartható, és minél korábbi a diagnózis, annál valószínűbb, hogy elkerülhető a foghúzás.

Az egészséges ínyért magunk is sokat tehetünk, akár fogorvosok nélkül is. Naponta legalább kétszer mossunk fogat, és nemcsak úgy ímmel-ámmal, hanem helyes fogmosási technikával, gyermekkortól kezdve figyeljünk a megfelelő szájápolásra, és ha bármilyen vérzést, rossz szájszagot, rendellenességet tapasztalunk, ne várjunk a végtelenségig a szakember felkeresésével.

A szerző orvos, fogorvos, orvos-közgazdász, a Semmelweis Egyetem klinikai szakorvosa.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: