Rácsúzlizza magát áldozatára a gepárdnál is gyorsabb pókfajta

Egy különös amerikai póknak alig tapad a hálója, és mérge sincs, mégis hatékonyabban vadászik a többi póknál. Most már azt is tudjuk, hogy miért: a hálóját használja csúzlinak, azzal veti rá magát – a szó legszorosabb értelmében villámgyorsan – az áldozatára. A világ leggyorsabb pókjának a gyorsulása 773 méter/négyzetmásodperc. (Összehasonlításképp: a világ leggyorsabb szárazföldi állata, a gepárd gyorsulása 13 méter/négyzetmásodperc)

A perui csúzlipók különleges vadászstratégiájáról egy kutatócsoport már beszámolt egy márciusi konferencián, most tanulmányban is részletezték az ízeltlábú (Hyptiotes cavatus) trükkjét. A pók kúp alakú hálót sző, amelyet egyetlen szállal rögzít. A zsákmányra a rögzítéshez használt, a lábai segítségével pattanásig feszített húr végében ülve várakozik. Ha a hálóba beakad egy gyanútlan rovar, a pók elengedi a lábaival feszesre húzott szálat, aminek következtében őrületes sebességgel startol előre, miközben a háló rácsapódik áldozatára. A pók és a háló egyaránt teleportálni látszik: észrevehetetlenül mozdul el néhány centiméterrel. 

A saját szövésű csúzli működését részletező biológusok szerint a módszerben nem az a különös, hogy a pók valamilyen fizikai törvényszerűséget, ez esetben a rugalmas energiát használja ereje megsokszorozásához. 

Ilyesmire más ízeltlábú fajok is képesek, csak épp azoknak a teste módosult olyan módon, hogy segítse őket a táplálékszerzésben vagy a rejtőzködésben. A sáskarákoknak például az izomzata fejlődött úgy, hogy kalapácsszerű végtagjaikkal egy kilőtt lövedék erejéhez hasonló mértékű ütést legyenek képesek áldozataikra mérni. Egy trópusi ragadozó hangyafajtát pedig különleges, pörölyként lesújtó rágószerve segít a táplálékszerzésben. Kiakasztható állkapcsa segítségével a menekülésben is hatékonyabb. 

A csúzlipók azonban – hívják fel a figyelmet a kutatók – nem a saját testét, hanem egy eszközt, a hálóját használja ereje megsokszorozására. Ez pedig egészen emberi tulajdonság.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál rendszeresen hasonlókat?
Kövess minket Facebookon!