A magyarországi műtők harmadában nincs légkondicionáló, és ez komolyan veszélyezteti a betegek életét

„A műtőknek légkondicionáltnak kell lenni, a szaktárcának az a feladata, hogy ezt a nagy kórházakban, illetve ott, ahol egyébként komoly műtétek vannak, biztosítsa” – szögezte le július közepén Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közvetlenül az után, hogy a kánikulában a hazai kórházakban, sőt, azok jelentős részének még a műtőiben is uralkodó izzasztó hőségre vonatkozó problémafelvetést nem sikerült azzal elütnie, hogy „legutóbb talán egy olyan hírt kellett kommentálnom, hogy műtétek maradnak el a légkondicionálás hiánya miatt és nem volt igaz maga a hír”. 

A politikus nyilatkozata hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Magyar Kórházszövetség (MKSz) július végén vette a fáradtságot, és nem teljes, de azért a kórházi viszonyokat elég szemléletesen bemutató felmérést végzett arról, hogy a hazai betegellátó intézmények hány százalékának kellene a szaktárcához fordulnia annak érdekében, hogy felszereljék a légkondicionáló berendezéseket.

A szaktárca táncrendje elég hamar be fog telni

A villámfelmérésből az derült ki, hogy a gulyási követelményeknek a magyarországi műtőknek csak a kétharmada felel meg, az intenzív osztályoknak viszont már csak alig több mint a fele légkondicionált. Az ambulanciákon a betegvizsgálóknak csak a 10 százalékában elfogadható a hőmérséklet, míg a kórházi betegszobák 98 százalékában hírből sem ismerik a klímát. Az adatokat a Népszava beszámolója szerint 46 állami kórház szolgáltatta, az MKSz 108 intézményben tette fel a kérdéseket. 

A szervezet felméréséből kiderül, hogy sok kórházban még a klíma puszta megléte sem oldja meg a helyzetet, a meglévő készülékek legalább kétharmada ugyanis elavult. A válaszadó intézmények felének nincs pénze karbantartásra, ami sok esetben azért sem egyszerű, mert ahhoz az épületek teljes elektromos hálózatának cseréjére vagy legalább felújítására is szükség lenne. 

A nem megfelelő körülmények között működő műtők sorában nyugodtan lehet nagy presztízsű és ennek megfelelő forgalmú nagyvárosi, fővárosi intézményekre, vagy akár oktatókórházakra is gondolni. A Magyar Hang már július elején arról írt, hogy a budapesti Semmelweis Egyetem több klinikáján tartósan 30 Celsius-fok felett van a hőmérséklet a műtőkben. A nagy teljesítményű lámpák miatt a kánikulában egy műtét végére ez akár már a 40 Celsius-fokhoz is közelíthet. 

Bár az egyetem vezetősége cáfolni igyekezett a lap értesüléseit, az ott dolgozók név nélkül megerősítették, hogy az egyetem számos klinikáján évek óta nincs klíma a műtőkben. „Karbantartásról csak ígéretként lehet hallani, de enyhülést a műtő hőmérsékletében csak az ősz vagy egy markáns hidegfront hoz. (...) A 28-35 fok közötti műtői hőmérséklet, az izzadó kollégák, a folyamatos rosszullétek, a néhány helyen alkalmazott ócska és semmiféle munkahelyi előírásnak nem megfelelő mobilklímák nemcsak a betegek gyógyulását, a műtétek sikerességét veszélyeztetik, hanem a kollégák testi épségét is.”.

Nem arra kell, hogy ne legyen melegük

Kevesen tudják, hogy a légkondicionáló nem azért fontos, hogy az operációt végző orvos jobban érezze magát a műtőben. Sőt, a munkavégzésre alkalmasabb hőmérséklet okozta jobb közérzet a műtők temperálásának mindössze egy elhanyagolható mellékterméke. Az országos tisztifőorvos Magyarországon épp idén adott ki módszertani levelet arról, miként lehet a leghatékonyabban elejét venni a kórházi fertőzéseknek. Ebben külön fejezetet szentel a műtéti légtechnikára vonatkozó szakmai követelményeknek: 

  • A műtéti sebek exogén mikrobiális kontaminációjának egyik legfontosabb terjesztő közege a levegő, ezért a műtő levegőjének speciális követelményeknek kell megfelelnie.
  • A műtéteket mesterséges levegőellátó-rendszerrel rendelkező műtőben kell végezni.
  • A mesterséges levegőellátó rendszert a műtő és a környező területek, folyosók közötti pozitív nyomáskülönbséggel kell kialakítani. (Pozitív nyomáskülönbséggel egyirányú levegőáramlást kell biztosítani a műtőből a külső környezet felé.)
  • A műtők mesterséges levegőellátó rendszerét steril klímaberendezéssel kell biztosítani, ami legyen képes óránkénti 20-szoros légcserét biztosítani.
  • A műtőben nyáron sem lehet 25°C-nál magasabb hőmérséklet és 60%-nál magasabb relatív nedvesség.
  • A műtőben mért hőmérsékletet műtétenként javasolt dokumentálni.
  • A megfelelő részecskeszűrők és baktériumfilterek használata és cseréje a gyártó előírásai, a szakmai ajánlások, illetve a vonatkozó szabványok szerint történjen.
  • A bemenő levegő a mennyezeten keresztül érkezzen, a légelszívás a padlószint közelében történjen.
  • A split klíma és a mobil klíma alkalmazása nem biztosítja a műtőben előírt fenti paramétereket, alkalmazásuk növeli a sebfertőzés kockázatát, így nem alkalmazhatóak. 

„Az emberre is veszélyes fertőző ágensek többnyire az emberi test hőmérsékletén, 35-37 fokban érzik magukat a legjobban. Ezen a hőmérsékleten tudnak a legkönnyebben szaporodni és terjedni is. Ha a műtőben a levegő hőmérséklete közel azonos az emberi test hőmérsékletével, ez egyet jelent azzal, hogy a szóban forgó kórokozók a levegőben is éppolyan hatékonyan szaporodnak és terjednek, mint az emberi szervezetben” – magyarázta a Qubit kérdésére Vincze Balázs aneszteziológus, aki Debrecenben és az Egyesült Királyságban is dolgozik, hogy miért az emberi test hőmérsékleténél jóval alacsonyabb, 20-25 Celsius-fok körüli hőmérséklet jelenti az ideális hőmérsékletet a műtéti beavatkozásokhoz. 

Az óránként legalább hússzori légcserének ezen túl is van jelentősége. Hogy mennyire nem csak a hőmérséklet szinten tartása a fontos, azt kiválóan jelzi, hogy a temperálást még csak-csak megoldó mobilklímák használata a tiszti főorvos szakmai irányelvei szerint nemhogy nem elegendő, de egyenesen ellenjavallt. A megfelelő, egyirányú légcserét szavatoló berendezéseknek ugyanis a levegő páratartalmát is állandó szinten kell tartaniuk. 

A nagyobb nedvességtartalmú levegőben egyrészt ugyancsak könnyebben szaporodnak a baktériumok. Márpedig a műtőkben a beteg és az orvosok egyaránt növelik a levegő páratartalmát – pusztán azzal, hogy lélegeznek. A felső légutakban ráadásul csak úgy hemzsegnek a normál esetben ártalmatlan, de a legyengült, pláne a nyitott sebektől vérző emberekre halálos veszélyt jelentő baktériumok. Ilyen például a pseudomonas vagy az antibiotikumoknak való kiterjedt ellenálló képessége miatt az utóbbi években a sajtóban sokszor szereplő MRSA baktérium is – mondta Vincze.

A légcserének egyébként nemcsak a fertőzések, hanem a műtéti altatás szempontjából is óriási a jelentősége. A betegeket ugyanis a műtét közben úgynevezett balanszírozott anesztéziával altatják. Ez annyit jelent, mondta Vincze, hogy miután a drágább intravénás altatószerekkel a beteget mélyalvásba helyezik a műtéthez, ezt az állapotot már költséghatékonyabb módon, gáz állapotú anesztetikumokkal tartják fenn. Ennek a hatékonyságához azonban elengedhetetlen, hogy a beteg által be- és kilélegzett gáz aránya megegyezzen. Utóbbit pedig kizárólag kontrollált körülmények között, vagyis olyan légkondicionált szobában lehet megoldani, ahol a levegő hőmérséklete és páratartalma állandó. 

Mindennek még nagyobb a jelentősége a gyermekek műtéti előkészítése során, tette hozzá az aneszteziológus, mert őket gyakran nem a felnőtt anesztéziában megszokott zárt, hanem úgynevezett nyitott vagy félnyitott gázkörrel altatják. Ennek az a magyarázata, hogy így kisebb az oxigénhiányos, szakszóval a hipoxiás károsodás esélye. 

Légkondi kell, de ha nincs, akkor hogyan lesz?

„Nyilvánvaló, hogy vannak költségvetési keretek és korlátok, de szerintem olyan korlát nincs és nem is lehet, hogy műtőkben ne legyen légkondicionálás. (...) Az a véleményem, hogy ma ez az ország gazdasági erejét tekintve arra biztosan képes, hogy a műtők azok mindenhol, ahol nyáron műtenek, légkondicionáltak legyenek. (...) Az, hogy műtőkben ne legyen légkondicionálás, az szerintem nem elfogadható, és a kórház vezetőjének is ebben van személyes felelőssége, ha ott nem áll rendelkezésre költségvetési forrás, akkor az ÁEEK-hoz forduljon, ha ők se tudják megoldani, akkor az EMMI-hez, ha az EMMI se, akkor a kormányhoz” 

– javasolta a probléma megoldásaként az MKSz időközben elvégzett vizsgálódása nyomán Gulyás 2019. július 31-én.

Vincze szerint ugyanakkor az intenzív szobák levegőjének állandó hőmérséklete és páratartalma legalább olyan fontos, mint a műtőké: „A posztoperatív ellátás során, ha lehet, még nagyobb a fertőzés veszélye. Ha másért nem, hát azért, mert többnyire tovább tart, mint a beavatkozás. A betegek testéből – például a felesleges folyadékok, vagy a vizelet eltávolítása, esetleg a mesterséges lélegeztetés, illetve táplálás szükségessége miatt – mindenféle csövek lógnak ki, amelyek mentén a 35 fokos, a kívánatosnál magasabb páratartalmú levegőben gond nélkül szaporodó és terjengő baktériumok könnyebben okoznak fertőzéseket."

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.

Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata

Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.