16-29 éves vagy? Ezzel a játékkal összehasonlíthatod az életed a többi EU-s fiataléval

Hány veled egykorú fiatal férfi és nő él még a szüleivel? Hány százalékuk áll alkalmazásban? Milyen gyakran járnak mostanában moziba vagy koncertre? 

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat interaktív játékba szedte a 16-29 év közötti fiatalokról szóló adatait, és olyan online eszközt készített, amellyel mindenki megnézheti, mennyire uralkodó a generációjában az életstílus, amelyet ő választott (vagy kényszerült választani).

A játékban mindenki megadhatja a nemét, a korát és az országát, majd az élet négy különböző területére vonatkozóan tesznek fel kérdéseket: család; munka; szabadidő és tanulás; internet. Majd a válaszok után mutatják, mi jellemző az adott generációra az EU-ban, illetve mely tagállamok képviselik a szélső értékeket. 

Kiderül például, hogy a 25-29 éves magyar nők 51 százaléka volt már gyakornok valahol; az uniós átlag 50 százalék, a legkevesebben közülük Máltán (10 százalék), míg a legtöbben Cipruson (83 százalék) gyakornokoskodtak. Érdekesség, hogy Magyarországon az említett korosztályba tartozó nők 67,7 százaléka dolgozik, míg a férfiaknál ugyanez az arány 86,9 százalék. Ugyanebben a korcsoportban a nők 32,7 százalékának van diplomája, míg a férfiaknál 22,5 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (ez nem sokkal jobb, mint az uniós sereghajtó Olaszországban, ahol a 25-29 éves férfiaknak csak 21,4 százaléka szerzett diplomát).

Nagy hiányosság, hogy éppen a kereseteket nem lehet összehasonlítani, miközben köztudott, hogy a jóléti államokban e korosztály fizetőképessége jelentősen kisebb, mint az előző generációké a hasonló életszakaszukban. De a játék így is egy csomó érdekességet tartogat azoknak, akik szeretik a körülményeiket nagyobb látószögből vizsgálni. 

Kapcsolódó cikk a Qubiten:

Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál rendszeresen hasonlókat?
Kövess minket Facebookon!

A százéves Bálint gazda és az eltűnt vidéki művelt osztálybeliek

A joviális médiakertészként számon tartott Bálint György századik születésnapjára megjelent interjúkötet megélhetővé teszi azt a szakirodalomban ritkán tárgyalt, 20. századi időszakot, amikor a középbirtokos agrárelit társadalmi és technológiai értelemben is élen járt a vidék modernizálásában. A későbbi erőszakos kollektivizálás vidéken súlyosabb következményekkel járt, mint a nagyvárosokban.