Nem antifogyasztó a millenniumi nemzedék, csak egyszerűen szegényebb, mint az előző generációk
Pénzügyileg drasztikusan rosszabb a helyzete a millenniumiként is emlegetett Y-generációnak, mint az előző nemzedékeké volt – foglalható össze a Deloitte legfrissebb nemzedéki vizsgálatának eredménye.
A tanácsadó multi munkatársai – Kasey Lobaugh, Bobby Stephens és Jeff Simpson –az 1983 januárja és 1994 decembere közötti évtizedben születettek fogyasztási és költési szokásairól készített globális felmérést 42 ország több mint 13 ezer érintettjének megkérdezésével.
A felmérés egyik hipotézise az volt, hogy a millenniumi nemzedék vagy Y-generáció alapvetően változtatott a fiatal felnőtteket korábban jellemző fogyasztási szokásokon.
A kutatók ugyan észleltek némi attitűdváltozást, ám mint kiderült, az Y-generáció költekezési kedve nem ideológiai okokból vagy a divattrendek miatt csökkent. Az ok prózaibb. Az élet drágább, a pénz viszont kevesebb lett.
Avokádós pirítós vs. lakbér és diákhitel
A Deloitte felmérése szerint 2017-ben egy 35 év alatti felnőttnek 16 százalékkal többet kellett költenie lakhatásra, mint egy vele egykorúnak 2007-ben. Egy évtized alatt az egészségügyi kiadások 21 százalékkal, az oktatásra fordítandók pedig 65 százalékkal nőttek. Sőt, a globális adatok azt mutatják, hogy a diákhitel költségei 2004 óta összesen 160 százalékkal növekedtek.
A kutatók szerint az élelmiszerre, alkoholra, szórakozásra fordított összeg aránya alig változott az elmúlt két évtizedben. Vagyis a mai fiatal felnőttek nem a nemzedéküket kritizálók szerint finnyás ízlésüket fémjelző avokádókrémes pirítósra költik a pénzüket, hanem az egyre drágább kötelező kiadásokra.
A teljes munkaidőben dolgozó Y-férfiak átlagos reáljövedelme 18 százalékkal, illetve 27 százalékkal kisebb, mint az előző (X-), illetve a baby boom nemzedék tagjaié volt ugyanennyi idősen. A nőknél ez a különbség valamivel kisebb, 12 és 24 százalék.
Vagyis a kiadások növekedése mellett a bevételi lehetőségek csökkentek, ami meg is magyarázza, hogy nem a nemzedéki ízlés változása miatt nem vesznek új autót, vagy motorbiciklit, nem csapnak puccos esküvőt, vagy nem költenek elegáns vacsorákra annyit az Y-generáció tagjai, hanem mert egyszerűen nincs annyi pénzük, mint az előző nemzedékeknek volt ennyi idős korában.
Gyengülő optimizmus, növekvő utazási kedv
A kutatók szerint a nemzedék körében uralkodó gazdasági pesszimizmus kiváltója a fiatal felnőttek által is tapasztalt növekvő jövedelmi egyenlőtlenség mellett a társadalmi mobilitás ugyancsak növekvő hiánya lehet. De csökken a hagyományos tömegkommunikáció iránti bizalom is, amely tetézi a nagypolitikával szembeni szkepticizmust. Az Y-generáció nincs jó véleménnyel a üzleti szféráról sem, elsősorban azért, mert a vállalatok többsége szerintünk nem törődik az általuk folytatott tevékenység társadalmi és környezeti hatásaival. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a 2017 decembere és 2019 januárja között megkérdezetteknek már csak az 55 százaléka válaszolta azt, hogy az üzleti világnak pozitív hatása van a társadalomra, míg ezt a 2018-ben publikált hasonló vizsgálatban még 61 százalék vallotta.
Az Y-generáció értékskáláján az utazás és a világlátás szerepel az élen 57 százalékkal, a saját otthon vágya csak ezután következik 49 százalékkal. A közösségre gyakorolt pozitív hatás (46 százalék) pedig megelőzi a családalapítást és a gyerekvállalást (39 százalék).
Korábbi kapcsolódó cikkeink: