Hány veled egykorú fiatal férfi és nő él még a szüleivel? Hány százalékuk dolgozik? Milyen gyakran járnak mostanában moziba vagy koncertre? Az Eurostat interaktív játékba szedte a statisztikáit.
2100-ra 72,2 millió 80 évesnél idősebb lakója lesz a kontinensek, Magyarország népessége addigra 1,9 millióval csökken – derül ki az Eurostat prognózisából.
Lassú az átállás az európai autópiacon: még mindig csak 0,8 százalék a legalább részben akkumulátoros járművek aránya az EU-s autók között, Magyarországon pedig még rosszabb a helyzet.
Magyarország mindössze a tizenhetedik az EU krumplitermelőket felsoroló 28-as listáján.
A magyarok 30 százaléka eszik naponta zöldséget, ez az utolsó előtti Romániához képest is jelentős lemaradás, az uniós átlag pedig elérhetetlen távlatnak tűnik. Gyümölcsügyben egy kicsit jobb a magyar helyzet.
Az EU több jó sorsú tagállamában az idősebbek a fiatalabb generációnál több időt kezdenek el sportolásra fordítani, amint megszabadultak a munka terhétől. Tehát a pénzük és az egészségük is megvan hozzá, hogy nyugdíjas éveikben aktvak maradjanak. A Kelet-EU-ra nem ez a jellemző.
Csak a portugálok és a horvátok között vannak kevesebben, akik heti rendszerességgel sportolnak valamit. Biztató viszont, hogy a fiatalabb korosztályok körében már nem akkora a lemaradás. Bónusz: bemutatjuk a román csodát.
Magyarország fontolva halad az organikus gazdálkodás útján, meg sem közelítjük az uniós átlagot – derül ki az Eurostat adataiból. A szomszédos országok közül Ausztria és Szlovákia is elhúzott mellettünk.
Jól lehúzzuk az EU-s átlagot: csak a románok és a britek beszélnek kevésbé idegen nyelveken. A magyar középiskolások adatai még lesújtóbbak: elenyészően kevesen tanulnak legalább két nyelvet.
Nagyot nőtt a magyarországi foglalkoztatottság az elmúlt 5 évben, így egy kicsivel jobban állunk, mint az uniós átlag. A munkaerőhiány ugyanakkor drámai méreteket öltött.
Az elmúlt 18 évben csaknem megduplázódtak az árak Magyarországon, ezzel harmadikok vagyunk az unióban. Olyan alapvető szolgáltatások áremelkedése húzta felfelé az itthoni átlagot, mint az egészségügy, a lakhatás és az oktatás.
Az Eurostat hobbiról és tanulásról szóló listája alapján a magyarok szánnak a legkevésbé időt és energiát saját szívügyükre.