2007-hez képest 75 százalékkal nőtt a lakások, 64 százalékkal az albérletek ára, miközben az uniós átlag 20-21 százalék. Alig néhány olyan állam akad az EU-ban, ahol az évek során olcsóbb lett a lakhatás.
Kevéssel növekedett az életszínvonal 2019-ben Magyarországon az uniós átlaghoz képest, de továbbra is csak Horvátország és Bulgária van mögöttünk – az unión kívüli Törökország pedig előttünk. Egy főre jutó GDP-ben Magyarország sokkal jobban teljesít, mint fogyasztásban.
A helyben született és a bevándorló 30-34 évesek körében vizsgálja a diplomások arányát egy uniós statisztika. Mindez sokat elárul a bevándorlók integrációjának sikerességéről, de arról is, hogy hova gyűlnek a jól képzett szakemberek Európában.
Az EU-s listavezető Németországban 3,4, Magyarországon mindössze 1,3 százalék az ápolók részesedése a teljes munkaerőn belül. A volt szocialista országokban szinte sehol sincs elegendő nővér, derült ki az ápolók világnapján közzétett statisztikából.
Az Európai Unióban Olaszországban és Görögországban él a legtöbb idős, Magyarországon az uniós átlag alatt van a 65 év fölöttiek aránya. Vannak azonban olyan járások és kerületek, ahol az olaszországihoz hasonló az idős populáció.
A magyarországi átlagos óránkénti munkaerőköltség kevesebb mint egyharmada az ausztriainak. Csak a bolgár, a román és a litván munkaerő olcsóbb a magyarnál.
Igen, ez magabiztosan kijelenthető, 2019-ben jóval többen esküdtek, mint az előző évben. A szakminiszter által említett negyvenéves csúcs azonban valószínűtlennek tűnik. 1980-ban több mint 80 ezer házasság köttetett, tavaly az első három negyedéven 52 ezer. Ráadásul a házasok aránya tavaly is tovább csökkent a magyar társadalomban.
A 27 EU-tagállamból 21-ben létezik minimálbér, ennek összege azonban jelentős különbségeket mutat: Magyarországon az 500 eurót sem éri el, Luxemburgban meghaladja a 2000-t. Ha a minimálbér vásárlóerejét is figyelembe veszik, Magyarország már nem áll olyan rosszul.
Az Európai Unióban 2016-ban már a halálesetek több mint negyede következett be rák miatt. Magyarország évek óta vezeti a rákhalálozási rátát, de egy picit nálunk is javult az arány.
Az unióban már lassan az áramfogyasztás egyharmadát fedezik megújuló források, de Magyarország 8 százalékkal az utolsó előtti, és ez az arány alig-alig növekedett az elmúlt 10 évben. Hiszen itt van nekünk Paks.
Az uniós tagállamok közül Svédország használ legnagyobb arányban megújuló energiaforrásokat, a legrosszabb helyzetben pedig Hollandia van. Magyarország már majdnem elérte a 2020-ra kitűzött 13 százalékos arányt, de 2015-ben még ennél is jobban állt. Itthon a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál.
Magyarországon 2017-ben 9,8 nap volt a kórházi tartózkodás átlagos időtartama, ez uniós rekord. A lista végén Hollandia található 4,5 nappal.
Akárhogy ingadozott a születések száma az elmúlt évtizedben Magyarországon, a császármetszések aránya stabilan nőtt, jelenleg több mint 37 százalék. Cipruson már gyakoribb a császár, mint a vaginális szülés, de a csecsemőhalandóság is ott a legalacsonyabb.
A rengeteg állami ráfordítás miatt talán nem túlzás azt várni, hogy Magyarországon a sport a foglalkoztatásban is kiemelt területté váljon, az Eurostat országokra bontott adatokból azonban nem ez derül ki.
Az Eurostat statisztikusai szerint 2017-ben 157 szándékos emberölés történt Magyarországon. Ezzel az ország a hatodik a 100 ezer főre vetített szándékos emberölések számát tekintve a kontinensen. Az ORFK viszont csak 90 esetről tud.
Október 17-e a szegénység napja, ebből az alkalomból sokatmondó statisztikákat tett közzé az Eurostat. Magyarországon javul a helyzet: ami a szegénységet illeti, valamivel jobban állunk, mint az uniós átlag. Az élvonaltól azét még messze járunk.
Az Eurostat a 11-16 évesek által tanult nyelvek számát vizsgálta, és ordító különbségeket talált a tagállamok között. Magyarország az utolsó helyen áll.
Az összes uniós kormány közül a magyar államvezetés költi a költségvetés legmagasabb százalékát sportra és rekreációra. Ehhez képest a magyar az egyik legkevesebbet mozgó nemzet az unióban.
Hány veled egykorú fiatal férfi és nő él még a szüleivel? Hány százalékuk dolgozik? Milyen gyakran járnak mostanában moziba vagy koncertre? Az Eurostat interaktív játékba szedte a statisztikáit.
2100-ra 72,2 millió 80 évesnél idősebb lakója lesz a kontinensek, Magyarország népessége addigra 1,9 millióval csökken – derül ki az Eurostat prognózisából.
Lassú az átállás az európai autópiacon: még mindig csak 0,8 százalék a legalább részben akkumulátoros járművek aránya az EU-s autók között, Magyarországon pedig még rosszabb a helyzet.
Magyarország mindössze a tizenhetedik az EU krumplitermelőket felsoroló 28-as listáján.
A magyarok 30 százaléka eszik naponta zöldséget, ez az utolsó előtti Romániához képest is jelentős lemaradás, az uniós átlag pedig elérhetetlen távlatnak tűnik. Gyümölcsügyben egy kicsit jobb a magyar helyzet.
Az EU több jó sorsú tagállamában az idősebbek a fiatalabb generációnál több időt kezdenek el sportolásra fordítani, amint megszabadultak a munka terhétől. Tehát a pénzük és az egészségük is megvan hozzá, hogy nyugdíjas éveikben aktvak maradjanak. A Kelet-EU-ra nem ez a jellemző.
Csak a portugálok és a horvátok között vannak kevesebben, akik heti rendszerességgel sportolnak valamit. Biztató viszont, hogy a fiatalabb korosztályok körében már nem akkora a lemaradás. Bónusz: bemutatjuk a román csodát.
Magyarország fontolva halad az organikus gazdálkodás útján, meg sem közelítjük az uniós átlagot – derül ki az Eurostat adataiból. A szomszédos országok közül Ausztria és Szlovákia is elhúzott mellettünk.
Jól lehúzzuk az EU-s átlagot: csak a románok és a britek beszélnek kevésbé idegen nyelveken. A magyar középiskolások adatai még lesújtóbbak: elenyészően kevesen tanulnak legalább két nyelvet.
Nagyot nőtt a magyarországi foglalkoztatottság az elmúlt 5 évben, így egy kicsivel jobban állunk, mint az uniós átlag. A munkaerőhiány ugyanakkor drámai méreteket öltött.
Az elmúlt 18 évben csaknem megduplázódtak az árak Magyarországon, ezzel harmadikok vagyunk az unióban. Olyan alapvető szolgáltatások áremelkedése húzta felfelé az itthoni átlagot, mint az egészségügy, a lakhatás és az oktatás.
Az Eurostat hobbiról és tanulásról szóló listája alapján a magyarok szánnak a legkevésbé időt és energiát saját szívügyükre.