Részecskegyorsítóval olvassák a titokzatos herculaneumi tekercseket

A Kentucky Egyetem egy kutatócsoportja szerint végre megfejthetik a kétezer évvel ezelőtt összeégett herculaneumi tekercsek titkát. A papiruszokat 1750-ben tárták fel Lucius Calpurnius Piso Caesoninus villájában, ezzel ez az egyetlen korabeli könyvtár, amely rámaradt az utókorra, sajnos a nagy részük azonban annyira megégett, hogy a régészek javarészt csak találgatni tudtak róla, hogy milyen iratokról lehet szó. 

A megtalálásuk után több módszerrel is megpróbáltak betekinteni a papiruszokba, amelyekből összesen 1800 darab került elő. A tekercsek kigöngyölése jóvátehetetlen károkat okozott az elszenesedett papiruszban, a néhány felismerhető betű alapján valószínű, hogy görög filozófiai szövegekről lehet szó. A töredékek alapján Zénón epikureus filozófus egy eddig ismeretlen művét és római drámákat azonosítottak. A kezdeti kísérletek kudarcai után a szakértők inkább félretették a tekercseket, mielőtt további károkat okoztak volna bennük. A leleteket azóta a nápolyi Nemzeti Könyvtárban és a párizsi Institut de France gyűjteményében őrzik.

Algoritmus olvassa majd, amit az ember nem tud

Brent Seales, a Kentucky Egyetem kutatója a brit Diamond Light Source részecskegyorsító segítségével próbálja feltárni a papiruszok titkait – erre a hagyományos röntgenes eljárások nem alkalmasak, mivel a szövegeket szénalapú tintával írták, amelyet nem lehet kimutatni az elszenesedett papiruszon. 

Egy darab herculaneumi papirusz a Diamond Light Source laboratóriumábanFotó: GEOFF CADDICK/AFP

A kutatók két érintetlen tekercset, valamint több töredéket vizsgálnak, a felvételek alapján a későbbiekben egy algoritmus próbálja meg virtuálisan kibontani az elszenesedett tekercseket. Seales nem számít azonnali átütő sikerre, de bízik benne, hogy az ősi szövegek idővel olvashatóvá válnak majd. A csapat munkáját egy algoritmus is segíti: ettől azt várják, hogy felerősíti a szabad szemmel alig látható írást.

A törékeny iratokat különös óvatossággal kezelik majd: az Institut de France könyvtárának igazgatója, Francoise Bérard személyesen helyezi el őket a külön erre a célra gyártott speciális tartókban, a vizsgálat előtt pedig csak különlegesen képzett restaurátorok férhetnek majd hozzá a tekercsekhez. Seales szerint a korábbi destruktív próbálkozások sem voltak hiábavalóak: a korábbi kísérletek nyomán létrejött töredékek adják majd a gerincét annak az algoritmusnak, amely a bontatlan tekercsek szövegét elemzi majd.