Autókiállítás azoknak, akik arra kíváncsiak, milyen lesz autózni 10 év múlva
Autókiállításból sokféle van; szerencsére, tegyük hozzá, mert így ki-ki megtalálhatja a kedvére valót. Az autókat sokan szeretik, csak éppen nem egyformán és nem ugyanazért. Máshogy viszonyul az autózáshoz a régi katalógusokat böngésző veteránautó-restaurátor, mint egy betanított munkás, aki hengerfejet sorjáz Győrben. Van, aki a BMW-je slusszkulcsát pörgeti az ujján, és van, aki a BMW gyárét, de hiába a márkabarátság, mindkettőjüknek más jut eszébe az autózásról. Épp ezért egy autókiállításon sem ugyanazt keresik.
Az ilyen rendezvényekben nagyjából annyi a közös, hogy mindegyiken megjelenik egy vagy több érdeklődő, hogy érzékszervi gyönyört éljen át egy vagy több autó tetszőleges tulajdonságaitól. Hogy ezekkel a tulajdonságokkal a vásárlót, az autószerelőt, a hobbistát, a márkarajongót, a versenyzőt, vagy a gépbeállító munkást próbálják lenyűgözni, az már a szervezőkön múlik.
Az Automotive Hungary szervezői nem a könnyű ellenállás irányába mozdultak, amikor hét évvel ezelőtt megrendezték az első, kimondottan a szakmának szóló autóipari seregszemlét. Hogy mégis jól döntöttek, azt a rendezvény növekvő népszerűsége bizonyítja. Tavaly a 15 különböző országból érkezett 255 kiállító összesen 7600 négyzetméternyi területet foglalt el.
Szép eredmények – pedig ez egy szakmai fórum, nem közönségtalálkozó
Az Automotive Hungary 2019 a kemény magot célozza: azokat, akik nem a karosszériában gyönyörködnek, hanem a motorban, és nem a bőrülés, hanem a motorolaj illatától válnak izgatottá. Azokat, akik nem arra kíváncsiak, hogy milyen autót lehet kapni ma, hanem arra, hogy a tíz év múlva kaphatók milyenek lesznek, és mivel fogják gyártani őket.
A 2019-es expó a teljes járműipari ágazati mátrix bemutatására törekszik. Grandiózus vállalkozás, és egyben magyarázat arra, hogy miért fest ilyen eklektikus képet a programfelhozatal: gépgyártás, jövőkutatás, networking, üzlet és trendek. Beülhetünk német anyanyelvű öltönyös felsővezetők szakmai előadásara, de összefuthatunk friss diplomával kilincselő álláskeresőkkel is. Lesznek programok, amik a járműipar szoftvermérnökeit érdekelhetik, meg olyanok is, amik az anyagkutatókat fogják. Mindennek a maradéktalan élvezetéhez persze nem árt egy mérnöki diploma, de a tavalyi rendezvénylátogatási statisztikák szerint a résztvevők 38 százaléka birtokol (legalább) egyet.
A kiállítók 15-20 százaléka külföldről érkezik, de a legnagyobb magyarországi járműgyártók – az Opel, az Audi, a Mercedes és a Suzuki – is saját standdal készülnek. A kiállítók listáján megtalálhatók a fontosabb hazai és nemzetközi alkatrészgyártók, a gyártási folyamatokkal és beszállítói szolgáltatásokkal házaló cégvezetők, illetve a járműipari berendezések gyártói is.
A kiállításon a beszállítók részvételi aránya a legmagasabb, de ez elsősorban a hazai járműipar struktúrájának köszönhető, nem annak, hogy direkt az ő szájízükhöz igazították a programot. A rendezők gondoltak a holnapra is. „Az önvezető autó – a jövő mobilitása” címmel tart előadást Toralf Trautmann professzor, a Drezdai Alkalmazott Tudományok Egyetemének tanszékvezetője. Egy másik, ugyancsak jövőfókuszú cím: „Az e-mobilitás befektetése a jövőbe”. És így tovább: „Kollaboratív robotok és MI alkalmazások”; „Robotok gyártásba integrálását támogató európai uniós források”; „Mesterséges intelligencia és az autóipar”.
Mindig érdekes látni, hogy az elektronikai, informatikai és járműipari fejlesztések milyen irányba terelik az autógyártás jövőjét, de ha sokallanánk a sci-fit, részt vehetünk üzleti kerekasztalokon is. A Volvo Csoport például még sosem tartott beszállítói fórumot Magyarországon, de most szakítanak ezzel a rossz szokásukkal. A svéd vállalat a magyar autóipar beszállítói kapacitásaira és a magyarországi cégekre kíváncsi; potenciális partnerként kezeli őket. A magyar beszállítóknak ez remek lehetőség, hogy megismerkedhessenek a Volvo beszerzési és együttműködési politikájával, és eldönthessék, szívesen dolgoznának-e egy évi 3,2 milliárd eurós forgalmat bonyolító vállalattal.
Persze, ez inkább óvatos tapogatózás, nem vérrel aláírt szerződés, de a kiállításnak célja, hogy állásbörzeként is működjön. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a résztvevők feltölthetik az álláshirdetéseiket a hivatalos honlapjukra. A rendezvényen kerül sor az ötödik TECHTOGETHER versenyre is, ami elsősorban a műszaki pályát népszerűsíti a fiatalok körében, de az is cél, hogy a műszaki felsőoktatásban tanulók szorosabb kapcsolatba kerülhessenek a járműipari cégekkel. A Széchenyi István Egyetem csapatkapitánya, Pusztai Zoltán a tavalyi versenyről azt mondta, hogy számos olyan vállalattal találkozott a versenyen, akiknek szívesen dolgozna a tanulmányai befejezése után.
És ha már verseny: a tavalyi Automotive Hungary-n meghirdetett Innovációs és Termékdíj pályázat is csúcsteljesítményre ösztönöz: a szakmai zsűri idén 3 nagydíjat és 2 különdíjat oszt ki. Ha megmérettetnénk magunkat, ez remek alkalom lehet, de
az Automotive Hungary alapvetően nem a versengést ösztönzi, hanem az együttműködést.
Egy jó ötlet nem feltétlenül kerül sokba – az innováció és az alacsony költségvetés nem zárják ki egymást –, de az IoT (internet of things), a digitális folyamatok és az új üzemanyagforrások olyan szinten alakították át a vásárlói szokásokat, a gyártást, valamint a gyártók és beszállítók közti információáramlást, hogy azt lehetetlen egyedül nyomon követni.
Az autóipar nem magányos vállalkozás, hanem kollektív, globális folyamat. Persze, ma is akadnak megszállottak, akik kézműves módszerekkel építenek kisszériás országúti versenyautót. Ennek is megvan a romantikája, de a nagy pénzeket a multik, illetve a körülöttük nyüzsgő beszállítók mozgatják meg. Egy modern autó gyártásához a világ minden nemesfémjére, kompozitjára, szilíciumlapkájára és know-how-jára szükség van. A világ minden tájáról összeszedett nyersanyagokat nemzetközi tervezőcsoportok, gyártók, összeszerelő üzemek és értékesítők változtatják kész termékké, és juttatják el a vásárlókhoz.
A szervezők alacsonyan hagyták a belépési küszöböt: ha kiállítóként vennénk részt a rendezvényen, már néhány százezer forintért bérelhetünk egy félszobányi strandot. Láthatóan törekedtek rá, hogy az ipar kisebb és nagyobb szereplői egyaránt megvethessék a lábukat. A rendezvény jó alkalom arra, hogy ezek a szereplők egymásra találjanak.
Mert a fejlődéshez partnerek kellenek; a saját szakállára dolgozó tervezőmérnöknek éppúgy, mint a nemzetközi multik topvezetőinek. Mindketten mást keresnek, de itt mindketten megtalálhatják a számításukat. A mérnökök szakértőkkel vitathatják meg, hogy egy-egy innovatív ötletük mennyire életképes a gyakorlatban; a cégvezetők meg képzett munkaerőre vadászhatnak, illetve együttműködési lehetőséget kereshetnek az oktatási és kutatóintézetekkel.
A rendezvényre mindenki más okból érkezik, de egy kis szerencsével és networkinggel ezek az okok közös céllá állhatnak össze. Ezért érdemes idejönni: hogy megismerjük az iparág többi szereplőjét, kapcsolatokat építsünk, és együttműködési lehetőségeket keressünk. Aki üzletelni megy a rendezvényre, az jó eséllyel fog is: a résztvevők visszajelzései alapján a tavalyi beszállítói fórumon is több sikeres üzletkötés történt. És hol máshol találhatnánk könnyebben üzleti partnert, mint ott, ahol a legmagasabb az egy négyzetméterre eső iparági résztvevők száma?
(Az online regisztrációs űrlap kitöltésével a Qubit-olvasók naponta egyszer ingyen léphetnek be a rendezvény területére.)
Időpont: október 16-18.
Helyszín: Hungexpo