Peter Handke 2014-ben még az irodalmi Nobel-díj megszüntetését követelte, most megnyerte

Egyszerre ítélték oda a tavalyi és idei irodalmi Nobel-díjat csütörtökön Stockholmban. Két nagyon különböző karakter kapta: Olga Tokarczuk lengyel írónő és Peter Handke osztrák író, akik művészi munkásságuk mellett közéleti szerepvállalásukról is híresek, igaz, nagyon is eltérő okok miatt. 

Tokarczukot azzal vádolták, hogy istentagadó és az ökoterrorizmust támogatja, Handkét pedig „szerbofíliája” miatt támadták, miután a délszláv háború során Milošević pártját fogta.

Ökoterrorista? Nobel-díjas

Az 1962-ben született Olga Tokarczuk lengyel írónő első regénye, az Őskönyv nyomában 1993-ban jelent meg, az igazi áttörést azonban harmadik könyve, az Őskor és más idők hozták meg számára 1996-ban. Az előbbi könyv magyar nyelven 2000-ben, az utóbbi 2011-ben jelent meg. 

Fő művének a Księgi Jakubowe (Jakub könyvei) című, vallási témájú nagyregényét tekintik (legalábbis a Svéd Akadémia külön és hosszan méltatja a könyvet), amelyhez a pszichológus végzettségű írónő éveken át folytatott kutatómunkát. A művet Tokarczuk hat éven keresztül írta, három világvallást érint, és egy új messiás megjelenéséről szól. 

Olga TokarczukFotó: BEATA ZAWREL/AFP

Az írónő 2018-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat a Begunok című regényéért, egy 2009-ben megjelent regénye, a Prowadź swój pług przez kości umarłych (Hajtsad szekeredet és ekédet a holtak csontjain át) alapján készült film, a Spoor / Pokot pedig a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve díjat kapott. Ez utóbbi regénye miatt a lengyel média keresztényellenesnek kiáltotta ki a vegán, feminista írónőt, a filmről pedig azt állították, hogy az ökoterrorizmust támogatja. Az alkotást Lengyelország a 2018-as Oscar-díjra is nevezte, de végül nem jelölték a díjra.

Az eredetileg pszichológusként végzett írónő prózáját áthatják a mitologikus, metafizikai és jungi vonások, az Őskor és más idők című regényét a Nobel-bizottság közleménye az 1989 utáni lengyel irodalom kiemelkedő példájaként emlegeti. A bizottság tagjai szerint Tokarczuk a hétköznapi életből, térképekből és gondolatkísérletekből építkezik, a világra pedig mintegy felsőbb perspektívából tekint, mesterien elegyítve a fikciót a valósággal. 

Tokarczuk a közéletben is aktív, hazájában botrányt kavart, amikor a Jakub könyveiért odaítélt Niké-díj átadóján élesen bírálta a lengyel kormány menekültpolitikáját. A beszédében antiszemitának is nevezte a lengyel kormányt, emiatt halálos fenyegetéseket is kapott.

Magyarul az Őskönyv nyomában, az Őskor és más idők, a Bizarr történetek, a Nappali ház, éjjeli ház és a Sok dobon játszani című kötetek jelentek meg tőle, illetve néhány részlet az eddig még le nem fordított könyveiből.

Handke: ideje lenne eltörölni a Nobel-díjakat

Peter Handke osztrák írót, költőt és drámaírót a huszadik század második felének egyik legjelentősebb német nyelven alkotó szerzőjeként tartják számon. Első regényét (Die Hornissen) 1966-ban publikálta, első, 1969-es színdarabja pedig azzal keltett feltűnést, hogy a szereplők folyamatosan a nézőket inzultálták benne. Az író visszatérő témája, hogy a hétköznapi nyelv, a valóság és a racionálisnak tűnő rend gúzsba köti az embert, és a látszólag rendezett világ mögött irracionalitás, zűrzavar és őrület lappang. 

Peter HandkeFotó: ALAIN JOCARD/AFP

Handke forgatókönyvíróként is aktív, saját műveinek megfilmesítésében ilyen minőségében is dolgozott, több Wim Wenders-filmben is közreműködött. Legismertebb együttműködésük az 1987-es Berlin felett az ég. Magyarul 1975-től 1990-ig hat kötete jelent meg, a legismertebb közülük A kapus félelme tizenegyesnél, ez négy kisregényt tartalmaz.

Handke a délszláv háborúk idején nagy feltűnést keltett azzal, hogy nyíltan támogatta Slobodan Miloševićet, sőt, beszédet is mondott a temetésén, ezért végül nem vette át az abban az évben eredetileg neki ígért Heinrich Heine-díjat, amelyet az azt odaítélő bizottság közül többen vissza is vontak volna tőle. A Svéd Akadémia mostani döntése ellen emiatt többen is tiltakoztak, sokan eleve különösnek tartják, hogy egy ilyen ellentmondásos figurának ítélték az idei irodalmi díjat. A szerző tagadta, hogy valaha is tagadta volna a srebrenicai mészárlást, ahogy ezzel többen vádolták, és hangsúlyozta, hogy csak a szerbek nézőpontját szerette volna megmutatni. Azt az alkalmat, amikor valóban tagadta a srebrenicai mészárlást, és a szerbek sorsát a holokauszthoz hasonlította, a későbbiekben nyelvbotlásnak minősítette.

Handke 2014-ben azt nyilatkozta a Die Presse című osztrák lapnak, hogy ideje lenne eltörölni az irodalmi Nobel-díj intézményét. Német nyelven több tucatnyi saját műve és fordítása jelent meg különböző műfajokban, magyarul ezeknek csak töredéke olvasható. Magyarországon is ismertebb művei közé tartozik a Kaspar című dráma, A kapus félelme tizenegyesnél címmel megjelent négy kisregény, amelyből Wim Wenders rendezésében film is készült, és amelynek Handke és Wenders írta a forgatókönyvét, a Gyerektörténet, az Ismétlés és a Végre egy kínai című regény. 

A díjakat és a velük járó kilencmillió svéd koronás (körülbelül 276 millió forintos) összeget december tizedikén, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át a stockholmi díjátadó ceremónián.