A magyar rendőrség jóval kevesebb emberölésről tud, mint az Eurostat

2019.11.07. · tudomány

Magyarországon az európai statisztikai hivatal szerint jóval több szándékos emberölés történt, mint ahogy ezt a magyar hatóságok kommunikálják. 

Az Eurostat szerdán publikált adatsora szerint az egész kontinensen Magyarországon a hatodik legtöbb a 100 ezer főre jutó szándékos emberölések száma. Ebben a mutatóban az Eurostat adatai szerint az országot csak Litvánia, Lettország, Észtország, Málta és Belgium előzi meg. 

Az európai adatsor szerint mindenesetre Európa biztonságosabb hely lett az utóbbi években. 2017-ben Európában az egyes országok rendőrségi adatai alapján mintegy 5200 szándékos emberölés történt, ami 19 százalékos csökkenés a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest. Magyarországon viszont, ahogy az alábbi ábrából is kiderül, 2015 előtt rendre kevesebb emberölés történt.

Szándékos emberölések száma 100 ezer lakosra vetítve Európa országaiban
photo_camera Szándékos emberölések száma 100 ezer lakosra vetítve Európa országaiban Fotó: Eurostat

Az összes emberölés közel ötödét Franciaországban követték el, Németországban 738, Angliában és Walesben 726, Olaszországban 371 embert öltek meg előre megfontolt szándékkal. A Magyarországnál számszerűleg lényegesen veszélyesebbnek tűnő országokban viszont a 100 ezer főre jutó emberölések száma alacsonyabb, mint Magyarországon. A Magyarországra vonatkozó európai adatok szerint 2017-ben összesen 157 embert öltek meg.

Szándékos emberölések száma az Európai Unióban
photo_camera Szándékos emberölések száma az Európai Unióban Fotó: Eurostat

Eltűnt 67 emberölés

Az Eurostat tehát úgy tudja, hogy 2017-ben 157 embert öltek meg Magyarországon előre megfontolt szándékkal. Az Országos Rendőr-főkapitányság hivatala szerint viszont csak 90-et. Ezt ma reggel közzé is tette a rendőrség „A valós emberölési adatok” című közleményben. Ha a rendőrség adata lenne a helyes, az azt jelentené, hogy 100 ezer lakosra mintegy 0,92 emberölés jutott két éve, amivel a lista közepére, Dánia és Szlovénia közé kerülnénk. 

Megkérdeztük az Eurostat statisztikusait, mi lehet az adatsorok eltérésének az oka. Válaszukban azt írták, hogy statisztikáik elkészítéséhez a magyar Központi Statisztikai Hivatal definícióiból és adatsorából dolgoznak. Kérdéseinkkel az ORFK-t is megkerestük, tőlük nemcsak azt kérdeztük meg, hogy hová tűnhetett el 67 emberölés, hanem azt is, hogy a szándékos emberöléseket mekkora arányban követik el magyar, illetve külföldi állampolgárok. Az ORFK megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „a közleményen túl bővebb információt nem kívánunk adni”.  

A magyarázat az is lehet, hogy a rendőrség úgynevezett követő statisztikát használ, amely a lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást. A rendszer (Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika) a bűncselekményeket nem az elkövetés ideje, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja szerint tartalmazza. 

Kapcsolódó cikk a Qubiten:

link Forrás