Az emlősök szervezetében termelődő inzulin védelmet nyújthat a szúnyogoknak olyan trópusi betegségekkel szemben, mint a nyugat-nílusi vagy a Dengue-láz, illetve a Zika-vírus okozta, a terhes nőkben a magzati fejlődést súlyosan károsító fertőzés. Miután a szóban forgó betegségekre nincs gyógymód, másféle módszerrel kell az emberek egészségvédelméről gondoskodni. A szúnyogok által terjesztett betegségek a vírusgazdában, a rovarokban megfékezhetők, inzulinnal – írta október végén a Cell Reports szaklapban a Washingtoni Egyetem kutatócsoportja.

A trópusi betegségek elleni hatékonyabb védekezést nemcsak az sürgeti, hogy a trópusi és szubtrópusi területeken élők folyamatosan ki vannak téve a jelenlegi módszerekkel hatékonyan sem gyógyítható, sem megelőzhető, többnyire szúnyogok terjesztette fertőzéseknek. A globális éghajlatváltozás következtében az eredetileg csak trópusi, szubtrópusi övezetben élő rovarfajok az utóbbi években egyre északabbra húzódnak, és fertőznek. A nyugat-nílusi láz például a nevének némiképp ellentmondva az ezredforduló óta rendszeresen felüti a fejét az Egyenlítő környékén található őshazájától messze, az északi féltekén is. Az Egyesült Államokban 1999-es első felbukkanása óta minden évben monitorozzák a legészakibb államokig eljutó, sőt Kanadából is rendszeresen jelentett vírust.

Elég a szúnyogokat meggyógyítani

A nyugat-nílusi láz vírusát közvetítő szúnyogfajok a maláriaszúnyoggal ellentétben többnyire nappal aktívak. A tünetekért felelős úgynevezett flavivírus egy családba tartozik a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás, a szúnyogok által terjesztett Dengue-láz és a sárgaláz vírusával, valamint a Zika-vírussal. A kórokozót először 1937-ben izolálták egy szokatlan lázzal küzdő beteg véréből Ugandában, a Fehér-Nílus mentén. Eleinte arra gyanakodtak, hogy a beteg atipikus sárgalázban szenved, miután azonban azonosították a szervezetét megtámadó kórokozót, kisült, hogy az közelebbi rokonságban van két agyvelőgyulladást okozó vírussal, és leginkább a központi idegrendszerre jelent veszélyt.  

A fertőzöttek négyötöde többnyire észre sem veszi, hogy a vírus megtámadta. A kevésbé szerencsés 15-20 százaléknak számolnia kell fejfájással, lázzal, ízületi fájdalmakkal, hányással, hasmenéssel és kiütésekkel. A tünetek enyhülésével a betegek többnyire teljesen felépülnek, még ha néhány hétig gyengének és fáradékonynak érezhetik is magukat. A kór, akárcsak a malária, emberről emberre  kizárólag fertőzött szúnyogok közvetítése révén terjed. 

Éppen ezért az északabbra fekvő területeken, amilyen Magyarország is, egészen addig nem volt gond, amíg meg nem jelentek a fertőzéseket közvetítő egzotikus szúnyogfajok, például a minden nyelven tigrisszúnyogként emlegetett, de a hazai terminológiában ázsiai zebraszúnyognak nevezett Aedes albopictus, a koreai csípőszúnyog (Aedes koreicus) és az ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus). 

Az amerikai kutatók szerint ha megnövekedett inzulintartalmú vérrel táplálkoznak, a vírusterjesztő szúnyogokban leáll a vírusok szaporodása, így a rovarok nem terjesztik tovább a betegséget. A módszer a nyugat-nílusi Dengue-lázat és a Zika-betegséget terjesztő szúnyogok esetében működött. A kutatók ezúttal azonosítani tudták azt a molekuláris mechanizmust is, amely a szúnyogok sejtjeiben ezt a védekező hatást kiváltotta. A sejtfolyamatok azonosítása kulcsfontosságú lehet a szúnyogállomány, és azon keresztül az emberek vírusfertőzésekkel szembeni védekezésében. „Ha sikerülne aktiválni a szúnyogok védekezőrendszerét, csökkenne a populációkban a fertőzött egyed, így végső soron az emberi szervezetbe is kevesebb vírus jutna, ami csökkentené az emberi megbetegedések esélyét” – vonta le a logikus következtetést Alan Goodman, a tanulmány egyik szerzője. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Attól még, hogy bele lehet halni, cseppet sem titokzatos a nyugat-nílusi láz

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. augusztus 2.

A nyugat-nílusi láz vírusa évek óta minden nyáron északi körutazásra indul, Magyarországon tavaly 23 megbetegedést észleltek. A fertőzöttek 80-85 százaléka észre sem veszi, hogy a vírus a szervezetébe került.

A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok

Vajna Tamás tudomány 2019. augusztus 28.

Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.