A guami guvat megmenekült, a Spix-ara továbbra is bajban van

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2019-ben is áttekintette az állatvilág, ezen belül is az általa vezetett vörös lista helyzetét. Úgy tűnik, az idei év nyertese nem más, mint a guami guvat (Gallirallus owstoni): a szervezet szerint ez a második madár, amelyet azután sikerült megmenteni, hogy vadon kihaltnak nyilvánították. Az első sikertörténet a kaliforniai kondor (Gymnogyps californianus) visszatelepítése volt az Egyesült Államokban. 

35 éves sikertörténet

A guami guvat nevéhez méltón kizárólag Guam szigetén él, illetve élt, amíg az invazív barna mangróvesikló (Boiga irregularis), a behurcolt macskák és a vadászat meg nem pecsételték a sorsát. A guvatot 1987 óta tenyésztik fogságban, ekkor mentették meg az utolsó 27 vadon élő példányt, és kezdték meg a tenyésztését Cocos szigetén, ahová még nem jutottak el a kígyók – ahhoz, hogy Guamon ismét megtelepedhessen a madár, előbb a siklóktól kellene megszabadulni. A 35 éves konzervációs program eredményeképpen a guvat az IUCN új besorolása szerint már csak súlyosan veszélyeztetettnek számít, ami a kihaláshoz képest mindenképpen előrelépésnek számít.  

A guami guvatFotó: Greg Hume/2010 [email protected]

Tovább javult a réunioni sándorpapagájok (Psittacula eques) helyzete is Mauritiuson, mostanra több mint 750 példány él belőlük vadon az országban. A javulást itt is a fogságban szaporítás hozta meg a madárnak, amelyből 1986-ban mindössze 10-12 vadon élő példányról tudtak. Az IUCN a szaporítási-visszatelepítési programnak köszönhetően 2007-ben súlyosan veszélyeztetettről veszélyeztetettre változtatta a faj státuszát, további állománynövekedést követően a faj már csak sérülékeny besorolást kapott.

Sándor!Fotó: Louise Murray/robertharding

Három madárfajt nyilvánítottak hivatalosan is kihaltnak: a papagájféle Spix-ara ( Cyanopsitta spixii) továbbra sem található meg vadon, de fogságban tenyésztik. A pernambucói törpekuvikot (Glaucidium mooreorum) tavaly potenciálisan kihaltnak nyilvánították, most úgy tűnik, hogy valóban kihalt, hasonló a helyzet a szintén brazil tengerkék ararával (Anodorhynchus glaucus). 

Halak és klímaváltozás

A klímaváltozás által különösen veszélyeztetett édesvízi halak közül a sügéralakúak közé tartozó ausztrál Maccullochella macquariensis kapott jobb besorolást, ezentúl már nem veszélyeztetettnek, csak sebezhetőnek számít. Szintén jó híreket hoztak a Galaxias pedderensis képviselőinek, ez a szintén ausztrál csukalazacféle ezentúl már csak veszélyeztetettnek számít. 

Nem minden ausztrál édesvízi hal járt ilyen jól, a klímaváltozás miatt a jelentés szerint Ausztráliában a 37 százalékukat fenyegeti kihalás, ezek 58 százalékát pedig kifejezetten a felmelegedés és az ezzel együtt járó jelenségek veszélyezteti. Az extrém időjárási jelentések fenyegetik Dominika címerállatát, a császáramazont (Amazona imperialis) is, ez a papagájféle a Mária hurrikán pusztítása után került súlyosan veszélyeztetett státuszba 2017-ben. 

Az vörös lista frissítésénél különös figyelmet fordítottak az eukaliptuszokra, a jelentés szerint ezek negyedét fenyegeti kihalást, ez pedig a koalákon kívül a helyi őslakosokat is érzékenyen érinti. Az eukaliptusz pusztulása miatt a koalák (Phascolarctos cinereus) száma is jelentősen visszaesett.