A gerinces dögevők 36 százaléka veszélyeztetett, ami nemcsak a biodiverzitás szempontjából jelent problémát, hanem azért is, mert a nagytestű fajok állományának csökkenésével az opportunista dögevők jutnak előnyhöz.
A világ egyetlen édesvízi disznódelfin fajának fennmaradását a környezetszennyezés, a túlhalászat, a hajóforgalom és a gátépítések veszélyeztetik.
Az antropogén klímaváltozás valós és fontos probléma, és nagyon sok faj kihalását okozza már most is. Ugyanakkor a Skomerhez hasonló példák arra hívják fel a figyelmet, hogy a lokális szintű élőhelyvédelem hatékonyan segíti veszélyeztetett és ma még gyakori fajok fennmaradását.
A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján csak elvétve szerepelnek gombák, de ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van velük: azok közül a fajok közül, amelyeket vizsgáltak, minden harmadik veszélyben van.
A 114 ENSZ-tagállam által aláírt biodiverzitási megállapodás szerint 2030-ig a nyílt tengeri zónák 30 százaléka védetté válik.
Április elején hatalmas szenzációt okozott a Colossal Biosciences három, a kihalt óriásfarkasra emlékeztető szürke farkas létrehozásával. A kihalással fenyegetett fajokat listázó nemzetközi szervezet szerint a cég ezzel alááshatja a fajvédelmi erőfeszítéseket.
A Mami névre hallgató matuzsálemi korú hüllő eddig négy utóddal gyarapította a Santa Cruz-szigeti alfaj alig 3400 egyedből álló populációját.
A kutatók szerint a módszerrel egy óra alatt hat állatot észleltek, ami rekordnak számít, miután a hagyományos, a talajról végzett vizsgálatok alkalmával van, hogy éjszakákon át járják az erdőt, mire találnak egyet.
Bár időről időre még beszámoltak észlelésekről, 2001-ben történt az utolsó bizonyított észlelés. Az IUCN még nem nyilvánította kihaltnak a fajt, de több ornitológiai szervezet már igen.
A brit Királyi Botanikus Kert friss elemzése 30 ország 200 kutatójának munkáját összegzi.
Az Exeteri Egyetem tonhalmegfigyelő programjában eddig csak nyolc nyomkövető került elő, a kilencedik meglepő módon a szárazföldön.
Egy friss kutatás szerint az IUCN Vörös Listáján szereplő közönséges levesteknősök már háromezer évvel ezelőtt is leginkább tengerifűvel táplálkoztak, de a felmelegedés miatt egyre kevesebb helyen tudnak már békésen legelészni.
Az IUCN nemrég új programot indított az emberre nem káros paraziták védelmére. A csoport munkájában részt vevő biológus, Szentiványi Tamara szerint a gazdaállatok védelme mellett egyre fontosabbnak tűnik az élősködők megőrzése is.
Finanszírozási szempontból egyáltalán nem elhanyagolható, hogy a természetvédők egy önálló faj, vagy csak egy legfeljebb alfajként jegyzett populáció megóvásához kérnek pénzt a döntéshozóktól.
Az egyetlen állam felségterületéhez sem tartozó nemzetközi vizek ökoszisztémáinak védelméről rendelkező megállapodással a nyílt tengeri területek 30 százaléka kerül oltalom alá 2030-ra.