Oroszországban eddig is virágzott a tudományos csalás, de most egyszerre 800 publikációt vontak vissza
Több mint 800 tudományos publikációt vonnak vissza Oroszországban, miután egy orosz akadémiai vizsgálóbizottság feltárta, hogy az orosz tudományos lapokban, zömében orosz nyelven megjelentetett tanulmányok hemzsegnek a másoktól való, többnyire jelöletlen átvételektől, az önismétlésektől és egyéb megkérdőjelezhető publikációs technikáktól. Dolgozatok százain szerepeltek szerzőként olyan emberek, akik amúgy soha életükben nem végeztek tudományos munkát.
Az Orosz Tudományos Akadémia e célra kijelölt bizottsága egy szövegelemző program segítségével nyálazott át több ezer tudományos publikációt – derül ki a mérvadó Science tudományos magazin január 8-i cikkéből. A tanulmányok természettudományi, mezőgazdasági, pszichológiai és orvostudományi, közgazdasági és jogtudományi lapokban jelentek meg. A keresővel leginkább a szövegegyezéseket keresték. Azokat a tanulmányokat, amelyek fennakadtak a rostán, egyesével ellenőrizték manuálisan, emberi erővel is, így állapították meg, hogy a szerzők másoktól plagizáltak-e, vagy „csak” saját magukat ismételték. Utóbbi esetekben azt is ellenőrizték, kik azok a szerzők, akik előszeretettel listáztatják magukat olyan tanulmányok szerzőiként, amelynek az elkészüléséhez semmit nem tettek hozzá.
Ugyanez a bizottság tavaly már visszahívatott több mint 2500 publikációt 541 szaklapból. Az orosz tudományos élet kifehérítéséért küzdő testület egyébként tavaly azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy a mintegy 1800 akadémiai tagságra jelölt tudós közül ötvenhatnak a megválasztását nyíltan ellenezte, mert – mint mondták –, bizonyítékaik voltak arra, hogy előszeretettel asszisztálnak vagy vesznek részt tanulmányhamisításban.
Ennek ellenére az orosz akadémiai tagfelvételen a megnevezett 56 simlis akadémikusjelölt közül is bejutottak néhányan, és ugyanígy ellenállt a plágiumügyben elvérzett tanulmányok visszavonására felszólított szaklapok némelyike is. A folyóiratok negyedétől semmilyen válasz nem érkezett az aggodalmakra, és az inkriminált szaklapoknak mindössze a fele vállalta, hogy a náluk megjelent összes plágiumgyanúba keveredett cikket törli az adatbázisából.
A tudós politikusok országában
Az orosz tudósok között rendkívül népszerű hazai szaklapok minőségi követelményeivel kapcsolatban korábban is merültek már fel kételyek. Egy 2013-ban az orosz tudományos publikációs gyakorlatok megtisztítására kutatókból és újságírókból összeállt független szervezet, a Disszernet 3 év alatt több mint ötezer doktori disszertációról derítette ki, hogy másoktól átvett tartalmakra épül, vagy a komplett szöveget más írta, mint aki annak szerzőjeként lett feltüntetve.
A Disszernet aktivistái akkor azt írták, hogy miközben Nyugaton a tudósok legfeljebb úgy plagziálnak, hogy más kutatók ötleteit vagy szövegeit beleépítik a saját tudományos munkájuk összefoglalóiba,
Oroszországban a tudományos dolgozatok jelentős hányadát olyan szerzők jegyzik, akik soha életükben nem folytattak tudományos munkát.
Az alulról szerveződő publikációs nyomozószervezet vizsgálatából kiderült, Oroszországban teljesen általános gyakorlatnak mondható, hogy efféle hamis tanulmányok és doktori disszertációk révén politikusok, üzletemberek, esetleg tudományos munkát amúgy nem végző orvosok és tanárok jussanak tudományos fokozatokhoz vagy akár akadémiai tagsághoz. Miután 1500 orosz szaklap 150 ezer tanulmányát vizsgálták felül, a Disszernet aktivistái 2018 márciusában már felhívták a figyelmet négyezer plágiumgyanús tudományos publikációra.
Egy másik szervezet, a plágiumszűrést szolgáltató Antiplagiat nevű, 2019 őszéig 4,3 millió orosz tudományos publikációt felülvizsgáló cég pedig több mint hetvenezer olyan tanulmányra hívta fel a figyelmet, amelyet többször is publikáltak (jóformán) változatlan tartalommal. A vállalat vezetője szerint a legtöbb esetben önismétlésről és nem átvételről lehetett szó, ugyanakkor a vizsgált tanulmányok közül volt olyan, amelyet tizenhétszer is megjelentettek önálló publikációként.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: