Tíz év alatt több mint 3000 tanulmányt vontak vissza, a szerzők negyede kínai

2009 és 2018 között világszerte összesen 3309 olyan, tudományos folyóiratban megjelent publikációt vontak vissza, amelyek igazság-, valóság- és ténytartalma megkérdőjelezhető volt. Az esetek 24 százalékában, szám szerint 783 visszahívott tanulmánynál kínai kutató volt a szerző – derül ki a Neue Zürcher Zeitung szeptemberben megjelent tényfeltáró cikkéből

Az adatújságírás műfajában utazó cikk a nemzetközi tudományos világban elismert, nagy presztízsű és magas impaktfaktorú folyóiratokból visszavont publikációkat vizsgálva jutott a fentiekre. 

Az impaktfaktor konyhanyelven a megjelent cikkek idézettségi mutatója, vagyis hogy hányszor, és mely orgánumban hivatkoznak a publikációra – minél több az ilyen említés, annál tekintélyesebb a folyóirat. A tudományos folyóiratok megbízhatóságának a kulcsa az a hagyományos publikációs modell, amely szerint a tudományos fokozattal szinte minden esetben rendelkező tudós kéziratát legalább három másik független kutató bírálja el. Kérdés vagy kétely esetén hosszas egyeztetés következik, majd az akár hónapokat, sőt éveket is igénybe vevő javítási procedúra után, amennyiben a szerző és bírálói közös nevezőre jutnak, a kézirat közlésre méltó és érdemes változata jelenik meg a folyóiratban. 

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A svájci lap munkatársai egy speciális adatbázist használtak munkájukhoz. A 2010-ben két amerikai tudományos újságíró által alapított Retraction Watch (Visszavonás-figyelő) olyan speciális keresőmotort fejlesztett, amely hozzáfér a természet- és társadalomtudományos folyóiratok online citációs indexeihez, és különféle paraméterek szerint képes leválogatni az egyszer már megjelent, de végül visszavont cikkeket. A visszavonási procedúrának ugyanis minden esetben van nyoma, akárcsak a polgári sajtóban a hiba- vagy helyreigazításnak. 

A Neue Zürcher Zeitung tényfeltárói csak azokat a cikkeket válogatták le, amelyekre illett a tudományosan problematikus meghatározás. A definíció azokra a publikációkra vonatkozott, amelyek szerzősége, adatai, eredményei, hivatkozott szakirodalma, illusztrációi, dokumentumként használt fotói váltak megkérdőjelezhetővé – külön-külön vagy akár együtt. Problematikus címkét kaptak azok a cikkek is, amelyeket azért hívtak vissza, mert a szövegben bizonyíthatóan kimutatható volt hamisítás, adattorzítás és/vagy -manipulálás, tudományetikai visszaélés, vagy a plágium bármely formája. 

Mindezek alapján a kínai tudósok cikkei vezetik a visszavont tudományos közlemények világranglistáját, jócskán felülmúlva a második helyezett amerikaiakat és a harmadik indiaiakat. Az alábbi képernyőkép meglepetése, hogy az iráni szerzők előzik az olaszokat és a briteket, akiket a koreai, a japán, a tajvani és a német tudósok követnek. 

A problematikus címszóval 2009 és 2018 között visszavont tudományos cikkek aktuális ranglistája a szerzők nemzetisége szerint.Forrás: Neue Zürcher Zeitung

A szemléletes adatvizualizációkkal olvasóbaráttá tett – a magyar Átlátszó portálon szemlézett – tényfeltáró cikk következtetései szerint a problematikusságuk miatt visszavont cikkek a nemzetközi tudományos világot belülről emésztő reprodukálhatósági válság tünetei. A betegség lényegét Fedor Anna, az MTA-ELTE Elméleti biológiai és Ökológiai Kutatócsoport munkatársa a Qubiten tavaly megjelent cikkében részletezte. 

A krízis elnevezése abból a természettudományos alaptézisből fakad, amely szerint egy kísérlet eredménye csak akkor elfogadható, ha az ismétlése is ugyanarra az eredményre jut akkor is, ha azt mások és máskor végzik. Egyre gyakoribb ugyanakkor, hogy egy folyóiratban olyan cikkek látnak napvilágot, amelyek nem állják ki ezt a próbát, vagyis a neves tudományos folyóiratokban megjelenő eredmények egy része egész egyszerűen hamis. 

Kapcsolódó cikkeink korábbról: