„Fájdalmas, de fontos elismerni, mindenkitől elnézést kérek. Kissé le voltam terhelve, amikor a tanulmányt leadtuk, és nem végeztem elég alaposan a munkámat” – kommentálta Frances Arnold amerikai vegyészprofesszor a Twitteren, miért kellett idén január 2-án visszavonni a mérvadó Science tudományos magazinban tavaly májusban megjelent tanulmányukat. 

A tanulmány a laktám szintézisének molekuláris mechanizmusáról szólt, és azért vonták vissza, mert az eredményeit nem tudták megismételni. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a kísérletek dokumentációjának egy részét elveszítették, így azok a végső összefoglalóba bele sem kerültek. Miután a megismételhetőség a tudományos munka egyik legfontosabb sarokpontja, a tanulmányt maguk a szerzők sem találták kellően megalapozottnak. 

A fehérjeszintézis területén végzett munkájáért egyébként Arnold 2018-ban kémiai Nobel-díjban részesült. Kutatócsoportjával az evolúciós folyamatokat utánzó genetikai módosításokkal és szelekcióval olyan enzimeket alkottak, amelyek felhasználásával környezetbarátabb kémiai anyagokat, például gyógyszereket és megújuló energiaforrásokat lehet gyártani.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Visszavonta peptides téziseit Jack Szostak Nobel-díjas professzor

Vajna Tamás tudomány 2017. december 8.

Az öregedésben kulcsszerepet játszó enzim felfedezéséért 2009-ben harmadmagával orvosi Nobel-díjjal jutalmazott Jack W. Szostak a tekintélyes Nature szerkesztőit kérte meg, hogy töröljék egy tavalyi publikációját, mert az hemzseg a kínos tévedésektől.

Tíz év alatt több mint 3000 tanulmányt vontak vissza, a szerzők negyede kínai

Vajna Tamás tudomány 2019. október 7.

Az elmúlt évtizedben a tudományos eredmények közzétételét elvileg szigorú elbíráláshoz kötő folyóiratokban megjelenő cikkek között egyre több a fake news.

Magyar pszichológusok vezetésével dolgozták ki a megoldást, ami megelőzhette volna a stanfordi börtönkísérlet botrányát

Balázs Zsuzsanna tudomány 2020. január 6.

A viselkedéstudományi kísérletezés eddig sem állt szilárd talajon, ám a kísérleti pszichológia végképp válságba került, amióta a szakemberek által ünnepelt klasszikusok tisztasága is megkérdőjeleződött. Egy magyar kutatók vezette nemzetközi tudóscsoport a Nature Human Behaviour szaklapban kínált megoldást.