Nyugat-nílusi vírus, halványodó Betelgeuse, társadalmi konfliktus a bulinegyedben: csütörtökön ismét Science Meetup!

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Február 13-án, azaz csütörtök este 7-kor kezdődik a Budapest Science Meetup soron következő tudományos estje, amelynek ezúttal is az MTA Könyvtár és Információs Központ ad helyet. A három előadásban változatos tudományterületek legújabb eredményeiről lehet majd hallani. A részvétel természetesen ezúttal is ingyenes. 

Az első előadásban Nagy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ kutatója beszél a 2018-as Nyugat-nílusi vírus járvány hazai vonatkozásairól. Ezután Kiss László, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója a Betelgeuse szuperóriás csillagról ad elő, amelynek az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkent a fényessége - az előadásból kiderül, hogy ez lehet-e egy közelgő szupernóva robbanás jele. Végül pedig Olt Gergely, a Társadalomtudományi Kutatóközpontból fog a bulinegyedben kialakult társadalmi konfliktusról és annak kutatásáról beszélni.

A rendezvényre a Meetup.com-on és a Facebookon is lehet regisztrálni, de nem kötelező.

Részletes program:

Nyugat-nílusi vírus: a 2018-as járvány hazai vonatkozásai

Nagy Anna - Nemzeti Népegészségügyi Központ

Az elmúlt évtizedben a klímaváltozással egyidejűleg bizonyos ízeltlábú vektorok és az általuk terjesztett arbovírusok földrajzi elterjedési területe kitolódott, amely maga után vonja adott területen új kórokozók megjelenését, vagy az egyébként ismerten előforduló megbetegedések incidenciájának növekedését. Ezekre az úgynevezett emerging vagy re-emerging kórokozókra mind a közegészségügyben, mind pedig a humán mikrobiológiai témájú kutatásokban egyre nagyobb figyelem irányul, elegendő csak a Zika vírusra vagy a Dengue vérzéses láz vírusára gondolni. Magyarországon a Flaviviridae család, Flavivírus nemzetségéhez tartozó, szúnyogok által terjesztett Nyugat-nílusi vírus jelenléte nem új keletű, az első regisztrált humán megbetegedések 2004-re datálhatók. Szezonális megbetegedés, a fertőzések a nyári és kora őszi időszakban fordulnak elő halmozottan, a szezon csúcsa az augusztusi – szeptemberi időszakra tehető. A 2018-as szezonális időszak Európa-szerte kiugrónak számított, mind a bejelentett esetek számát, mind pedig a szezon kezdetét tekintve.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felé Magyarország összesen 215 autochton és 10 importált humán fertőzést jelentett, ami az incidenciában 4,5-szörös növekedést jelent az előző évhez képest. A Nyugat-nílusi láz gyanús humán esetek laboratóriumi diagnosztikáját az országban egyedülállóan a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Virális Zoonózisok Nemzeti Referencialaboratóriuma végzi. A 2018-as szezon jelentősen megemelkedett vizsgálati minta- és esetszáma új tapasztalatokkal szolgált a differenciáldiagnosztikai vizsgálatokban, melyek egyik fontos tanulsága volt a Nyugat-nílusi vírussal közeli rokon Usutu vírus által okozott első hazai humán megbetegedés diagnosztizálása. Ez az eset is rávilágít a flavivírus fertőzések kivizsgálása során alkalmazott komplex diagnosztikai szemlélet szükségszerűségére. Az eset bemutatása mellett, az előadás célja a Nyugat-nílusi vírus ismertetése és a 2018-as szezon járványügyi és új diagnosztikai eredményeinek összefoglalása.

Robbanékony csillag az Orionban: mit tudunk a Betelgeuse sorsáról?

Kiss László - MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet

A meetup összefoglalója: Az előadásban a tőlünk nagyjából 700 fényévre található, életciklusa végéhez közeledő Betelgeuse szuperóriás csillagról lesz szó, annak apropóján, hogy a csillag fényessége az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkenést mutat. Az előadásból kiderül, mekkora esély van arra, hogy a Betelgeuse a közeljövőben szupernóva-robbanást produkáljon (vagy ennek a Földre érjenek jelei).

Társadalmi konfliktus a bulinegyedben - érdekérvényesítés poszt-szocialista kontextusban

Olt Gergely - Társadalomtudományi Kutatóközpont, MTA Kiváló Kutatóhely

A Belső-Erzsébetváros átalakulása egy leromló fizikai állapotú belvárosi lakóövezetből az éjszakai élet és a turizmus központjává a 2010-es évek egyik leginkább látványos társadalmi átalakulása Budapesten. Szemben a Corvin negyed példájával vagy a Középső-Ferencváros elhúzódó dzsentrifikációjával, ebben az esetben nem egyszerűen az állami és önkormányzati hatalom vitte keresztül az akaratát és nem csak a leggyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező önkormányzati bérlakásban élők kárára. Magasabb társadalmi státuszú emberek is elszenvedték a gyökeres változásokat, de éppen úgy tehetetlenek voltak velük szemben, mint a környéken élő marginalizált szociális bérlők. Eközben az sem felel meg a valóságnak, hogy a magyar állam, Budapest vagy a kerület egyértelműen a vállalkozás szabadságát és lehetőségét támogató neoliberális politikát folytatott. A kiszámíthatóság, az egyértelmű szabályozás és a szabályok betartása, a piaci verseny biztosítása vagy az önkormányzatok közötti verseny a vállalkozásokért, a neoliberális kormányzás jellegzetességei, nem voltak jellemzőek.

A folyamatot az empirikus adataink alapján és a poszt-szocialista átalakulás új elméleti megközelítéseinek segítségével próbálom megmagyarázni. Az neo-patrimoniális (kb. újfeudális) viszonyok a gazdaság és a politika között és később az illiberális hatalomgyakorlás sajátosságai jelentős hatással voltak arra, hogy az események végül így alakultak. Ezekre példák a Belső- Erzsébetváros „rehabilitációja” során tapasztalt korrupciós ügyek vagy a szabályozás fordulatai és a politikai képviselet hiánya. A 2006 óta tartó terepkutatásunk tehát azt mutatja, hogy a sajátos poszt- szocialista társadalmi átalakulás hatásait az apró városrész a példáján is jól meg lehet figyelni, így a történet nem csak azoknak lehet tanulságos, akiket közvetlenül érint.