A 2030-as években a brit hadsereg negyedét adhatják robotok a vezérkari főnök szerint
A 2030-as évekre a brit hadsereg egynegyedét robotok tehetik ki. A robotok a humán katonasággal együttműködve dolgozhatnak a frontokon és azok környékén – mondta egy vasárnapi interjúban a brit hadsereg vezérkari főnöke, Sir Nick Carter tábornok.
A beszélgetésben Carter szorgalmazta, hogy a kormány folytassa a korábban ígért ötéves integrált védelmi felülvizsgálatot, amely a COVID-19 világjárvány miatt késlekedik.
Carter arról is beszélt, hogy a következő évtized haderejének már nagy részét képezhetik az autonóm vagy távvezérlésű harci gépek. „Gyanítom, hogy ha 120 ezer fős hadseregünk lesz, abból 30 ezret a robotok tehetnek ki, ki tudja” – fogalmazott a tábornok, hangsúlyozva, hogy ez nem a hivatalos célszám.
A tervezett, de be nem fejezett ötéves védelmi felülvizsgálat fontos része volt a robothadseregbe való befektetés, de ennek a jövője egyelőre bizonytalan, miután Rishi Sunak brit pénzügyminiszter októberben elhalasztotta a kormányközi kiadások felülvizsgálatát, amely ezt a tervet is magában foglalta.
Carter szerint a haderőfejlesztés ügyében konstruktív tárgyalásokat folytatnak a Downing Streettel és a kincstárral, miközben ő nyilvánosan is lobbizik a több évre szóló pénzügyi terv elfogadásáért. „A mi nézőpontunkból világos, hogy a többéves költségvetés mellett fogunk érvelni, mert csak a hosszú távú befektetés biztosítja, hogy modernizálhassuk a haderőt.”
A brit hadseregnek a toborzással is évek óta gondjai vannak, jelenleg 73870 kiképzett katonából áll, ami jóval kevesebb, mint a több mint 82 ezer fős cél. A haderő-fejlesztési tervben ezt a célszámot 75 ezerre tervezték csökkenteni azzal a kikötéssel, hogy a technológia valamelyest pótolja a létszámhiányt.
Gyilkos robotok
A brit fegyveres erők egy sor kutatási projektben részt vettek már a kis harci drónok fejlesztésétől a távirányítású földi és víz alatti járművek fejlesztéséig, ezek közül némelyiket fegyvernek, másokat kémkedésre szánják.
A jelenleg is zajló fejlesztések közé tartozik például a hatrotoros i9 drón, amelyet két puskával szerelnek fel. A távirányítású eszközt arra szánják, hogy épületeken üssön rajta városi háborús helyzetben, ami általában a legtöbb emberveszteséggel jár.
A brit védelmi minisztérium szabályozása szerint egyelőre a jövőben is csak emberek süthetnek el fegyvereket, ennek ellenére máris sokan aggódnak a robotháborúk elszabadulása miatt, ami olyan kampányokat hívott életre, mint a Magyarországon is elindított Stop Killer Robots. Ugyanakkor aggasztó, hogy az Egyesült Királyág 2015-ben még megtagadta a gyilkos robotok tiltását, arra hivatkozva, hogy az egyszerűen felesleges, mert a létező humanitárius egyezmények kellőképp szabályozzák ezt a területet. Ami azt illeti, a nagyhatalmak közül egyedül Kína szánta rá magát, hogy elkötelezze magát a gyilkos robotok tilalma mellett, de azzal a kiegészítéssel, hogy azért fejlesztheti és gyárthatja azokat.
Gyilkos robotnak nevezik azokat a fegyvereket, amelyek emberi közbenjárás nélkül választanak maguknak célpontot, és hajtják végre a támadást. Ezeket másképp halálos autonóm fegyverrendszereknek (lethal autonomous weapons, LAWs) is szokás nevezni, a lényeg, hogy olyan mesterséges intelligenciával rendelkező gépek, amelyek emberi utasítás nélkül ölnek.
A világ továbbra is nagyon bizonytalan hely
Az interjúban elhangzottak alapján egyébként Carter reális lehetőségnek tartja, hogy az Egyesült Királyságot belerángatják egy pusztító háborúba a jövőben, hogyha „a helyzet fokozódása közepette a felek elszámolják magukat” egy fennálló regionális konfliktusban. Szerinte a világ továbbra is „nagyon bizonytalan és nyugtalan hely”.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy bár a történelem talán nem ismétli önmagát, de azért van egy ritmusa. Ha visszatekintünk az előző évszázadra, mindkét világháború előtt eszkalálódott a helyzet, ami ahhoz vezetett, hogy a felek elszámolták magukat, és mindez végül olyan hatalmas háborút eredményezett, amihez foghatót remélhetőleg sosem fogunk megtapasztalni.” Arra a kérdésre, hogy vajon fenyeget-e újabb világméretű konfliktus, a tábornok úgy válaszolt: „annyit mondok, hogy fennáll a kockázata, és ennek tudatában kell lennünk”.
