Újabb múzeumokat és örökségi helyszíneket rongáltak meg az oroszok Ukrajnában
Csapás érte az Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeumot, a Nemzeti Könyvtárat, a Kijevi Operaházat és a Nemzeti Csernobil Múzeumot is.
Csapás érte az Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeumot, a Nemzeti Könyvtárat, a Kijevi Operaházat és a Nemzeti Csernobil Múzeumot is.
A drónok Ukrajnában és a Közel-Keleten is átírták a modern hadviselés szabályait. Erre a technológiában korábban úttörő szerepet játszó USA is ráébredt, és saját olcsó drónjaival szállt be a versenybe.
Az a háborús propaganda, amivel a hatalom el akarja továbbra is fogadtatni az ukrajnai háború folytatását, egyre hatástalanabbnak tűnik, miközben az orosz gazdaságban a válság jelei tapasztalhatók.
Donald Trump Irán megtámadása után a NATO-tagállamok támogatása nélkül maradt, amire az amerikai elnök fenyegetéssel reagált. Európa kitartóan ellenáll annak, hogy bevonódjon a háborúba, ugyanakkor véges a védelmi felkészültsége, ráadásul az emelkedő energiaárak is aggasztják a világ kormányait.
Donald Trump megerősítette a futurisztikus, kvantumszenzorral szerelt kémeszköz létét, de a fizikusok kötve hiszik, hogy kilométerekről lehetne észlelni egy katona szívverését.
Leginkább a sörösüvegek és dobozok gyártása ütközik nehézségekbe.
A 48-as szabadságharc utolsó perceiben született a nagyszabású terv, hogy a Tihanyi-félszigetet leválasszák a szárazföldről, és létrehozzanak egy bevehetetlen területet, a magyar Gibraltárt. Másfél évszázaddal később két magyar alkotó újra elővette az ötletet.
Már a radikalizálódott X kommentelői sem bírják elviselni, ahogy az iráni bombázást videójátékokhoz hasonlítják, és népszerű filmekkel normalizálják az erőszakot a kormányzati profilokon.
Volt már a világtörténelemben légiforgalmi káosz, és olajválságra is akad példa, de a kettő együtt igazi ritkaság.
Hogyan lett a titokzatos ókori szerző művéből menedzsmentkézikönyv? Szun-ce tartós népszerűsége nem annyira a szöveg időtlenségéről, mint inkább a modern világ visszatérő válságállapotairól árulkodik – állítja Tokaji Zsolt sinológus, aki háromszor is lefordította magyarra A háború művészetét.
Irán a klímaváltozás és rossz vízgazdálkodás miatt már a február végén kitört háború előtt is súlyos vízhiánnyal küzdött. Félő, hogy a sótalanító üzemek és infrastruktúra elleni támadások tovább ronthatnak a helyzeten.
Csak az USA-ban már legalább 55 ezren vesztették el munkájukat a mesterséges intelligencia miatt, és ez a szám idén a sokszorosára nőhet. Elsősorban a szoftverfejlesztők, programozók vannak veszélyben.
A légicsapással egy időben szinte teljesen leállt az internet Iránban, egy meghackelt vallásos mobilapp millióknak küldött rezsimellenes üzeneteket, az pedig láthatóan senkit nem érdekel, hogy egyes AI-cégek nem szeretnék, ha háborús célokra használnák eszközeiket.
Oroszország az Ukrajna ellen indított háború miatt nemcsak az európai gázpiacot veszítette el, hanem azokat a korábbi, rendkívül költséges beruházásait is, amiket azért épített meg, hogy a földgázt el tudja juttatni Európába.
Az uniós országok egyre többet költenek hadügyi kiadásokra, ami biztosan jót tesz a gazdaságnak, és remélhetőleg jót tesz a békének is.