Az orosz–ukrán konfliktus emlékezetpolitikai előzményei több évtizedre nyúlnak vissza. Erről beszélt Mélyi József művészettörténész és Romsics Gergely történész a Glossza podcast legújabb adásában.
Vlagyimir Putyin a gázfegyver ravaszán tartja a kezét, és a fenyegetés még valamennyire tud hatni Európára. De ha az idei válságot sikerül átvészelni, a következő tél már könnyebb lesz, Oroszországnak pedig nincs esélye arra, hogy megnyerje a háborút Ukrajnában.
Így a lakosság 1,8 százaléka vált otthontalanná. Ez olyan, mint ha Magyarországon Nógrád megye közel teljes lakosságának otthona megsemmisülne, vagy a Budapest belvárosi kerületeinek lakói veszítenék el otthonukat.
A Szovjetunió összeomlása után Ukrajna a nemzetállam-építő nacionalizmus ideológiája mentén igyekezett újrafogalmazni a helyét Európában. A többi kelet-közép-európai államtól eltérően ugyanakkor ezek a törekvések itt jórészt kudarcba fulladtak. Hogy miért? Kiderül a Glossza podcast legfrissebb adásából.
Egy osztrák kutatás jutott erre az eredményre az emberi társadalmakban végbement globális változások alapján. Nem egyöntetű a kutatás megítélése, vannak, akik szkeptikusan viszonyulnak az adatalapú felméréshez.
Az ukrajnai háború hatására globálisan csökkent az elutasítás a menekültstátuszért folyamodókkal szemben. Bár a magyarok segítőkészsége is javult, mindössze 58 százalékuk támogatja a háborús menekültek befogadását – áll az Ipsosnak a menekültek világnapján, június 20-án kiadott jelentésében.
Milyen sors vár a több mint 190 milliárd dolláros költségű Nemzetközi Űrállomásra? Mi lesz az első európai marsjáróval, ami orosz rakétával és leszállóegységgel idén indult volna a bolygóra? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Oroszország a Szovjetunió felbomlása óta egyre gyengül, hadiipara nem áll összhangban állítólagos nagyhatalmi státuszával, és elveszítette stratégiai fölényét, állítják kínai szakértők. Peking ugyanakkor aligha érdekelt abban, hogy Oroszország győztesen és látványosan megerősödve kerüljön ki ukrajnai kalandjából.
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint az elkövetkező években gabona- és műtrágyahiányra lehet majd számítani, a háború, a globális felmelegedés és a világjárvány együttes hatására pedig tízmilliók élelmiszerellátása kerülhet veszélybe.
Legfeljebb rezsimváltás esetén van esélye annak, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kerüljön a népirtással vádolt Vlagyimir Putyin ügye, míg a legfelsőbb politikai vezetőkön kívüli bűnösöket a nemzeti bíróságoknak kellene elítélniük. A TK Podcast adásában Hoffmann Tamás nemzetközi jogász beszél az ukrajnai események jogi oldaláról.
Traski Viktor a „Kvadratikus φ-SubGauss-féle véletlen értékek és folyamatok” címmel tartott volna előadást a Magyar Tudományos Akadémián, de jelenleg az ukrán hadsereg katonájaként harcol, ezért videóban köszöntette az ünnepség résztvevőit.
Az autógyár vezérigazgatója szerint most minden cég a gyártáshoz szükséges energiahordozók diverzifikálására kényszerül. A zöld törekvések mellett erre jó okuk is van: ha Németország nem kap orosz gázt, az autógyárak komoly bajba kerülnek.
A dán segítséggel elindított projekt, a Backup Ukraine szerint a kulturális örökség elpusztítása a nemzeti identitás eltörlésének leggyorsabb módja. Ezt igyekeznek megakadályozni.
Azt gondolnánk, hogy minél több orosz anya veszíti el a fiát, annál nagyobb az esély arra, hogy véget ér Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúja. Ezzel szemben az a helyzet, hogy minél több fájdalmat és kárt okoz az ember, annál nagyobb szükségét érzi annak, hogy igazolja magának az árat, amit eddig fizetett, írja Szekeres Hanna szociálpszichológus.
Az a kép, ami Ukrajnát fasiszta kollaboránsként ábrázolja, és amivel Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút indokolja, a kommunista propaganda torzításain alapszik. Milyen kényszerpályák határozták meg Ukrajna sorsát a totális diktatúrák kereszttüzében, és mekkora mozgástere volt az országnak?
A konfliktusnak Kijev eleste sem fog feltétlenül véget vetni, hiszen az ukránok nem hátrálnak meg, ami a jelenlegi orosz fegyverletételi követelések mellett nem is várható el tőlük, mondta Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója a Glossza podcastban.
Ami a nyugatnak csak szúnyogcsípés, az a keleti országokban komoly energiaellátási és gazdasági gondokhoz vezethet. Az olaj ára az egekben, és ha idén elzárják a gázcsapokat, annak Szlovákia, Magyarország és Ausztria lehet a legnagyobb vesztese a régióban.
Miért születik új világrend, és mi köze ennek a NATO-hoz, az Egyesült Államokhoz és az orosz-ukrán háborúhoz? Az amerikai sztárpolitológus szerint a globalizációnak ezzel még nincs vége, de elég sok minden változni fog.
A munkaképes korú ukránok negyede már a háború kitörése előtt is külföldön dolgozott, és a szülők sokszor elszakadtak gyerekeiktől. A háború borzalmaival együtt még fájdalmasabb kérdés, hogy milyen károkat okoz ez a túlélők életében.
A kiberháborúban egyelőre Ukrajna és a nyugati világ áll nyerésre, de az oroszok okozhatnak még meglepetéseket – hangzott el Krasznay Csaba, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője, Nemes Dániel cégvezető és Balogh Turul biztonsági szakértő szerdai beszélgetésén.
Míg a nyugati politikusok gondosan kerülik az atomháborúval való fenyegetőzést, az orosz elnöknek az utóbbi időkben szinte már nincs olyan beszéde, amiben ne hozná szóba a nukleáris háború lehetőségét és az orosz atomfegyverek erejét.
Hatalmas a szakadék Oroszország nagyvárosai és az elmaradott orosz vidék között Ukrajna lerohanásának megítélésében, de beszédes, hogy a propaganda és a várható retorzió ellenére már több tucatnyi városban vonultak az utcára tiltakozni. A Glossza podcast legfrissebb adásában a térséget kutató Fedinec Csilla és Rácz András beszélgetett a szomszédos háborúról.
Néhány oroszlánt és tigrist már kimenekítettek Kijev környékéről, de az állatkert lakóit nem tudják evakuálni. Az ápolók szerint tíz napra elegendő élelem maradt a számukra, a kivezető utakat lebombázták, és magát az állatkertet is bombatalálatok fenyegetik.
Az MTA vezetői közleményben jelezték, hogy a tudomány küldetése az egész emberiség javának, békéjének, biztonságának a szolgálata, ezért reménnyel és tisztelettel tölti el őket az ukrán és az orosz tudósok határozott kiállása a háború azonnali befejezése mellett.
Az Ukrán állatok mentése Facebook-csoport tagjai között van, aki a határ túloldalán tartott lovaknak biztosítana helyet, míg mások már felvették a kapcsolatot a kijevi díszmadártenyésztő egyesületekkel, az akvaristákkal és a terraristákkal is.
2022. február 24-én hajnalban megindult az orosz invázió a kelet-ukrajnai területekre, rakétatámadások érték a nagyobb repülőtereket is.
A támadók egy üzenetben arra figyelmeztették az oldalak látogatóit, hogy készüljenek a legrosszabbra. Nem világos, hogy ki állhat a támadások mögött, de az ukrán belbiztonsági szolgálat, az SBU szerint az elmúlt 9 hónapban több mint ezer, Oroszországból érkező kibertámadást semlegesítettek.
Egy titokzatos feltaláló olyan kísérleteken dolgozott a haditengerészetnek, amelyek során a fizika törvényeit meghazudtoló eszközök fejlesztésén dolgozott – többek között olyan téridő-módosító fegyveren, amihez képest egy hidrogénbomba egy petárdához hasonlított volna.
Peter Turchin nem egy Asimov-karakter, épp csak azzal foglalkozik, amivel az Alapítvány pszichohistorikusai: a történelemdinamika kutatójaként adatokból és modellekből igyekszik rájönni, merre tart a társadalom. Mióta 2010-ben megjósolta a 2020-nak nevezett káoszt, egyre többen hallgatnak rá. Most azt állítja, a következő 5-10 év sem lesz jobb.
A járvány miatt felfüggesztették a tervet, amely jelentősen modernizálná a brit hadsereget. Nick Carter ennek ellenére úgy gondolja, hogy már a közeljövő hadseregének is részei lesznek a robotok, és egy világméretű fegyveres konfliktus is benne van a pakliban.
A Szovjetunió összeomlása, az egymással szembenálló tagköztársaságok, Azerbajdzsán és Örményország szuverén állammá válása nemcsak nemzetközivé változtatta a véres csatákkal és leszámolásokkal terhes konfliktust, de annak megoldását is kilátástalanabbá tette.
Szeptember 21-én, az ENSZ nemzetközi békenapján a koronavírus elleni harc mellett egy másik, egyre aktuálisabb problémáról is meg kell emlékezni: a távolságtartást a katonai szervezetek is erőltetik, így teret nyerhetnek a halálos autonóm fegyverek. Ezek technológiai alapjait az egyetemeken fektetik le, sokszor a hallgatók és kutatók tudta nélkül.
A művészi igénnyel készült, magyar díjnyertes Remény hadművelet vezérmotívuma a bajtársiasság, a világhírű Reiner Knizia játékában, a pörgős, taktikázós Háborúk korában a szerencséé a főszerep. Mindkettő pompás szórakozást ígér.
A mesterséges intelligenciával rendelkező, emberi felügyelet nélkül támadni képes fegyverek előzetes tiltása mellett érvel az a jelentés, amelyet az Állítsuk meg a gyilkos robotokat nevű kampány magyar aktivistái az egyetemeken és a parlamentben is terjesztenek majd.
A szíriai háború az ország éves bruttó gazdasági termékének kétharmadát pusztítja el. Az afgán és a közép-afrikai polgárháború is elviszi az ottani GDP közel felét, de Kim Dzsongun rakétamániája belekerül Észak-Korea gazdasági termelésének harmadába.
A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.
Az USA védelmi minisztériuma visszavonna egy 2014-es moratóriumot, hogy újra bevethesse a taposóaknákat a világ bármely pontján. Az évente több ezer civil halálát okozó aknák tiltásáról szóló ottawai egyezményt 164 ország írta alá 1997-ben.
A Vöröskereszt 16 ezer fiatalt kérdezett a várható jövőről egy nemzetközi kutatásban. Nagy részük szerint még az ő életükben ki fog törni a harmadik világháború, sokan úgy gondolják, hogy valaki hamarosan az atomot is ledobja, és több mint harmaduk szerint a kínzás bizonyos körülmények között elfogadható.
Az Egyesült Államok védelmi bizottsága szerint az éttermek és a vízhálózat különösen sebezhetőnek számít, de a biológiai hadviselés egyéb formáira sincs felkészülve a világ. A biológiai fegyverek ellen nehéz és drága felvenni a harcot, és már egy olyan könnyen hozzáférhető baktérium is komoly problémákat okozhat, mint a szalmonella.
Egy friss jelentés szerint a világ legnagyobb fegyvergyártó cégei még mindig nem vállalták nyilvánosan, hogy tartózkodnak a halálos autonóm rendszerek gyártásától, és az 50 vizsgált cég közül csak 4 nevezhető biztonságosnak.
Magyarországon meglepően nagy arányban állítanák vissza a sorkatonaságot a huszonévesek, de a fiatalabbak pont nem a megfelelő generációba születtek ahhoz, hogy érdekelje őket a honvédelem. Közben az USA és Kína elszáguld az európai háborús technológia mellett.
Minél távolabbról tud ölni az ember, annál jobban mosódnak el az erkölcsi határok. Ezt állítja Anthony Swofford, a Bőrnyakúak öbölháborús veterán szerzője, és erről beszélt már 1993-ban Bruce Sterling, a cyberpunk-irodalom legendás szerzője is.
Egy nemzetközi kutatócsoport megbecsülte, hogy mennyivel nő az esélye a fegyveres erőszaknak 2, illetve 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésnél. Egyik verzió sem kecsegtető.
Steven Pinker kanadai pszichológus magyarul szeptemberben megjelenő könyvében amellett érvel, hogy bármilyen szörnyűnek is tűnik a világ, valójában példa nélkülien békés időszakban élünk, a civilizáció fejlődésével párhuzamosan pedig egyfajta morális fejlődés is megfigyelhető: egyre ritkábban folyamodunk erőszakhoz.