Az orosz-ukrán háborúban az energetikai létesítmények sincsenek biztonságban, ráadásul az ország áramellátásának több mint felét atomerőművek biztosítják. Vészleállításról egyelőre szó sincs, főképp azért, mert másképp nem lehetne megtermelni a szükséges energiát.
A Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért programot tavaly indította a CEU a háború elől elmenekült és az ottmaradt ukrán diákoknak. A Qubit Podcast legújabb adásában a fő szervező, Trencsényi Balázs történész mesél tapasztalatairól.
Az ukrán felsőoktatásban állandósult a háború élménye: ha megszólal a légiriadó, akkor a laborkísérletet is félbe kell szakítani, és irány az óvóhely, míg az online oktatást áramkimaradások zavarják, így a hallgatók inkább gyertyafényben bújják a tankönyveket.
Ukrajna 13 ezer iskolájának legalább egynegyede súlyosan sérült vagy megsemmisült a háború alatt, de a lerombolt intézmények mellett az online oktatás és a harcok okozta lelki traumák is hosszú távú hatással lesznek a diákok kognitív és tanulási készségeire.
A Gázai övezetből indított rakéták 90-95 százalékát képes elhárítani a légvédelmi rendszer, de úgy tűnik, több ezer rakéta gyors kilövésével már nem bír el.
Igazságos béke csak akkor születhet, ha Ukrajna teljes egészében visszanyeri területeit és szuverenitását. De mi lesz erre a garancia? Részlet Sz. Bíró Zoltán június elején az Ünnepi Könyvhétre megjelenő könyvéből, a Putyin háborújából.
Leonyiod Ivasov nyugalmazott vezérezredes három héttel Ukrajna lerohanása előtt arra figyelmeztetett, hogy a háború nemcsak az orosz állam létét veszélyeztetné, de a két népet örök időkre egymás halálos ellenségévé is tenné. Nem hallgattak rá.
Miként értékelhetjük az ukrán állam és a civil társadalom helytállását egy teljes háborús év után? Miként kell elképzelnünk a háborús mindennapokat? Hogyan tervezik életüket azok, akik elmenekültek a frontvonalról, és jelenleg valamelyik nyugati országban várják a békekötést?
Timothy Snyder, a világhírű amerikai professzor a Yale Egyetem előadás-sorozatában vezet végig Ukrajna történelmének születésétől az egy évvel ezelőtti orosz invázióig.
Sz. Bíró Zoltán hamarosan megjelenő kötete, a Putyin háborúja meggyőző részletességgel és éleslátással tárja fel Ukrajna lerohanásának előzményeit. A könyv egy fejezete most először olvasható a Qubiten.
Az Etiópia északi részén végbement tigréi háború erőszakos cselekményeiért a vád szerint a Meta (illetve a Facebook) is felelős, amiért nem lépett fel elég határozottan a gyűlöletbeszéd ellen. A céget nem először vádolják ilyesmivel, a Meta szerint azonban mindent megtettek azért, hogy minden etióp felhasználójuk biztonságban érezhesse magát a felületen.
A miniszterelnök fatális magyar tradíciót követ azzal, hogy 1914-hez, 1941-hez és 1944-hez hasonlóan most is a morálisan és politikailag egyaránt vesztes oldalra áll, írja Ungváry Krisztián történész.
A fegyveres konfliktusok során a nők mindig az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport, és ennek konkrét bizonyítékai is tetten érhetők az Ukrajnában zajló háborúban.
Illúzió abban reménykedni, hogy a szankciók miatt az orosz vezetés felhagy az Ukrajna elleni háborúval. A büntető intézkedések elsődleges célja azonban nem ez, hanem annak határozott jelzése, hogy a 21. század elején nem lehet következmények nélkül háborút indítani.
Ausztrália és Új-Zéland viszont egész olcsón megúszná, leszámítva a menekültáradatot, ami a bolygó többi részéről indulna meg feléjük.