Körülbelül 150 fiatal római katona holtteste került elő, a csontokon nyilaktól, lándzsáktól, tőröktől és kardoktól származó sérülések voltak. A lelet különösen ritkának számít, ahogyan az is, hogy a holttesteket nem hamvasztották el, ahogy a korban szokás volt.
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Donald Trumpot csak az ukrajnai háború gyors lezárása érdekli, és az, hogy miként húzhatná Amerika ebből a helyzetből a legnagyobb hasznot. Mindez nagyon távol áll attól, ahogyan az USA korábban, de különösképpen a 2. világháború idején viselkedett.
A nyugati társadalmak kezdenek belefáradni Ukrajna támogatásába, miközben egyre terjed az a populista nézet, hogy a gyors béke emberéleteket ment. Csakhogy a gyors béke könnyen alakulhat át elhamarkodott békévé, sőt olyan látszatbékévé, amit könnyű lesz felrúgni, főleg akkor, ha a megállapodást nem védik érdemi garanciák.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete tíz éve még úgy tervezte, hogy 2030-ra mindenhol megszűnik az éhínség. Ma azonban úgy tűnik, hogy ez nem fog összejönni, sőt, a helyzet látványosan romlik. Miért?
Az USA azt szeretné, hogy európai szövetségesei hatékonyan fel tudják venni a harcot egy agresszorral szemben mindaddig, amíg megérkeznek az amerikai erők. Ám Európa ettől még nagyon messze van.
Az apró kanalak segítségével ópiummal, nadragulyával vagy bolondító beléndekkel stimulálhatták magukat az elsősorban alkoholfogyasztásukról ismert barbárok.
A propaganda szerint a „kollektív Nyugat” Oroszország megsemmisítésére tör, és azon töri a fejét, hogy miként darabolhatná fel az országot, hogy hozzájusson természeti kincseihez, de az évek óta tartó kampány csak részben járt sikerrel.
Hogy milyen állapotban van az orosz gazdaság, politika és társadalom, az nagyon nem mindegy a háború lehetséges kimenetele szempontjából. És nem lehet mellékes nekünk, magyaroknak sem – Sz. Bíró Zoltán többek között erről is beszélt a 9. Qubit Live-on.
Egyelőre sem az orosz, sem az ukrán társadalomban nem tört meg lényegesen a háború támogatottsága. De mi kell a békéhez? Meddig bírják a felek? Milyen az aktuális hadi helyzet, és mi következhet ebből? Ezekről is beszélt Rácz András hadtörténész a 9. Qubit Live-on.
Hol tart most az orosz-ukrán háború, mi történik Oroszországon belül, mi a célja a re-szovjetizációnak, és hogyan alakul ál a globális világrend a háború árnyékában? Kedd esti rendezvényünkön ezekről is beszélt Rácz András, Sz. Bíró Zoltán és Orbán Krisztián.
Az Ukrajna ellen indított háborúban az orosz hadsereg széleskörűen és szisztematikusan követ el nemi erőszakot. A legfiatalabb ismert áldozat 4, a legidősebb 83 éves; a megerőszakoltak harmada férfi. Az orosz társadalom jelentős része a jelek szerint szemet huny a történtek felett.
Mit művelt Orbán Viktor Ukrajnában és Oroszországban „békemisszió” címén, miért nehezen elképzelhető az idő előtti fegyverszünet, és mire lehet számítani, ha novemberben Donald Trumpot választják az USA elnökének? Sz. Bíró Zoltán elemez.
Az oroszok nemcsak pusztítják, de ki is fosztják Ukrajnát: az elfoglalt városok múzeumaiból fehér köpenyes szakértők segítségével válogatják ki, majd szisztematikusan szállítják el a műtárgyakat, hogy ezzel átírják a kulturális emlékezetet. Az ukránok igyekeznek menteni a menthetőt.
A magyar kormánypárti sajtó azzal riogat, hogy „óriási mennyiségben zúdulhat az EU feketepiacára az Ukrajnában orvosi célra termesztendő cannabis”, de a törvény kialakításában részt vevő ukrán szervezetek ezt teljesen másképp látják. A lengyel és a német példa sem indokolja a félelmeket.