Ukrajna és Orbán Viktor történelemmagyarázata
A miniszterelnök fatális magyar tradíciót követ azzal, hogy 1914-hez, 1941-hez és 1944-hez hasonlóan most is a morálisan és politikailag egyaránt vesztes oldalra áll, írja Ungváry Krisztián történész.
háború
Akiket a történetírás sokáig figyelmen kívül hagyott: nők a háborús konfliktusokban
A fegyveres konfliktusok során a nők mindig az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport, és ennek konkrét bizonyítékai is tetten érhetők az Ukrajnában zajló háborúban.
Mennyire hatékonyak az Oroszország elleni szankciók?
Illúzió abban reménykedni, hogy a szankciók miatt az orosz vezetés felhagy az Ukrajna elleni háborúval. A büntető intézkedések elsődleges célja azonban nem ez, hanem annak határozott jelzése, hogy a 21. század elején nem lehet következmények nélkül háborút indítani.
Egy nukleáris háború halálra éheztetné a Föld nagy részét
Ausztrália és Új-Zéland viszont egész olcsón megúszná, leszámítva a menekültáradatot, ami a bolygó többi részéről indulna meg feléjük.
A fegyveres konfliktus mellett kemény emlékezetháború is zajlik Ukrajna és Oroszország között
Az orosz–ukrán konfliktus emlékezetpolitikai előzményei több évtizedre nyúlnak vissza. Erről beszélt Mélyi József művészettörténész és Romsics Gergely történész a Glossza podcast legújabb adásában.
Idén ősszel-télen jó eséllyel bekövetkezik a gázválság Európában
Vlagyimir Putyin a gázfegyver ravaszán tartja a kezét, és a fenyegetés még valamennyire tud hatni Európára. De ha az idei válságot sikerül átvészelni, a következő tél már könnyebb lesz, Oroszországnak pedig nincs esélye arra, hogy megnyerje a háborút Ukrajnában.
Ukrajnában már 800 ezer ember otthonát rombolták le az orosz invázió kezdete óta
Így a lakosság 1,8 százaléka vált otthontalanná. Ez olyan, mint ha Magyarországon Nógrád megye közel teljes lakosságának otthona megsemmisülne, vagy a Budapest belvárosi kerületeinek lakói veszítenék el otthonukat.
Versengő identitások és nacionalizmusok: az ukrán válság más szemmel
A Szovjetunió összeomlása után Ukrajna a nemzetállam-építő nacionalizmus ideológiája mentén igyekezett újrafogalmazni a helyét Európában. A többi kelet-közép-európai államtól eltérően ugyanakkor ezek a törekvések itt jórészt kudarcba fulladtak. Hogy miért? Kiderül a Glossza podcast legfrissebb adásából.
A mezőgazdaság és a háborúzás miatt válhattak egyre bonyolultabbá az emberi társadalmak
Egy osztrák kutatás jutott erre az eredményre az emberi társadalmakban végbement globális változások alapján. Nem egyöntetű a kutatás megítélése, vannak, akik szkeptikusan viszonyulnak az adatalapú felméréshez.
Ha a menekültek befogadásáról van szó, a magyarok a sereghajtók közé tartoznak
Az ukrajnai háború hatására globálisan csökkent az elutasítás a menekültstátuszért folyamodókkal szemben. Bár a magyarok segítőkészsége is javult, mindössze 58 százalékuk támogatja a háborús menekültek befogadását – áll az Ipsosnak a menekültek világnapján, június 20-án kiadott jelentésében.
Súlyos zavarokat okoz a nemzetközi űrkutatási és csillagászati együttműködésekben az ukrán háború
Milyen sors vár a több mint 190 milliárd dolláros költségű Nemzetközi Űrállomásra? Mi lesz az első európai marsjáróval, ami orosz rakétával és leszállóegységgel idén indult volna a bolygóra? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Kínai elemzők szerint elkerülhetetlen Oroszország végérvényes veresége Ukrajnában
Oroszország a Szovjetunió felbomlása óta egyre gyengül, hadiipara nem áll összhangban állítólagos nagyhatalmi státuszával, és elveszítette stratégiai fölényét, állítják kínai szakértők. Peking ugyanakkor aligha érdekelt abban, hogy Oroszország győztesen és látványosan megerősödve kerüljön ki ukrajnai kalandjából.
Az ENSZ elhúzódó élelmezési krízisre figyelmeztet
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint az elkövetkező években gabona- és műtrágyahiányra lehet majd számítani, a háború, a globális felmelegedés és a világjárvány együttes hatására pedig tízmilliók élelmiszerellátása kerülhet veszélybe.
Népirtás, háborús bűncselekmények – mit mond a nemzetközi jog az ukrajnai eseményekről?
Legfeljebb rezsimváltás esetén van esélye annak, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kerüljön a népirtással vádolt Vlagyimir Putyin ügye, míg a legfelsőbb politikai vezetőkön kívüli bűnösöket a nemzeti bíróságoknak kellene elítélniük. A TK Podcast adásában Hoffmann Tamás nemzetközi jogász beszél az ukrajnai események jogi oldaláról.
Az ukrán frontról küldött videóban köszönte meg az elismerést az MTA által kitüntetett kárpátaljai matematikus
Traski Viktor a „Kvadratikus φ-SubGauss-féle véletlen értékek és folyamatok” címmel tartott volna előadást a Magyar Tudományos Akadémián, de jelenleg az ukrán hadsereg katonájaként harcol, ezért videóban köszöntette az ünnepség résztvevőit.
A Mercedes már az orosz gázcsapok elzárására készül
Az autógyár vezérigazgatója szerint most minden cég a gyártáshoz szükséges energiahordozók diverzifikálására kényszerül. A zöld törekvések mellett erre jó okuk is van: ha Németország nem kap orosz gázt, az autógyárak komoly bajba kerülnek.
3D szkenneléssel őriznék meg Ukrajna művészeti értékeit, mielőtt elpusztulnak a háborúban
A dán segítséggel elindított projekt, a Backup Ukraine szerint a kulturális örökség elpusztítása a nemzeti identitás eltörlésének leggyorsabb módja. Ezt igyekeznek megakadályozni.
Vlagyimir a varázshalnak: „Rendben, akkor vájd ki az egyik szemem!”
Azt gondolnánk, hogy minél több orosz anya veszíti el a fiát, annál nagyobb az esély arra, hogy véget ér Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúja. Ezzel szemben az a helyzet, hogy minél több fájdalmat és kárt okoz az ember, annál nagyobb szükségét érzi annak, hogy igazolja magának az árat, amit eddig fizetett, írja Szekeres Hanna szociálpszichológus.
A „fasiszta Ukrajna” mítosza
Az a kép, ami Ukrajnát fasiszta kollaboránsként ábrázolja, és amivel Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút indokolja, a kommunista propaganda torzításain alapszik. Milyen kényszerpályák határozták meg Ukrajna sorsát a totális diktatúrák kereszttüzében, és mekkora mozgástere volt az országnak?
Vörös vonalak, energiaválság, orosz izoláció: az orosz-ukrán háború hatása a posztszovjet térségre
A konfliktusnak Kijev eleste sem fog feltétlenül véget vetni, hiszen az ukránok nem hátrálnak meg, ami a jelenlegi orosz fegyverletételi követelések mellett nem is várható el tőlük, mondta Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója a Glossza podcastban.
A közép-kelet-európai államok csúnyán pórul járhatnak az Oroszország elleni szankciók miatt
Ami a nyugatnak csak szúnyogcsípés, az a keleti országokban komoly energiaellátási és gazdasági gondokhoz vezethet. Az olaj ára az egekben, és ha idén elzárják a gázcsapokat, annak Szlovákia, Magyarország és Ausztria lehet a legnagyobb vesztese a régióban.
Videóajánló: Ian Bremmer szerint Ukrajna lerohanásával új világrend születik
Miért születik új világrend, és mi köze ennek a NATO-hoz, az Egyesült Államokhoz és az orosz-ukrán háborúhoz? Az amerikai sztárpolitológus szerint a globalizációnak ezzel még nincs vége, de elég sok minden változni fog.
Ukrán vendégmunkások tömegeit érte külföldön a háború híre, most kétségbeesetten próbálják kimenteni családtagjaikat
A munkaképes korú ukránok negyede már a háború kitörése előtt is külföldön dolgozott, és a szülők sokszor elszakadtak gyerekeiktől. A háború borzalmaival együtt még fájdalmasabb kérdés, hogy milyen károkat okoz ez a túlélők életében.
Fennáll a veszélye, hogy az oroszok aktiválják a külföldi infrastruktúrákba beépült alvó hekkereiket, akár Magyarországon is
A kiberháborúban egyelőre Ukrajna és a nyugati világ áll nyerésre, de az oroszok okozhatnak még meglepetéseket – hangzott el Krasznay Csaba, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője, Nemes Dániel cégvezető és Balogh Turul biztonsági szakértő szerdai beszélgetésén.
Vlagyimir Putyin hosszú évek óta fenyegeti a világot a nukleáris háború rémével
Míg a nyugati politikusok gondosan kerülik az atomháborúval való fenyegetőzést, az orosz elnöknek az utóbbi időkben szinte már nincs olyan beszéde, amiben ne hozná szóba a nukleáris háború lehetőségét és az orosz atomfegyverek erejét.
Pontosan kinek a háborúja az orosz-ukrán konfliktus, és mit gondol róla az orosz nép?
Hatalmas a szakadék Oroszország nagyvárosai és az elmaradott orosz vidék között Ukrajna lerohanásának megítélésében, de beszédes, hogy a propaganda és a várható retorzió ellenére már több tucatnyi városban vonultak az utcára tiltakozni. A Glossza podcast legfrissebb adásában a térséget kutató Fedinec Csilla és Rácz András beszélgetett a szomszédos háborúról.
Éhínség fenyegeti a kijevi állatkert lakóit
Néhány oroszlánt és tigrist már kimenekítettek Kijev környékéről, de az állatkert lakóit nem tudják evakuálni. Az ápolók szerint tíz napra elegendő élelem maradt a számukra, a kivezető utakat lebombázták, és magát az állatkertet is bombatalálatok fenyegetik.
A Magyar Tudományos Akadémia üdvözli az ukrán és az orosz tudósok háborúellenes fellépését
Az MTA vezetői közleményben jelezték, hogy a tudomány küldetése az egész emberiség javának, békéjének, biztonságának a szolgálata, ezért reménnyel és tisztelettel tölti el őket az ukrán és az orosz tudósok határozott kiállása a háború azonnali befejezése mellett.
Magyarok ezrei szervezik a kutyák, macskák és díszpintyek evakuálását Ukrajnából
Az Ukrán állatok mentése Facebook-csoport tagjai között van, aki a határ túloldalán tartott lovaknak biztosítana helyet, míg mások már felvették a kapcsolatot a kijevi díszmadártenyésztő egyesületekkel, az akvaristákkal és a terraristákkal is.
Oroszország megtámadta Ukrajnát
2022. február 24-én hajnalban megindult az orosz invázió a kelet-ukrajnai területekre, rakétatámadások érték a nagyobb repülőtereket is.
Kibertámadás ért több ukrán kormányzati és követségi weboldalt
A támadók egy üzenetben arra figyelmeztették az oldalak látogatóit, hogy készüljenek a legrosszabbra. Nem világos, hogy ki állhat a támadások mögött, de az ukrán belbiztonsági szolgálat, az SBU szerint az elmúlt 9 hónapban több mint ezer, Oroszországból érkező kibertámadást semlegesítettek.
Téridő-módosító fegyverekkel és UFO-szerű járművekkel is kísérletezett az amerikai haditengerészet a Trump-érában
Egy titokzatos feltaláló olyan kísérleteken dolgozott a haditengerészetnek, amelyek során a fizika törvényeit meghazudtoló eszközök fejlesztésén dolgozott – többek között olyan téridő-módosító fegyveren, amihez képest egy hidrogénbomba egy petárdához hasonlított volna.
A tudós, aki kiszámolta a civilizáció jövőjét
Peter Turchin nem egy Asimov-karakter, épp csak azzal foglalkozik, amivel az Alapítvány pszichohistorikusai: a történelemdinamika kutatójaként adatokból és modellekből igyekszik rájönni, merre tart a társadalom. Mióta 2010-ben megjósolta a 2020-nak nevezett káoszt, egyre többen hallgatnak rá. Most azt állítja, a következő 5-10 év sem lesz jobb.
A 2030-as években a brit hadsereg negyedét adhatják robotok a vezérkari főnök szerint
A járvány miatt felfüggesztették a tervet, amely jelentősen modernizálná a brit hadsereget. Nick Carter ennek ellenére úgy gondolja, hogy már a közeljövő hadseregének is részei lesznek a robotok, és egy világméretű fegyveres konfliktus is benne van a pakliban.
A karabahi konfliktus nem ma kezdődött, 100 évre nyúlnak a gyökerei
A Szovjetunió összeomlása, az egymással szembenálló tagköztársaságok, Azerbajdzsán és Örményország szuverén állammá válása nemcsak nemzetközivé változtatta a véres csatákkal és leszámolásokkal terhes konfliktust, de annak megoldását is kilátástalanabbá tette.
A gyilkos robotok elleni harc az egyetemeken kezdődik
Szeptember 21-én, az ENSZ nemzetközi békenapján a koronavírus elleni harc mellett egy másik, egyre aktuálisabb problémáról is meg kell emlékezni: a távolságtartást a katonai szervezetek is erőltetik, így teret nyerhetnek a halálos autonóm fegyverek. Ezek technológiai alapjait az egyetemeken fektetik le, sokszor a hallgatók és kutatók tudta nélkül.
Ha már unod a gót és a sakkot, íme két különleges háborús játék a Qubit ajánlásával
A művészi igénnyel készült, magyar díjnyertes Remény hadművelet vezérmotívuma a bajtársiasság, a világhírű Reiner Knizia játékában, a pörgős, taktikázós Háborúk korában a szerencséé a főszerep. Mindkettő pompás szórakozást ígér.
A gyilkos robotokat még azelőtt be kell tiltani, hogy elkezdenék a gyártásukat
A mesterséges intelligenciával rendelkező, emberi felügyelet nélkül támadni képes fegyverek előzetes tiltása mellett érvel az a jelentés, amelyet az Állítsuk meg a gyilkos robotokat nevű kampány magyar aktivistái az egyetemeken és a parlamentben is terjesztenek majd.
A háborúk és a konfliktusok képesek több mint a felét is elfüstölni egy-egy ország GDP-jének
A szíriai háború az ország éves bruttó gazdasági termékének kétharmadát pusztítja el. Az afgán és a közép-afrikai polgárháború is elviszi az ottani GDP közel felét, de Kim Dzsongun rakétamániája belekerül Észak-Korea gazdasági termelésének harmadába.
Az USA szimulált egy Oroszországgal vívott atomháborút, mert kell a pénz az új nukleáris fegyverekre
A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.
Trump visszahozta a nemzetközi egyezményben betiltott taposóaknákat
Az USA védelmi minisztériuma visszavonna egy 2014-es moratóriumot, hogy újra bevethesse a taposóaknákat a világ bármely pontján. Az évente több ezer civil halálát okozó aknák tiltásáról szóló ottawai egyezményt 164 ország írta alá 1997-ben.
A fiatalok 47 százaléka szerint nyakunkon a harmadik világháború
A Vöröskereszt 16 ezer fiatalt kérdezett a várható jövőről egy nemzetközi kutatásban. Nagy részük szerint még az ő életükben ki fog törni a harmadik világháború, sokan úgy gondolják, hogy valaki hamarosan az atomot is ledobja, és több mint harmaduk szerint a kínzás bizonyos körülmények között elfogadható.
Évezredek óta rettegünk a biofegyverektől, mégsem készült fel rájuk a világ
Az Egyesült Államok védelmi bizottsága szerint az éttermek és a vízhálózat különösen sebezhetőnek számít, de a biológiai hadviselés egyéb formáira sincs felkészülve a világ. A biológiai fegyverek ellen nehéz és drága felvenni a harcot, és már egy olyan könnyen hozzáférhető baktérium is komoly problémákat okozhat, mint a szalmonella.
Törökország és Izrael már csak lépésekre van a gyilkos robothadsereg bevetésétől
Egy friss jelentés szerint a világ legnagyobb fegyvergyártó cégei még mindig nem vállalták nyilvánosan, hogy tartózkodnak a halálos autonóm rendszerek gyártásától, és az 50 vizsgált cég közül csak 4 nevezhető biztonságosnak.
A Magyar Honvédség ismerkedik a mesterséges intelligenciával, és megcélozza a fiatalságot
Magyarországon meglepően nagy arányban állítanák vissza a sorkatonaságot a huszonévesek, de a fiatalabbak pont nem a megfelelő generációba születtek ahhoz, hogy érdekelje őket a honvédelem. Közben az USA és Kína elszáguld az európai háborús technológia mellett.
A technológia megkönnyíti ugyan a háborúzást, de embertelenné teszi az embert
Minél távolabbról tud ölni az ember, annál jobban mosódnak el az erkölcsi határok. Ezt állítja Anthony Swofford, a Bőrnyakúak öbölháborús veterán szerzője, és erről beszélt már 1993-ban Bruce Sterling, a cyberpunk-irodalom legendás szerzője is.
Minél nagyobb felmelegedés vár ránk, annál nagyobb a fegyveres konfliktusok esélye
Egy nemzetközi kutatócsoport megbecsülte, hogy mennyivel nő az esélye a fegyveres erőszaknak 2, illetve 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésnél. Egyik verzió sem kecsegtető.
Az erőszak alkonya: bármilyen erőszakosnak is tűnik a világ, egyre kevésbé gyilkoljuk egymást
Steven Pinker kanadai pszichológus magyarul szeptemberben megjelenő könyvében amellett érvel, hogy bármilyen szörnyűnek is tűnik a világ, valójában példa nélkülien békés időszakban élünk, a civilizáció fejlődésével párhuzamosan pedig egyfajta morális fejlődés is megfigyelhető: egyre ritkábban folyamodunk erőszakhoz.