A gyilkos robotokat még azelőtt be kell tiltani, hogy elkezdenék a gyártásukat
Az ENSZ Közgyűlése 2017-ben jelölte ki május 16-át a békés egymás mellett élés világnapjává, amely a béke, a tolerancia, a befogadás, a megértés, és a szolidaritás értékeinek fontosságára hívja fel a figyelmet. A világnap létrehozása mögött az UNESCO alkotmányában szereplő jelmondat állt: „mivel a háborúk az emberek tudatában keletkeznek, az emberek tudatában kell a béke védelme érdekében munkálkodni”.
A mesterséges intelligencia újfajta fegyverekben való felhasználása ellen küzdő Campaign to Stop Killer Robots hazai aktivistái ezért úgy döntöttek, hogy magyarul is elérhetővé teszik a Human Rights Watch emberjogi szervezet (HRW) mértékadó jelentését a témakörben. A jelentés, amelynek első változatát a HRW már megosztotta, a magyar kampány friss Facebook-oldalán (Állítsuk meg a Gyilkos Robotokat) lesz elérhető hamarosan végleges formájában.
A HRW még 2012-ben állt elő Az emberiesség elvesztése: A gyilkos robotok elleni ügy című jelentésével, amellyel hozzájárult az önállóan gyilkolni képes gépekről szóló közbeszéd kialakításához. De 2012 óta rengeteget fejlődtek a mesterséges intelligencia képességei, és a teljesen autonóm fegyverekről szóló vita is még hevesebbé vált. Jogászok, etikai szakértők, katonák, emberjogi aktivisták, kutatók és diplomaták egyaránt számos eseményen kifejtették az álláspontjukat az olyan fegyverek törvényességéről és kívánatosságáról, amelyek érdemi emberi ellenőrzés nélkül képesek kiválasztani és megtámadni célpontokat.
A most magyarul is megjelent Érvek a megelőző tiltás mellett című jelentés azért készült, hogy tájékoztasson és előremozdítsa a vitát azzal, hogy részletesen kifejti a teljesen autonóm fegyverekben rejlő veszélyeket, és amellett érvel, hogy miért kell őket még azelőtt betiltani, hogy elkezdenék fejleszteni.
A tanulmány azokra a kritikákra is válaszol, amelyek a fejlesztés alatt álló technológiák védelme mellett kifogásolják az előzetes tiltásról szóló javaslatot. A dokumentum a kritikus hangok 16 fő állítását különíti el, és mindegyik állításra részletes cáfolatot nyújt, mindkét oldal érveinek alapos tanulmányozására építve tudományos publikációk, diplomáciai állásfoglalások, közvélemény-kutatások, ENSZ-jelentések és a nemzetközi jog alapján.
A két nagy szakaszra osztott tanulmány első fejezete a teljesen autonóm fegyverek jogi és nem jogi veszélyeit tárgyalja. Megállapítja, hogy a fegyverek a nemzetközi humanitárius és emberi jogi törvényeknek is nehezen felelnének meg, és az elszámoltathatóságot illetően is joghézagot képeznének. Emellett erkölcsi értelemben sem könnyű igazolni olyan gépek létezését, amelyek élet-halál kérdésekben hozhatnak döntést.
A második fejezet a teljesen autonóm fegyverek fejlesztésnek, előállításának és felhasználásának előzetes tiltása mellett érvel. „A számos felvetett alternatíva közül egyedül a technológia teljes tiltása képes hatékony választ adni az első fejezetben felvetett problémákra. A tiltást minél előbb el kell fogadni, mielőtt ez a forradalmi és veszélyes eszköz a katonai fegyvertár részévé válik. A múltbeli leszerelési tárgyalásokból és egyezményekből származó tapasztalatok azt mutatják, hogy a tilalom megvalósítható, és hatékony megoldást jelenthet” – írják.
A végső cél egy olyan nemzetközi egyezmény létrehozása, amely széles körben tiltja a teljesen autonóm fegyverek fejlesztését, előállítását és felhasználását – ez a jogi eszköz korábban többek között a kazettás bombák, a taposóaknák vagy a vakító lézerek esetén is működőképesnek bizonyult. Ehhez azonban még hosszúnak tűnik az út, pedig az idő egyre jobban sürget.
Az Állítsuk meg a gyilkos robotokat kampány magyar aktivistái ezért arra kérik a magyar kormányt, hogy megelőző jelleggel tiltsa meg az autonóm fegyverek – vagy gyilkos robotok – fejlesztését, gyártását, vásárlását és használatát. A magyar kampány ennek érdekében a közeljövőben az egyetemek mellett a vonatkozó parlamenti bizottságok tagjainak is eljuttatja a jelentést.